Kulcsatadas_Istenszeme_1

Kulcsátadás az egykori Istenszeme fogadónál

Az állam élt az elővásárlási jogával, és megszerezte a főváros által privatizálni kívánt Haggenmacher-villát, ahol egykor az Istenszeme fogadó működött. A kormány közbelépésének köszönhetően köztulajdonban maradó értékes műemlék kulcsait Pokorni Zoltán polgármester és Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára vette át.

„A főváros meglepően olcsón, nettó 400 millió forintért hirdette meg az ingatlant. Gazdára is talált, de egy kisebbfajta népmozgalom indult el, hogy inkább maradjon közösségi tulajdonban, ne privatizálják ezt a közel 40 ezer négyzetméteres telket, a rajta lévő műemlékkel együtt” – beszélt az egykori Istenszeme fogadóval kapcsolatos elmúlt heti fejleményekről Pokorni Zoltán polgármester a helyszínen.

Fürjes Balázs megerősítette, hogy széles körű egyetértés bontakozott ki az ügyben. Mint mondta, teljesen különböző pártállású önkormányzati képviselők, civilek, továbbá a polgármester és ő maga is egyetértettek abban, hiba lenne privatizálni ezt a jelentős műemléket, inkább köztulajdonban kell tartani, és fel kellene újítani. Ezért személyesen terjesztette elő a kormánynak azt a javaslatot, hogy az állam éljen az elővásárlási jogával, és biztosítson pénzt az ingatlan megvásárlására.

„Kivédtük a privatizációt, köztulajdonban, közösségi használatban marad az egykori Istenszeme fogadó. A kormány és a Hegyvidéki Önkormányzat együttműködésével új fejezetet nyithatunk a hely történetében” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.

Pokorni Zoltán elmondta, hogy a terület leendő funkcióját illetően számos szervezet véleményét kikérik később, emellett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészeti tanszékét is bevonják a közös gondolkodásba. Természetesen bárki más is javaslatot tehet, e célból egy külön felület áll majd rendelkezésre az önkormányzat honlapján.Kulcsatadas_Istenszeme

„Mindenkinek szárnyalhat a fantáziája. A megvásárlás után, reményeink szerint, a felújítás kapcsán is számíthatunk a kormány támogatására, de olyan funkciót kell ideálmodni, ami eltartja magát: vagy normatív támogatást élvez, vagy olyan bevételt remélhet, ami fedezni tudja a folyamatos, napi működést” – vázolta fel a jövőbeni fenntartás kereteit a polgármester.

A szóban forgó területen a 18. században a budai hegyek legnagyobb földbirtokosának, Johann Karl von Stettner udvari tanácsosnak volt majorja, ahol az 1760-as években már vendégfogadó működött. Az Istenszeme vélhetően a közelében lévő, tengerszemre hasonlító – mára kiapadó – tavacskáról kapta a nevét, de az elnevezésre az is magyarázatot adhat, hogy az egykori klasszicista stílusú épület timpanonjában egy óriási szem volt látható. A kedvelt pihenőhelynek számító vendégfogadóban 1837-ben Kossuth Lajos is megszállt, aki azonban nem élvezhette sokáig a környék szépségét: ott fogták el a Bécs által betiltott Törvényhatósági Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt.

A zugligeti uradalom tulajdonát 1880-ban Haggenmacher Károly szerezte meg, aki a fogadó helyén új villát építtetett 1884–1885-ben. Örökösei 1941-ben egy csereügylet keretében adták át az ingatlant a fővárosnak, amely azt gróf Andrássy Gyulánénak adta bérbe. 1949-ben nyílt meg az épületben a Kossuth Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola. A névadó tiszteletére 1955-ben emléktáblát avattak, és egy kis Kossuth-múzeumot is kialakítottak a házban.

A rendszerváltás utáni években az Istenszeme-forrás és vele együtt a Disznófő-forrás vizét is közvetlenül bekötötték a csatornába, ezzel megszűnt a tó vízellátása. A kis múzeumot felszámolták, a Kossuth elfogására emlékező tábla pedig eltűnt – ez utóbbit 1999-ben pótolta a Hegyvidéki Önkormányzat és a Zugligeti Egyesület. A gyermekotthont az ezredfordulón zárták be, ezt követően üresen állt, és egyre rosszabb állapotba került a műemlék épület.

n.