A Kis-Sváb-hegy botanikai értékei

A Kis-Sváb-hegy botanikai értékeivel ismerkedhettek az érdeklődők a június elején tartott sétán, amit a Hegyvidéki Zöld Iroda rendezett – immár másodszor, ugyanis áprilisban nagyrészt elmosta az eső ugyanezt a programot. A résztvevők most napsütéses időben járták körbe a hegyet, miközben a gyakori és ritkább növénytani érdekességekkel barátkoztak.
A túrát vezető Kecskés Ferenc terepbotanikus ezúttal nem középiskolai tanárként, hanem a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület beporzószakosztályának aktivistájaként üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy a történelem zivataros időszakaiban rengeteg szerepet kényszerűen eljátszó terület a budai hegyek láncolatának előretolt bástyája, amely kőzetét tekintve is más, mint a Normafa környéki vonulatok. A közeli bánya csupasz mészkőfalai tövében kis szerencsével még olyan fosszilis különlegességet is lehet találni, mint a Szent László pénze. A néhány centiméter átmérőjű, lapos, kerek kő egy 40-50 millió éves, hatalmas egysejtű maradványa.A_Kis-Svab-hegy_botanikai_ertekei1A legendárium őriz olyan elbeszélést, ami szerint maga a szent lovagkirály szórt később kővé váló aranyat üldözői elé, hogy egérutat nyerjen, valamint olyat is, amiben épp előle menekülve az ellenség szórta az aranyakat a lovak elé. László kérésére, hogy serege meg ne torpanjon az üldözésben, a nemesfém értéktelen kaviccsá változott. Bárhogy is történt, ma az ország sok helyén lehet – akár tömegesen – megtalálni az óriási egysejtűek kövületeit.
A Pethényi úti játszótér sarkán mindössze két hónapja felállított rovarhotel ma már sok lakóval büszkélkedhet. A farönkökbe fúrt lukak többségébe fali méhek költöztek, amelyek gondosan elfalazták a petéiket és az elemózsiaként begyűjtött növényi részeket. A lárvák kifejlődése és az imágók kirepülése jövő tavaszra várható.
Más rovartani érdekesség is felbukkant az erdőben: a katicák bábjai néhol tömegesen ültek a leveleken. A közkedvelt hétpettyes a levéltetvek nagy étkű fogyasztója, így a kertészek barátja is. A harlekin katica viszont sok hasznos rovart is elfogyaszt, ami nem teszi népszerűvé.

A_Kis-Svab-hegy_botanikai_ertekei2
Tarka koronafürt
A kerület alsó, városias részén néhány éve végzett kísérletben egy hársfát rovarirtóval fújtak le, és a lepotyogó rovarokat lepedőkbe gyűjtötték. Az ízeltlábúak szétválogatása után kiderült, hogy a katicák között jelentős arányban ezek az idegenhonos példányok voltak. A kísérletet jóval később a Normafa közelében megismételték, ahol csak elvétve bukkant fel harlekin katica. Az eset jól szemlélteti, hogy egy természetközeli erdő mennyivel inkább képes ellenállni a külső negatív hatásoknak, mint a sérült, szigetszerű városi növényzet.
A botanikai kalandozás főleg a fás szárú növényekre és az éppen nyíló lágyszárúakra koncentrált. A kis gyepfoltokon gyakori sárga somkóróról kiderült, hogy sok kumarint tartalmaz, ami még az illatában is visszaköszön. A vanília pótlására használt anyag kis mennyiségben nem egészségkárosító, illatával sok élelmiszeripari készítményben találkozhatunk. A népi gyógyászatban főleg gyulladáscsökentésre használták.
A_Kis-Svab-hegy_botanikai_ertekei3
Szent László pénze
A tarka koronafürt is pillangós növény, ám fehéres-rózsaszínes virágai egészen mások, mint a füzérben nyíló orvosi somkóróé. Mindkét faj, a gyepekben gyakori vörös heréhez és fehér lóheréhez hasonlóan, értékes takarmánynövény ott, ahol nemcsak kutyák, hanem legelő állatok is járnak.
A botanikus végül arról is beszélt, hogy ugyanott sétálva egészen más fajokat láthatunk kora tavasszal, mint nyár derekán. Jól szemlélteti ezt a jelenséget az odvas keltike példája, amely egyike a legkorábbi virágoknak. A lombtalan fák alatt zavartalanul bontja lila, majd fehér virágait, magot érlel, és május végére, mint aki jól végezte dolgát, visszahúzódik. Nyártól a következő tél végéig ásó nélkül kimutatni sem lehet jelenlétét.A_Kis-Svab-hegy_botanikai_ertekei4Ezért is bátorította Kecskés Ferenc a séta minden résztvevőjét – és általában a Hegyvidék lakóit –, hogy akár kedvtelésből, akár egészségmegóvásból, akár tudományos érdeklődéstől hajtva töltsék a lehető legtöbb időt a karnyújtásnyira elérhető zöld területeken. Nem bánják meg!

(Barta)