Az egészséges utcáké a jövő

A főváros minden kerületét érintő fejlesztési koncepció egyeztetései kezdődtek meg a Városházán. A cél a közterületek emberközpontúvá alakítása, ami a Hegyvidék utcáinak megújulását is eredményezheti.

Az egészséges utca koncepció kidolgozása Londonhoz köthető, ott folytak kutatások, amik meghatározták az ilyen közterületekkel szembeni legfontosabb elvárásokat. Az emberközpontú és különösen az egészséget szem előtt tartó szempontrendszer tíz indikátor segítségével vizsgálja az egyes útszakaszokat.
A brit fővárosban kipróbált, de a világ bármely településén alkalmazható irányelvek között megtaláljuk a mérsékelt zajt és a tiszta levegőt, az árnyékot és a látnivalókat. Ezekből következően ha ilyen egy terület, akkor ott az emberek szívesen sétálnak, vagy bicikliznek, megállnak és pihennek, mert biztonságban érzik magukat. Ahol pedig mindez megvalósul, a járókelők vagy az utcán időt töltő, nézelődő, beszélgető emberek felfrissülve, pihentebben, nyugodtabban távoznak, és szívesen visszatérnek oda.
Persze az eszményi egészséges utca létrehozására nincs mindenütt lehetőség, de ha már néhány irányelvet sikerül megvalósítani, akkor a ma főleg feszültséget generáló közterületek átalakulhatnak pihentető, szórakoztató és ezáltal az egészségmegőrzést szolgáló helyekké. Lakókörnyezetünk több indikátor tekintetében is előkelő helyen áll, azonban külön kell vizsgálni az egészséges utcák kritériumrendszerét, valamint a belvárosi utcákat és a zöldebb hegyvidéki területeket.Az_egeszseges_utcake_a_jovoSzerencsére a Hegyvidéken nagyvárosi összevetésben jónak mondható a levegőminőség, elfogadható mértékű a közlekedési zaj – a fő közlekedési útvonalakat kivéve, mint az Alkotás utca, vagy az Istenhegyi út –, és árnyat adó növényekből is jól állunk. A XII. kerület lakossága viszont öregszik, ezért kiemelt figyelmet érdemelnek az idősbarát közterületi megoldások, amik egyébként, jellegükből adódóan, a kisgyerekes, babakocsival közlekedők számára is ideálisak. Ilyen fejlesztések már történtek is a szűk, járda nélküli hegyi utakon, ahol az aszfaltcsík egyszerre és egymás mellett biztosít közlekedési lehetőséget az autóknak, kerékpároknak, babakocsiknak és gyalogosoknak.
Apróságnak tűnhet, de az egészséges utcák felé tett lépés a járdaszegélyek rendszerszintű szemlélete is. Ausztriában Passautól Bécsig (300 kilométer!) lehet tekerni anélkül, hogy akár csak egyszer is járdaszegélyre kellene fel- vagy leugratni. Ám aki babakocsit tol, vagy nehezére esik sietve fellépni a magas járdaszegélyre, az is tudja, mekkora különbség egy lágyan emelkedő rámpa, amely észrevétlenül hidalja át a szintkülönbséget.
Fővárosunkban, bár javul a helyzet, bőven akad még tennivaló ebben a kérdésben is. Talán erre is megoldás születhet egy átfogó, jelentős uniós támogatással ösztönzött pályázat keretében, aminek az előkészítése a napokban kezdődött meg. A Budapest Fővárosi Önkormányzat koordinálásában zajló és minden kerületi önkormányzatra kiterjedő egyeztetések célja egy jövőbeni pályázat kereteinek kialakítása, aminek alapján támogatásban részesülhetnek az egészséges utca irányelvei szerinti fejlesztések. A koncepcióban a helyben legfontosabbaknak tartott korszerűsítések kapnak elsőbbséget, hogy a források leghatékonyabb hasznosítása mellett léphessünk előre az egészséges utcák létrejöttének irányába.
Az angol ötletgazdák mindenki számára elérhetővé tették az „egészségesség” mérésére alkalmas pontozási rendszert, így kiszámolható, hogy most hol tartunk, és a változás is mérhető az egyes fejlesztések után. Persze a kutatókon, várostervezőkön kívül senkit nem érdekel a pontszám, sokkal inkább a már említett szempontok legfontosabbja: az, hogy a járókelők, közlekedők, sétálók és pihenni vágyók szívesen tartózkodjanak a kérdéses útszakaszon. A kivitelezés még messze van, de ha a kerületi szándékoknak megfelelően a városfejlesztési stratégia tervezési elvárásai közé beépülnek az egészséges utcák jellemzői, akkor azzal minden városlakó csak nyerhet!

(Barta)