„Varjútámadások” a kerületben

Az évnek ebben a szakaszában mintegy két hétig előfordulhat, hogy a dolmányos varjak emberekre „támadnak”. Ilyen esetekben nem valós veszélyről van szó, hanem egy színpadias rárepülésről, aminek a célja a betolakodó elriasztása. Erről Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportjának elnöke beszélt lapunknak, aki nem lepődött meg az érdeklődésünkön.
A varjak fiókái ugyanis ebben az időszakban hagyják el a fészket, de még rászorulnak a szülőkre. Ők tehát, miközben etetnek, őrzik is a fészektől távolodó fiatalokat. A populáción belül minden évben akad Budapesten hat-nyolc pár, amely a szülői feladatokkal kapcsolatban túlzásba esik, és rárepül a fiókák közelében megjelenő összes veszélyforrásra.
Persze a varjú nagyon értelmes madár, és nem sodorná magát olyan veszélybe, amit egy nagyobb élőlény megtámadása jelentene, ezért ezek a „rohamok” szinte soha nem járnak valós érintéssel, és még nem tapasztalták, hogy a madár a csőrét használta volna. Szinte minden esetben megfigyelhető, hogy a támadás színlelése után villámgyorsan kereket old, és felszáll egy magasan lévő ágra.Az ornitológus azt is elmondta, hogy a természetes körülmények között rovarokat és magokat fogyasztó, ezzel hasznot is hajtó varjak az ember által kínált élőhelyre költöznek be. Azért egyre gyakoribbak a városban, mert egyrészt ide nem követik őket a természetes ellenségeik, másrészt bőven találnak táplálékot – az általunk gondatlanul szanaszét hagyott szemetet – is.
Vannak, akik amolyan házi kedvencként etetik a madarakat. A támadások esélye úgy csökkenthető, ha ezzel, vagy például a szemetelés visszafogásával nem csábítjuk a városba a varjakat, továbbá ha ebben a néhány hetes időszakban elkerüljük a fiókáikat. Elég, ha 50-100 méternyire elsétálunk, a madarak nem hagyják el utódjaikat nagyobb távolságra.

B.