Rendészeti ellenőrzések a közterületeken
Minden évben várjuk, de közben tartunk is a lomtalanítástól, mert ilyenkor néhány napra megváltozik a közterületek rendje, előfordul némi káosz, és történnek furcsaságok is, amikhez nem vagyunk hozzászokva. Ezúttal sem volt ez másként, ám a többi között a Hegyvidéki Rendészet munkatársai járőrözésének köszönhetően nem adódott nagyobb probléma. És ha már a „nyakukba vették” a kerületet, a gyakori szabálytalanságoknak is utánanéztek – mi pedig végigkísértük őket útjukon.
Alighogy elindultunk, máris bejelentés érkezett, hogy a budapesti kollégák, azaz a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság közterület-felügyelői a lomtalanításhoz kapcsolódó illegális hulladéklerakást hiúsítottak meg, és kérik a hegyvidékiek közreműködését. Mégis mi történt – érdeklődtünk –, hogyan lehet szabálytalan a hulladék kihelyezése ilyenkor?
A járőrök elmondták, hogy a közhiedelemmel ellentétben a lomtalanítás nem a szemét kidobásáról szól. Nem lehet kitenni az utcára kommunális hulladékot, sittet, autógumit, festékeket és még sok mást sem. A bejelentés azonban nem emiatt érkezett.
A Kútvölgyi úti helyszínre kiérve egy ponyvás teherautót láttunk, előtte, a járdán pedig felhalmozott bútorokat. A fővárosiak elmondták, hogy lakossági jelzést kaptak, a jármű ellenőrzésekor pedig kiderült, hogy a lomok tulajdonosai a szomszédos második kerületből jöttek. Úgy gondolták, megragadják az alkalmat, és a hegyvidéki lomtalanításon szabadulnak meg a felesleges holmitól. Ez azonban szabálysértés, ugyanis kizárólag a saját lakóhelyen lehet kitenni a lomokat, máshová vinni tilos! Mivel az érintettek együttműködők voltak, egy kisebb pénzbírsággal megúszták a kalandot. A lepakolt bútorokat természetesen vissza kellett rakodniuk a teherautóra.
Más komolyabb incidens nem történt. A lomok hívatlan begyűjtőire ugyan érkeztek panaszok, de leginkább a hangoskodásuk miatt, a régebben elő-előforduló agresszív fellépésüknek ezúttal nyoma sem volt.
Ha már illegális hulladéklerakásba „futottunk”, megnéztünk néhány helyet, ahol ez gyakrabban előfordul. A Normafa térségében nem találtunk kidobált szemetet, és ezúttal a szelektív gyűjtőszigetek sem voltak tele oda nem illő szeméttel. Ez utóbbi ugyanis még mindig gyakori, a rendészet munkatársai láttak már heverőt, asztalt, nagy háztartási gépeket, sőt mosdót is az üveggyűjtő konténerek mellett… A szankcionálás nehéz, ahhoz tettenérés szükséges, vagy legalább egy jól sikerült és egyértelmű fotó a szemetet odaszállító autóról.
Egyszerűbb a bizonyítás az engedély nélkül – a papíralapú engedélyt a helyszínen kérésre be kell mutatni – vagy nem az engedélyben foglaltaknak megfelelően kihelyezett konténerek esetében. Ilyenkor a megrendelő tartozik felelősséggel, ha pedig az ő személye nem állapítható meg, mert épp nincs jelen, akkor a rendészet felveszi a kapcsolatot a konténer tulajdonosával. Ez egyszerű, mert a vállalkozás telefonszámát kötelező feltüntetni a tároló oldalán. A tapasztalatok szerint a cég kiadja a megrendelő adatait, ami nem csoda, mert ellenkező esetben neki kellene kifizetnie a büntetést, ami akár 50 ezer forint is lehet.
Nincs olyan nap, hogy ne találkoznának autós kihágást elkövetőkkel a rendészet járőrözői. Főleg a szabálytalan parkolás gyakori, a sofőrök egyszerűen nem vesznek tudomást a KRESZ rendelkezéseiről, sőt az egyértelmű táblákról sem.
Állandó vita a járdára parkolás, holott a szabályozás egyértelmű: járdára akkor lehet állni, ha azt tábla vagy útburkolati jelzés kifejezetten engedi, és akkor is csak úgy, ha másfél méter távolság megmarad a gyalogosoknak. Tévedés, hogy ha nincs tiltó tábla, akkor szabályos a parkolás. További kikötés, hogy a járművek tengelyterhelése ne haladja meg az 1000 kilogrammot.
Szintén tévhit, hogy a járda mellett szabad a menetiránnyal szemben parkolni, ha a várakozás csak az egyik oldalon megengedett. Sokan nem törődnek a zöld területek védelmével, autójukat az úttest és a járda közötti zöld sávon állítják le, ami büntetést von maga után. Ugyancsak büntetendő, ha valaki a gyalogátkelő vagy kereszteződés előtt 5 méteren belül hagyja a kocsiját.
A szabálytalan parkolás helyszíni bírsága 10 ezer forinttól indul, ha pedig feljelentés lesz belőle, ennek a sokszorosát kell kifizetni. A legdrágább a mozgássérült-parkoló engedély nélküli használata, ami 50 ezer forinttal „könnyíti meg” a vétkes autós pénztárcáját. Azért ez ritkán fordul elő, és a mozgássérült-engedély illegális használata is visszaszorulóban van.
A járdák melletti zöld területek használata más miatt is problémás. A főváros vonatkozó rendelete úgy szól, hogy a csatlakozó ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kötelessége az ingatlan – beleértve az ingatlan-nyilvántartásban közterületként jelzett belterületi földrészletet is – és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti, kiépített vagy kiépítetlen terület rendben tartása. Ez utóbbi a zöld sávokra, sövényekre, virágágyásokra, földdel borított részekre vonatkozik, különös tekintettel a gyommentesítésre, az elvadult növényzet visszavágására és a fűnyírásra, valamint a kerítésen túllógó ágakra. Ha ezek nincsenek rendben, a rendészet először mindig figyelmeztet, és csak a következő ellenőrzéskor büntet, amennyiben még akkor is fennáll a szabálytalanság.
Nemcsak a parkolás, hanem a védett övezetekbe, jelesül a Normafára behajtás is visszatérő jelenség. Bár az új Eötvös út elején kint van a tábla, hogy csak engedéllyel lehet továbbmenni a régi parkoló irányába, ezt – főleg hétvégén – nem mindenki veszi figyelembe. Pedig érdemes komolyan venni a tiltást, ugyanis akit rajtakapnak, 30 ezer forintot fizet, és még négy büntetőpontot is kap.
A kisebb súlyú szabálytalanságok esetében a Hegyvidéki Rendészet munkatársai elsődlegesen nem a bírságolásra törekednek. Ha a szabálytalankodó elismeri a hibáját, és nem keres kifogásokat, jó eséllyel megússza egy figyelmeztetéssel. Ennek pedig, a tapasztalatok szerint, igenis van visszatartó ereje.
MM.