Nyílik a hunyor kertben és erdőben is

A tél végi napsütés előcsalogatja az első apró növényeket. A hóvirággal és a téltemetővel „holtversenyben” jelennek meg a hegyvidéki erdőkben a hunyor zöld, levélszerű virágai.
A boglárkafélékhez tartozó Helleborus nemzetségnek mindössze húsz faja ismert, ezek többsége Európában, azon belül is a Balkánon él. Egy kínai és egy közel-keleti faj teszi a hunyorokat világpolgárrá. Hazánkban három faja fordul elő: a kisvirágú, a pirosló és az illatos hunyor.
Nem kell ismernünk a megjelenésüket, a meghatározásukhoz elég azt tudni, hogy hol találkozunk velük. A pirosló az Északi-középhegységben él, az illatos a Dráva mente korai virága, a kisvirágú hunyor pedig a dunántúli erdőket lakja. Ez a faj fordul elő a hegyvidéki erdőkben is. Mindenütt a nedves elegyes tölgyesek avarral takart aljnövényzetében érzi jól magát. Mindhárom faj védett.Nyilik_a_hunyor1A hunyort olykor karácsonyi rózsának is hívják korai virágzása és egy legenda miatt, amely szerint egy szegény leány a csillagot követve kereste a betlehemi barlangot, ahol a Kisjézus megszületett. Meg is találta, de mivel nem tudott vinni ajándékot, elkeseredett, és bánatában sírni kezdett. A Júdea száraz földjére hulló könnycseppekből – a zord körülmények dacára – azonnal virágok fakadtak, amelyekből a lány csokrot szedett, így már méltó módon köszönthette a kisdedet.
A „csodarózsa” társnév mögött is egy karácsonyi történet áll. Régen úgy tartották, hogy a hunyor előrejelzi az időjárást, ezért decemberben tizenkét bimbós hunyorhajtást vázába tettek. Minden bimbó egy hónapot jelölt, és amelyik kinyílt karácsonyestig, az annak a hónapnak a kedvező időjárását jósolta meg.
A gazdag legendárium hátterében a növény mérgező mivolta állhatott, amit alátámaszt a görögül „ártó ételként” lefordítható nemzetségnév. Már az ókorban is alkalmazták különböző panaszok, különösen idegi problémák kezelésére és a szellemek távoltartására. A középkori boszorkányok örök ifjúságot ígérő kenőcsének szintén elengedhetetlen része volt a hunyor. A szerteágazó használat mindig jelentős kockázatot rejtett, hiszen a túladagolás gyorsan végzetessé vált. Ma egyetlen fajának gyökeréből kivont hatóanyagot ismernek el szív- és érrendszeri gyógyszerként.Nyilik_a_hunyor2A kertben egyre népszerűbb változatok ültetésekor is fontos szem előtt tartani a mérgezés lehetőségét. Nevelése nem okoz nehézséget, üde talajban gazdagon virágzik. Az átültetést, tőosztást nem jól viseli, magról történő szaporítása pedig igen lassú, ezért a kertészetben vásárolt példányok ültetése ajánlott.
Kísérletezni vágyó – és a téli bezártságot nehezen viselő – kertbarátoknak jó időtöltés lehet a hunyorfajták keresztezése. A különböző megjelenésű virágokat egy ecset segítségével megporozzuk, majd finoman becsomagoljuk egy zacskóba, hogy más virágpor ne kerüljön a bibére. A fejlődő magokat elvetve néhány év múlva kiderül az eredmény. Kis szerencsével és némi kitartással a hunyorfajtákból saját változatokat is nevelhetünk, amelyek sehol máshol nem léteznek, csak a mi kertünkben.
Aki pedig inkább a környékbeli erdők szabad levegőjét részesíti előnyben, az ilyentájt tett kirándulásai során bizonyosan megtalálja a kis növényt. Ha az ország több pontján is túrabakancsot húzunk, akár mindhárom faj fényképét begyűjthetjük egyetlen szezonban.

BI.