Még egyszer a parlagfűről

A parlagfűszezon júliustól októberig tart. A nyári időszak beköszöntével a Kormányhivatal az idén is előzetes tájékoztatót adott ki a parlagfű-mentesítés kötelezettségéről és az allergén virágpor veszélyeiről.

A teljes nevén ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) a fészkesvirágzatúak közé sorolt növénynemzetség. Ez alapján azonban nem ismerjük fel, mert jelentéktelen, zöld, majd kifejlett állapotban már inkább sárgás virágai komoly képzelőerővel sem hasonlítanak az őszirózsák vagy a napraforgó virágához.
A mintegy 50 fajt számláló csoport a IV. században élő Szent Ambrusról kapta nevét, akit – heves tiltakozása ellenére – úgy választottak Milánó püspökévé, hogy még meg sem volt keresztelve. Később elhivatott teológiai újító, egyháztanító és szent lett, a méhészek és gyertyaöntők védőszentje. Neve görögül az „istenek eledelét” jelenti, ami nem annyira találó egy manapság főleg egészségkárosító hatásáról ismert növényre…
A hazai jogi szabályozás – 2008. évi XLVI. törvény. 17. § (4) bekezdése és 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet – szerint a parlagfüvet a terület tulajdonosának vagy használójának kell irtani. Egészen pontosan „csupán” a virágzását kell megakadályozni. Ez azért okoz nehézséget, mert a jól alkalmazkodó parlagfű akár méteres bokrot is nevelhet virágzás előtt, és néhány centis magoncként is virágozhat. Ahogy a neve is mutatja, nem a művelt kertek, parkok gyomnövénye, inkább az építkezéseken, bolygatott területeken tűnik fel. A növényborítás nélküli földfelszínen gyorsan növekedve akár tömeges állományokat képezhet, a más növényekkel folytatott versenyben viszont általában alul marad.Meg_egyszer_a_parlagfurolA parlagfű elleni védekezés nem opcionális, mert amennyiben a földhasználó nem tesz eleget kötelezettségének, akkor a hatóság közérdekű védekezést rendelhet el, aminek a költségvonzata – az úgynevezett parlagfűrendelet – 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet – szerint a mulasztó ügyfelet terheli. A kényszervédekezés költsége nem az egyetlen jogi eszköz a közérdek érvényre juttatására.
A növény- és talajvédelmi hatóság jogosult növényvédelmi bírság kiszabására is, a parlagfűvel fertőzött terület nagysága alapján. A 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet alapján a bírság mértéke, akár egy belterületi építési telek vonatkozásában is, 15 000 forinttól 5 000 000 forintig terjedhet. A közérdekű védekezés és a bírság összege is köztartozásnak minősül, azaz adók módjára behajtható.
Persze a szigor indokolt, mivel a sűrűn lakott városban sok száz allergiás ember életét keserítheti meg egyetlen fertőzött telek. A Hegyvidéken a kiterjedt erdőterületek, a mezőgazdasági táblák és a felhagyott területek hiánya miatt relatív kevés a parlagfű. Ehhez járul, hogy a hosszabb ideje zajló tájékoztatási kampányok eredményeként a lakosság egyetért abban, hogy a parlagfű-mentesítés minden állampolgár közös érdeke, és csak összefogással, közös felelősségvállalással lehet sikeres.
A szervezett gyűjtések mellett fontos, hogy mindenki felismerje a növényt, és hatékonyan irtsa is. Még ma is gyakran hangoztatott tévedés, hogy elég fűnyíróval lekaszálni a gyomos területet. Sajnos a parlagfű már a nyírás után néhány nappal újra képes virágozni, ami az allergén pollen terjesztése mellett magérlelést is maga után von. A frissen beérő magok pedig akár ugyanabban az évben kicsírázhatnak, tovább rontva a helyzetet.
Természetesen a parlagfű nem csak a magánkertekben jelenik meg. Közterületeken és a közintézmények udvarán, intézményfejlesztések, építkezések területén a kezelő Budapest Fővárosi Önkormányzat vagy a Hegyvidéki Önkormányzat végzi a védekezést. Ha ilyen területen látunk parlagfüvet, akkor az érintettek tájékoztatásával segíthetjük az értékes munkát.

(Barta)