Posztumusz_lett_a_Hegyvidek_diszpolgara_Raday_Mihaly

Posztumusz lett a Hegyvidék díszpolgára Ráday Mihály

A Hegyvidéki Önkormányzat posztumusz díszpolgári kitüntetésben részesítette Ráday Mihályt, az egy évvel ezelőtt elhunyt operatőrt és rendezőt, a Budapesti Városvédő Egyesület alapítóját, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az épített örökségünk megőrzése érdekében folytatott állhatatos munkájával. A díjat özvegye, Ruttka Andrea vette át Pokorni Zoltán polgármestertől a MOM Kulturális Központban rendezett ünnepségen.Posztumusz_lett_a_Hegyvidek_diszpolgara_Raday_Mihaly„Nemcsak hagyományőrző volt, hanem hagyományteremtő is” – jellemezte a díjazottat Pokorni Zoltán, aki úgy gondolja: az Unokáink sem fogják látni… című műsorát 1980-ban elindító Ráday Mihály azért válhatott egyfajta „intézménnyé”, mert televíziós személyiségként bátran tudta kezelni az ezzel járó ismertséget, nyilvánosságot, és nem élt vissza vele. Bár komoly sérelme volt, hogy harminc év után megszüntették a műsorát, túlélte ezt ő maga és a mozgalom is, amit létrehozott. A Budapesti Városvédő Egyesület, valamint a Város- és Faluvédők Szövetsége jelenleg is aktívan működik, a központjuk itt, a Hegyvidéken, a Böszörményi úton található.
„Ráday Mihály megtalált valamit, ami egyre fontosabb lett az emberek számára – vélekedett a polgármester. – Ez a múlt megbecsülése, annak felismerése, hogy az életünk nemcsak térben létezik, hanem időben is. Egy történet részei vagyunk, és ezt a történetet tárgyak, épületek, kandeláberek, szobrok kapcsán újra és újra fel kell idézni, és el kell mesélni, mert így lesz teljes az életünk. Mihály erről tudott jól beszélni.”
Nagy Gergely építész, az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke arról szólt, hogy Ráday Mihály a múltból fennmaradó, sokaknak apróságnak tűnő értékekre hívta fel a figyelmet műsorával, és a rendszerváltás után, tizenhét éven át a fővárosi közgyűlés tagjaként is épített örökségünk megmentéséért küzdött. Képviselőként kezdeményezte a védett épületek helyreállításának támogatását, az így létrehozott fővárosi alappal értékes házak sokasága újulhatott meg. Neki köszönhetjük az Andrássy úti kandeláberek visszaállítását, vagy Róth Miksa hányódó gyűjteményének megmentését, és jelentős szerepe volt abban is, hogy megmaradhatott az utókornak az egykori zugligeti lóvasút végállomás-épülete.Posztumusz_lett_a_Hegyvidek_diszpolgara_Raday_Mihaly2„Az utóbbi három évtizedben a magyar műemlékvédelem megkerülhetetlen személyiségévé, véleményalkotójává vált” – jelentette ki az építész, aki Ráday Mihály népművelő szerepét is kiemelte. Mint fogalmazott, az elődeink által létrehozott csodákra és azok megbecsülésére irányította rá az emberek figyelmét. Nagy Gergely szerint kerületünk a Kovács J. honvéd síremlékénél tartott bensőséges március 15-i ünnepségek hagyományán túl is sokat kapott Ráday Mihálytól, hiszen „mindazok, akikkel kapcsolatba került, más érzékenységgel, másképp látják saját környezetüket, és másképp fordulnak a saját múltjuk felé”.
„Nem az a típus volt, aki becsomagolja a mondandóját. Ezzel együtt nagyon szerettem a nyíltságát és az őszinteségét, amit én is gyakorlok” – mesélte férjéről Ruttka Andrea a Hegyvidék Televízió riportfilmjében, amelyet a díszpolgáravató ünnepségen nézhetett meg a közönség. Az özvegy lapunknak arról is beszélt, hogy a férje nagyon szerette és jól ismerte a XII. kerületet.
Kérdésünkre, hogy lesz-e folytatása azoknak a családias március 15-i megemlékezéseknek, amiket Ráday Mihály több mint harminc évvel ezelőtt indított el a házuk mellett található honvédsírnál, Ruttka Andrea biztató választ adott. A járványhelyzet idején nem lehetett megtartani az eseményt, az idén pedig, a férje halála után nem sokkal, még nem tudott belevágni a szervezésbe. Megígérte viszont a barátaiknak, hogy a jövő évtől ismét lesznek március 15-i ünnepségek a Pethényi úton, Kovács J. sírjánál.

z.