Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Az első magyar karbonsemleges egyetem lesz a MOME

Bolygónk és a természet védelme, a klímaváltozás megállítása és visszafordítása közös ügyünk. Ma már egyre több ember, cég, ipari és gazdasági szereplő, szervezet, alapítvány, nevelési és oktatási intézmény kötelezte el magát a „zöld” gondolkodás és cselekvés mellett. Itthon is. A Hegyvidéken működő és az utóbbi években kiemelten a fenntarthatóságot szem előtt tartó Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) azt vállalta, hogy 2030-ra Magyarország első nettó karbonsemleges felsőoktatási intézménye lesz. Erről kérdeztük Böszörményi Nagy Gergelyt, a MOME alapítványi elnökét.

– Mit jelent egy egyetem esetében az, hogy karbonsemleges?

– Úgy alakítjuk át a működésünket, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük a károsanyag-kibocsátásunkat, a fennmaradó kibocsátást pedig aktív környezetvédelmi szerepvállalással kompenzáljuk.

– Vannak konkrét tervek arra, hogyan valósítják meg ezt?

– Mindenekelőtt hatékonyabbá tesszük az energetikai rendszereinket – a klímaváltozás mellett ezt a szomszédunkban dúló háború energiapolitikai következményei is elkerülhetetlenné teszik. Ezenfelül megszüntetjük az élelmiszerpazarlást, bevezetjük a papírmentes adminisztrációt, és az ezek után megmaradó környezeti tehertételünket is kiegyenlítjük, a többi között jelentős erdőtelepítéssel.Az_elso_magyar_karbonsemleges_egyetem_lesz_a_MOME1

– Egy művészeti egyetem látszólag távol áll a környezetvédelemtől. Miért fontos egy ilyen intézmény számára, hogy „zölddé” váljon?

– A távolság csupán látszólagos. Hallgatóinkhoz, oktatóinkhoz nagyon is közel áll a környezetvédelem és a fenntarthatóság ügye. A klímaváltozás, a biológiai sokféleség visszaszorulása kiemelten foglalkoztatja őket – évente nagy számban születnek nálunk olyan diplomamunkák, vagy éppen új kutatásfejlesztési projektek, amiknek ez van a fókuszában. A közösségünk elvárja, hogy az egyetem hiteles legyen ebben a témában. Joggal, hiszen ha egy felsőoktatási intézmény azt állítja magáról, hogy a jövőnek képezi a szellemi elitet, akkor cselekedjen és működjék is úgy, hogy az példaadó legyen. Emellett természetesen szemléletformáló céljaink is vannak. A mi egyetemünk a nagy tudományegyetemekhez mérten kisebb méretű és lélekszámú intézmény, azaz gyorsabban léphetünk, és példát mutathatunk másoknak is.

– Tudnak hasonló célkitűzésről más magyarországi vagy külföldi egyetemeken? Lehet ellesni jó példákat?

– Itthon mi fogalmaztuk meg először a teljes karbonsemlegesség célkitűzését, de a nemzetközi mezőnyben számos intézmény évek óta dolgozik ezen. Személyes inspirációm egykori egyetemem, a London School of Economics (LSE) példája volt, ahol gyorsan és rendkívül ambiciózusan lépdelnek előre ezen az úton. Hiszek benne, hogy a jobbaktól nem szégyen tanulni.Az_elso_magyar_karbonsemleges_egyetem_lesz_a_MOME2

– Néhány éve készült el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem világszínvonalú campusa, különleges építészeti megoldásokkal, másfél hektáros parkkal, sok ezer növénnyel, a közelben „zöld” parkolóval, kerékpártárolókkal. Ez már egyfajta „előkészület” volt a karbonsemlegesség vállalásához, netán ez a beruházás teremtette meg a lehetőséget, vagy most egyszerűen csak továbbvitték a „zöld” gondolatot, ami a campus kialakításánál is elsődleges szempont volt?

– A MOME campusa valóban kiemelkedő nívót képvisel a hazai felsőoktatásban, de bőven lehet és kell fejleszteni a karbonsemlegességi célok eléréséhez. Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnokunkat idézve: „Ami ma elég, az holnap kevés.” Jó hír, hogy a zöld átállást szolgáló beruházásokat fokozottan támogatja Magyarország kormánya és az Európai Unió is. Azt gondolom, a művészekhez és a tervezőkhöz, dizájnerekhez közel áll a fenntarthatóság, a jövőről való gondolkodás. Nem véletlen, hogy a MOME polgárait nagyon régóta foglalkoztatja ez, és előtérbe helyezik a saját életükben, a művészi, tervezői praxisukban. Ezért dolgunk, hogy intézményként is reagáljunk a kor kihívásaira, és mint közösség is közös válaszokat adjunk.

KA.