Mindent_elernek_a_sebeszek_robotkarjai2

Mindent elérnek a sebészek robotkarjai

Megtörtént az első robotsebészeti beavatkozás az Országos Onkológiai Intézetben, egy prosztataeltávolító műtétnél segédkezett a Da Vinci nevű robot. A gép használatával sokkal gyorsabban gyógyulhatnak az operáción átesett betegek – mondta el interjúnkban dr. Szabó János Ferenc, az intézet urológiai részlegének osztályvezető főorvosa, aki a Franciaországban szerzett tapasztalatai alapján kezdeményezte, hogy hazánkban is kezdődjenek meg a robotasszisztált műtétek.

  • Mióta használnak a világban ahhoz hasonló sebészeti robotokat, mint amilyet most üzembe helyeztek az Országos Onkológiai Intézetben?
  • Az első ilyen robotot 1998-ban a Szilícium-völgyben az Amerikai Egyesült Államok hadseregének és űrkutatási hivatalának közreműködésével alkották meg, amellyel 2001-ben végezték el az első távsebészeti beavatkozást, az úgynevezett Lindbergh-operációt. A névadó Charles Lindbergh amerikai pilóta, aki először repülte át az Atlanti-óceánt, és azért épp róla nevezték el a sebészetben új korszakot nyitó műtétet, mert egy strasbourgi beteget a tengerentúlról, New Yorkból operált meg egy francia sebész. Bár annak idején nagy érdeklődés kísérte a műtétet, a világ közvéleményét három nappal később már a New York-i ikertornyok elleni terrortámadás képei sokkolták. A robotrendszer fejlesztése szerencsére nem állt le, és ma már világszerte alkalmazzák. A legtöbb gépet – összesen mintegy 3600-at – az amerikaiak használják, őket Japán és Franciaország követi a sorban. Néhány készülék a környező országokban, például Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában is üzemel már évek óta.
  • Hogyan működik a Da Vinciről elnevezett gép?
  • Ez egy úgynevezett „master and slave”, azaz „mester és szolga” rendszer, amiben a „szolga” a robot, a „mester” pedig a sebészorvos, aki egy konzollal irányítja a robotkarokat. A négy kart rácsatlakoztatjuk a beteg hasában lévő eszközökre, amiket hasonlóképpen használunk, mint a laparaszkópia során. Ugyanazokat a műtéteket lehet elvégezni a robottal, mintha kinyitnánk a beteg hasát, vagy laparaszkópos technikát alkalmaznánk, de sokkal precízebben tudunk vele dolgozni. A géppel tízszeres nagyításban, három dimenzióban lát a sebész, ráadásul amíg az ember csuklója 360 fokot sem tud fordulni, addig a robotkarok 520 fokban képesek forogni. Mindent el lehet érni vele: olyan érzés ez az orvos számára, mintha a feje és a keze is benne lenne a beteg hasában, és úgy operálna.
  • Milyen előnyöket biztosít a precízebb technika a betegek számára?
  • A robotműtét során kevesebb a vérzés, sokkal kevésbé sérülnek az erek, az idegek, a szövetek, mindez pedig a gyorsabb gyógyulást szolgálja. Franciaországban, ahol éveken át dolgoztam, a robotsebészeti műtétet követően sokszor már aznap vagy másnap hazamehet a beteg – nálunk a klasszikus műtéti technikák alkalmazása mellett általában egy hétig is bent kell feküdni a kórházban.
  • Az Országos Onkológiai Intézet és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kapta meg az ország első két sebészeti robotját. Milyen műtétekhez használják majd ezeket?
  • A gép a daganatos, rekonstruktív műtétekhez használható a legeredményesebben. Itt, az onkológián négy-öt szakma képviselői tudnak majd vele műteni, így éjjel-nappal ki lehet használni a berendezést. Az egész világon az urológusok operálnak vele a legtöbbet, aztán a nőgyógyászok, a hasi sebészek, majd a fej-, nyaksebészek, a mellkassebészek, a gyermeksebészek és a transzplantológusok.
  • Kik azok, akik számára a robotsebészeti műtét nagyobb esélyt kínál a gyógyulásra? Vannak olyan daganatok, amiket hagyományos módon nem, csak robottal lehet, vagy érdemes megműteni?
  • A gép nem mindenható, nem lehet vele mindent és mindenkit megoperálni. Ha a daganat akkora, hogy azt már nem tudjuk eltávolítani nyitott műtéttel, a robot sem jelent megoldást. Azokat a betegeket lehet műteni az új készülékkel, akiknek még nem annyira kiterjedt a daganatuk. A robottal kiműthető elváltozások tehát klasszikus módon is eltávolíthatók, de a későbbi onkológiai és funkcionális eredmények sokkal jobbak a legmodernebb műtéti technika alkalmazásával. A férfiaknál például a hagyományos technikával végzett műtét életminőséget rontó következménye lehet az inkontinencia vagy az impotencia, ezek azonban a precízebb robotsebészeti eljárásokkal többnyire kiküszöbölhetők.
  • Hány robotasszisztált műtétet terveznek erre az esztendőre az onkológián? Jelenleg mennyi szakember tudja használni az új berendezést?
  • Száz robotműtétet tervezünk erre az évre. Nálunk két urológus és két nőgyógyász tudja használni az eszközt, és van két-két emberünk, aki nem operál, de segítséget tud nyújtani a műtéteknél. A dél-pesti kórházban is két-két orvos operálhat a robottal. Az eszköz használatát mindenki meg tudja tanulni, csak időt és türelmet kell szánni rá.Mindent_elernek_a_sebeszek_robotkarjai1
  • Hol képzik az orvosokat?
  • A képzésekhez külföldre kell járni. Jelenleg Franciaországban, Brazíliában, Libanonban, Tajvanban és Kínában működnek nemzetközi kiképzőközpontok, továbbá most épül egy Ruandában. A közeljövőben azonban – az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával – az Országos Onkológiai Intézet is regionális képzőközpontként működhet, itt történik majd a hazai robotsebész-utánpótlás kiképzése.
  • Jóval drágább egy robotműtét a hagyományos technikákhoz képest?
  • Igen, egyelőre elég magas a költsége – Spanyolországban, Franciaországban 20 ezer euró, Csehországban 12-13 ezer euró körül alakul egy-egy robotműtét ára. A magasabb műtéti költséget ellensúlyozza ugyanakkor, hogy a gyorsabb gyógyulás miatt rövidebb a kórházban töltött idő, valamint egy jól sikerült műtét nagyobb esélyt ad arra, hogy a későbbiekben ne legyen szükség további költséges gyógyszeres kezelésekre.
  • Egy írásában megemlítette, hogy a robotasszisztált sebészetben a mai technika mellett még nincs taktilis, azaz tapintásos inger az orvos számára, mint a klasszikus vagy a laparaszkópos műtéteknél. Ahhoz, hogy valaki jól tudjon operálni a robottal, először a klasszikus műtéti eljárásokat kell alaposan elsajátítania?
  • Valóban, ha valaki nem ismeri jól az anatómiát, robottal sem tud operálni.
  • Ha a jövőben széleskörűen elterjednek a műtéti robotok, hogyan tudnak majd a hagyományos módon gyakorlatot szerezni a sebészek?
  • Az az érzésem, hogy évtizedek múlva sokkal kevesebbet operálnak majd az orvosok. Egyrészt azért, mert a robotok valószínűleg önállóan tudnak műteni, másrészt pedig olyan gyógyszeres, sugár- és génterápiák lesznek, amik háttérbe szorítják a sebészetet.

n.

 

A magyarországi robotsebészeti program elindítását Kásler Miklós miniszter kezdeményezésére az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1,3 milliárd forintos finanszírozása tette lehetővé.