A tájfutásból nem lehet kiöregedni

Egyike az ország legeredményesebbjeinek a MOM Sportban működő Hegyvidéki Szabadidősport tájfutószakosztály. Egyrészt itt sportol a junior-világbajnok, négyszeres ifjúsági Európa-bajnok Gárdonyi Csilla, másrészt különös hangsúlyt helyez az utánpótlás-nevelésre. A tájfutás szépségeiről, a hazai és nemzetközi sikerekről is beszélgettünk Kisvölcsey Ákos edzővel.

  • Talán érdemes mindjárt az elején tisztázni, mi is az a tájfutás.
  • A hivatalos hosszabb neve – tájékozódási futás – talán jobban leírja a lényeget: futás közben tájékozódási feladatot kell megoldani, azaz a versenyző a rajtnál kap egy térképet, amelyre be vannak rajzolva a megkeresendő ellenőrző pontok. Különlegesség tehát más sportágakhoz képest, hogy az útvonal nincs meghatározva, kijelölve, csak bizonyos helyek, amik között mindenki magának választhatja meg a neki leginkább megfelelő útvonalat.
  • Ennek kötelező része az erdő?
  • A legtöbben valóban az erdőhöz kapcsolják a tájfutást, és igazuk is van. Azonban az utóbbi évtizedekben megpróbáltunk közelebb kerülni a nézőkhöz, látványosabbá, érthetőbbé tenni a sportágunkat, netán televízióban is könnyeben közvetíthető produkciót nyújtani, így egyre gyakoribbak a városi versenyek. Ezt a számot sprintnek hívjuk, bár az atlétikai vágtaszámokhoz vajmi kevés köze van: életkortól, tudástól függően tíz-tizenöt perces, mintegy két-négy kilométer hosszú, a helyszínei elsősorban a városok, parkok.
  • A tájékozódási futás összetett sportág, legalább annyira fontos a szellemi, mint a fizikai teljesítmény. Melyikre van nagyobb szükség?
  • Mindkettőre! Gyerekeknél, kezdőknél nyilván azon múlik az eredmény, hogy ki milyen ügyesen találja meg a pontokat, hiszen futnának ők, de még nem tudják, hová. Aztán ahogy egyre biztosabb lesz a technikájuk, úgy kerül előtérbe a fizikai felkészültség. Felnőtteknél az lesz a jobb, aki nagy futósebesség mellett is kevés hibával tud teljesíteni; ez már inkább a megfelelő koncentráción, mentális állapoton múlik, és azon, ki hogyan tud oxigénhiányos aggyal gondolkodni.A_tajfutasbol_nem_lehet_kioregedni1
  • Mennyi idősen érdemes elkezdeni?
  • Az a tapasztalatom, hogy kilenc-tíz éves korban. A térkép megértése, feldolgozása bonyolult agyi folyamat, mivel a körülöttünk lévő világot egy sima, sík papírlapon ábrázoljuk, és ennek megértéséhez szükséges bizonyos érettség.
  • Önök a MOM Sportban gyerekekkel foglalkoznak?
  • Jellemzően igen. Az elsődleges ok az edzői kapacitás, vagy inkább annak hiánya: egyszerűen nem tudunk edzést tartani tapasztalatlan felnőtteknek. Kezdő gyerekeket bármikor – akár év közben is − szívesen fogadunk, aztán próbáljuk a lehető legtovább „megtartani” őket. A kerületi iskolák közül a Zugligetivel a legjobb a kapcsolatunk.
  • Mi kell ahhoz, hogy egy gyerek megragadjon önöknél? Gondolom, a sikerélmény az egyik ok − van ebből elég?
  • A sikerélmény egyértelműen nagyon fontos, és itt nem feltétlenül csak a versenyeredményekre kell gondolni. Ha valaki valamit önállóan jól meg tud oldani – történetesen egyedül végigtalál egy pályán −, azt nyilván szívesen csinálja. Fontos szempont azonban a társaság, vagy éppen egy edzőtábor, egy nyári többnapos verseny, az utazások hangulata is.
  • Bemutatná egy kicsit az egyesületüket?
  • A Hegyvidéki Szabadidősporthoz tartozunk, annak a tájfutószakosztályaként működünk. Mintegy ötven tagunk van, közülük körülbelül harminc húsz év alatti, többségük versenyszerűen sportol, de persze kezdő gyerekek is járnak hozzánk. A többiek a „megöregedett” fiatalok, akik a korábbi években voltak (él)versenyzők, és megmaradtak a tájfutásnál, többé-kevésbé hobbiszinten űzik.
  • Mi a helyzet a kiöregedő versenyzőkkel? Ki lehet öregedni egyáltalán a tájfutásból?
  • Nem lehet! A szenioroknak külön életkori kategóriákban rendeznek versenyeket. Magyarországon jellemzően a 80-as kategória a csúcs, amiben a nyolcvan évnél idősebbek indulhatnak, de szenior-világbajnokságon még korosabbak is versenyeznek. Magyar viadalokon az idén többször is elindult egy osztrák tájfutó, aki immár 96 éves!A_tajfutasbol_nem_lehet_kioregedni2
  • Milyen eredményekkel büszkélkedhet a szakosztályuk?
  • A legeredményesebb versenyzőnk Gárdonyi Csilla, aki junior-világbajnok, négyszeres ifjúsági Európa-bajnok, emellett már huszonnégy egyéni országos bajnoki győzelemnél tart. Junior-világbajnoki érmes Czakó Boglárka, míg Mikes Janka ifjúsági Eb-n állhatott dobogóra. Női csapatunk már hat éve veretlen az országos egyesületi váltóbajnokságon. A nemzeti bajnokságok eredményei alapján az elmúlt néhány évben szakosztályunk az ország harmadik-negyedik legjobbja volt.

sm.