Országgyűlési képviselőjelöltek a Hegyvidéken

Várhatóan hat egyéni képviselőjelölt verseng majd egymással a parlamenti mandátumért a XII. kerület egészét és a II. kerület egy részét lefedő 03. számú választókerületben az április 3-i országgyűlési választáson. Dr. Fürjes Balázst (Fidesz–KDNP), Kovács Gergelyt (MKKP) és Hajnal Miklóst (DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd) korábbi lapszámainkban mutattuk be egy-egy interjú keretében. Ezúttal a függetlenként induló Hajdu Máriát, a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjét, dr. Grundtner Andrást és a Megoldás Mozgalom színeiben feltűnt Jenei Dávidot kérdezzük hegyvidéki kötődéseiről, eddigi politikai tevékenységéről, valamint helyi és országos terveiről.

Hajdu Mária

(független)Hajdu_Maria

  • A 2009-ben alakult Lehet Más a Politika alapító tagjaként miért döntött úgy néhány héttel ezelőtt, hogy kilép a pártból, és függetlenként indul az országgyűlési választáson?
  • Miközben én továbbra is azokat az értékeket képviselem, amiket az LMP alapításakor magunk elé kitűztünk, a párt pénzért és pozíciókért fokozatosan feladta az elveit. A zöld gondolat mellett a legfontosabbnak a társadalom jobb- és baloldali megosztottságának meghaladását tekintettük, ám épp ezzel megy szembe, amit most az LMP és az ellenzéki összefogásban részt vevő pártok kínálnak. A másik fő probléma, hogy az ellenzéki együttműködés pártjai teljesen ellentétes világnézeteket próbálnak egybegyúrni, sikertelenül.
  • De miért pont most jutott el odáig, hogy szakít a pártjával? Az LMP és a többi ellenzéki párt együttműködése már évekkel ezelőtt elkezdődött.
  • 2019-ben, az önkormányzati választáskor bizalmat szavaztam az ellenzéki összefogásnak, de azóta kiderült: Budapesten az összefogásos városvezetés egyáltalán nem brillírozik. Szemetes lett a város, hatalmasak lettek a dugók, a zöld terület aránya pedig a korábbi kampányígéretek ellenére egyáltalán nem növekedett. A Fideszt jogosan érik a korrupciós vádak, de eközben a Városháza eladása, vagy a szakértők és tanácsadók díjazása körül is nagy botrányok kerekedtek. Ezek mind olyan dolgok, amik arról győztek meg, hogy az összefogás nem egy életképes történet. Hab a tortán, hogy a Gyurcsány-kori „Jurassic Park” is visszatért, amihez asszisztálni nem túl hálás feladat. A Hegyvidéken Hajnal Miklós momentumos politikus lett az ellenzék közös jelöltje, aki röviddel azután, hogy 2020-ban önkormányzati képviselő lett, megunta képviselői munkáját, a hegyvidéki polgárok képviseletét, és elment a BKK élére felügyelni Draskovics Tibort. Szintén nagy probléma az ellenzékkel a következetlenség és a kettős mérce. Erre jó példa az MSZP-s Bangóné nemrég előkerülő ügye, akit kiraktak a pártjából, miután kiderült, hogy hazudott a nem létező diplomájáról. Ahogyan Hajnal Miklós sem mondott igazat a saját végzettségéről: hosszú hónapokig azt állította magáról, hogy közgazdász, holott még az abszolutóriumig sem jutott el. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Bangóné esete kapcsán arról posztolt, hogy csak egyenesen, következetesen lehet előre jutni, helyes, hogy a hazugságon kapott MSZP-s politikust kizárta a pártja. Ugyanakkor Hajnal Miklós esetében a hazugságot semmilyen szankció sem követte.
  • Függetlenként nehezebb lehet kampányolni, mint a pártok támogatásával. Kik segítik a kampányidőszakban?
  • A jelenlegi helyzetem kísértetiesen emlékeztet az LMP-s időkre, hiszen akkor sem voltak komolyabb erőforrásaim. Most az ismerőseim, például volt LMP-sek segítik a munkámat.
  • Milyen szálak kötik a XII. kerülethez?
  • A János kórházban születtem, a XII. kerületben laktam egész életemben, itt jártam óvodába, általános iskolába és gimnáziumba is. Az osztálytársaim, gyerekkori barátaim is mind ide kötnek. Sok mindent tudok a kerületről. A hegyvidéki polgárok bizalmából pedig lassan nyolc éve lehetek a kerületben önkormányzati képviselő, ez nem kis idő, mégis mindig tanul valami újat az ember!
  • Képviselő-testületi tevékenysége alapján arra lehet következtetni, hogy leginkább a zöld témák állnak önhöz a legközelebb.
  • Valóban, több olyan a környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatom is volt az elmúlt években, amiket elfogadott a képviselő-testület. Javasoltam, hogy szűnjön meg a PET-palackok használata az önkormányzati intézményekben, induljon szemléletformáló kampány a vezetékes ivóvíz fogyasztásának előnyeiről, továbbá bővüljön az ivócsapokkal felszerelt tűzcsapok száma a közterületeken. Tavaly decemberben a javaslatomra arról határozott a testület, hogy az önkormányzat kezdeményezze a fényszennyezéssel foglalkozó, jelenleg hiányzó törvényi szabályozás megalkotását. A Budavári Önkormányzat által korábban tervezett Mészáros utcai buszparkoló ügyében a zöld bizottság összehívását kezdeményeztem, a környéken élők szerint ugyanis „rémálom” lett volna, ha ez a környezetszennyező projekt megvalósul az I. és a XII. kerület határán. Szerencsére a tiltakozások hatására a buszparkoló megépítése egyelőre lekerült a napirendről.
  • Helyi és országos szinten mit tart a legégetőbb problémának?
  • Komoly problémának tartom, hogy a Hegyvidék kezdi elveszíteni a zöld jellegét az egyre intenzívebb beépítések miatt. Irtózatosan nagy lakóparkokat húznak fel a beruházók, a Királyhágó téren épülő tömbbe is egy falunyi ember költözik be majd. Az önkormányzat is egy ugyanilyen vállalkozásba fog a Böszörményi úton, az irodaházak helyén. A sok új lakó túlzott mértékben megterheli a környék infrastruktúráját. Inkább a zöld területek megtartására és bővítésére kellene törekedni; az sem bűn, ha egy lebontott épület helyére nem építünk semmit. Szívügyemnek tekintem az Alkotás utca zöldítését, ahol akár az is megoldható lenne, hogy a forgalom egy szakaszon növényekkel befuttatott zöld alagútba kerüljön. Az építkezésekhez is kapcsolódó közbeszerzési gyakorlatot országos szinten felül kell vizsgálni, egyáltalán nem elfogadható, hogy a meghívásos pályázatoknál mindig ugyanazokat kérik ajánlattételre, és mindig ugyanazok nyernek. Az sem tartható, hogy a Fidesz és a NER az élet minden területét le akarja uralni, hogy a sportszövetségek élére, vagy az egyetemi kuratóriumokba a saját embereit ülteti. A pedagógusoknak, valamint a szociális és az egészségügyi területen dolgozóknak igazságos bérezést kellene biztosítani, sokkal jobban megbecsülhetnénk azokat, akik emberekkel foglalkoznak. Az egészségügyben szemléletváltásra is szükség van: az ellátórendszernek jutalmaznia kellene azokat, akik figyelmet fordítanak az egészségük megőrzésére. A többi között ezekről is szól a „Zöldebb Budát és Igazságosabb Magyarországot” program, amit képviselek.

 

Dr. Grundtner András

(Mi Hazánk Mozgalom)Dr._Grundtner_Andras

  • Eddigi politikai pályafutása leginkább a XII. kerülethez kötődik. Ez az erős hegyvidéki gyökereivel magyarázható?
  • 1930-ban, amikor az I. kerületről leválva megszületett a XII. kerület, a dédszüleim az Orbánhegyi úton építettek családi házat. Itt éltek a nagyszüleim az édesanyámmal és négy testvérével. A népes családból ma is majdhogynem mindenki a Hegyvidéken lakik. Én is itt nőttem fel, a Németvölgyi úti általános iskolába jártam. A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában érettségiztem, majd a jogi egyetemre felvételiztem. 2000-ben diplomáztam, utána ügyvédkedtem. Pár év múlva rájöttem, hogy ez a pálya nem nekem való, túlságosan is a szívemre vettem az összes ügyet, ami nem olyan jó tulajdonság egy ügyvéd részéről. Ezután a magánszektorban jogtanácsosként dolgoztam, közben pedig bekapcsolódtam a politikai életbe: alapító tagja lettem a Jobbik XII. kerületi szervezetének.
  • Életrajza szerint már korábban kapcsolatba került a politikával.
  • Amikor a MIÉP 1994-ben itt, a XII. kerületben, ahol Csurka István is lakott, a szárnyait bontogatta, segítettem nekik a kampányban, de még nem párttagként. 2008-ban viszont csatlakoztam a Jobbikhoz, aminek a hegyvidéki alapszervezetében 2018-ig alelnök voltam. A párt delegáltjaként 2010-től az önkormányzat környezetvédelmi és közbiztonsági bizottságában, 2014-től az egészségügyi és szociális bizottságban dolgoztam mint külsős tag.
  • Miért hagyta ott a Jobbikot?
  • A 2018-as országgyűlési választás után nagy pártszakadás következett be a Jobbikban. Én mindig is nemzeti radikális voltam, ezért számomra nem jelentett kérdést, hogy az akkor létrejövő Mi Hazánk Mozgalomban kell szerepet vállalnom. Az elsők között írtam alá a belépési nyilatkozatot. Az a megtiszteltetés ért, hogy a párt alelnöke, Dúró Dóra megbízott a párt jogi kabinetjének megszervezésével és vezetésével. A párt két parlamenti képviselője, Dúró Dóra és Apáti István számára folyamatosan készítem a határozati, törvénymódosítási javaslatokat, emellett közigazgatási jogi ügyekkel, sajtó-helyreigazítási perekkel és a választópolgároktól érkező rengeteg megkereséssel foglalkozom a ma már nyolcfős kabinet élén.
  • Milyen megoldandó feladatokat lát a Hegyvidéken?
  • A XII. kerület régen egy kisváros volt a nagyvárosban, ma már azonban egyre kevésbé az. Nagyon intenzív a lakosságcsere: míg húsz évvel ezelőtt mindenki minden szomszédot ismert, összejártak az emberek, ma már sokan azt sem tudják, hogy hívják a szomszédját. Az ajánlásokat gyűjtve ismét azzal kellett szembesülnöm, hogy az ismerőseim közül is többen elköltöztek a kerületből az elmúlt négy évben. Számos oka van ennek a folyamatnak, az egyik szerintem az, hogy nagyon drága lett a XII. kerület. Nemcsak az ingatlanok, hanem a megélhetés is: az üzletláncok teljesen más árazást alkalmaznak itt, mint az ország más részein. Ez megérne egy vizsgálatot. A Mi Hazánk vette elő azt a problémát is három évvel ezelőtt, hogy a multinacionális cégek Magyarországra szállított áruinak egy része silányabb, mint Nyugat-Európában. Ez az ügy mára eljutott odáig, hogy az unió szabályozta a kérdést. Hasonló mintára el tudok képzelni egy olyan törvényi szabályozást, ami kimondja, hogy az alapélelmiszereknél a legolcsóbb és a legdrágább hely között nem lehet tíz százaléknál nagyobb különbség az országban.
  • Tehát a drága boltok jelentik a legnagyobb problémát a XII. kerületben?
  • A Hegyvidéken, valamint az egész fővárosban az autós közlekedés is komoly problémákkal küzd. Átgondolatlan és bevételközpontú a jelenlegi parkolási rendszer, ott is díjat szednek, ahol erre nincs valós indok. Budapest-koncepciónk részeként az önkormányzati vagy állami tulajdonú foghíjtelkeket megnyitnánk a lakók és a helyben dolgozók számára, ingyenes parkolást biztosítva számukra. A tárcsás parkolást is bevezetnénk, amivel 15-30 percet lehetne ingyen parkolni. A dugók elkerülése érdekében szerintünk gyorsítani, nem pedig lassítani kellene a forgalmat Budapesten, támogatjuk ugyanakkor, hogy az egész fővárosban intelligens forgalomirányító rendszer működjön. Szeretnénk, ha összehangolnák a közműmunkákat, és nem okoznának még nagyobb dugókat azzal, hogy a menekülő-útvonalakat is lezárják a különböző munkálatok miatt. Az autóforgalmat és a tömegközlekedést egyensúlyba kellene helyezni, javasoljuk például, hogy a kisáruszállítók is közlekedhessenek a buszsávokban. Kellene egy gyors reagálású forgalomirányító-bevetési csoport, ami folyamatosan monitorozza a budapesti forgalmi helyzetet, és forgalmi akadály esetén azonnal be tud avatkozni. Komolyan foglalkozunk a budapesti közlekedési rendszer megreformálásával.
  • A Mi Hazánk óriásplakátjain eddig többnyire a kötelező oltások elleni üzeneteket olvashattuk, a kormány azonban a napokban bejelentette: az ötödik járványhullám végéhez közeledve kivezeti azt a szabályt, ami alapján a munkahelyek az oltás felvételére kötelezhették dolgozóikat. Mit gondol ebben a helyzetben az oltásokról?
  • Sokaktól hallottam azt, hogy oltásellenesek vagyunk. Nem vagyunk oltásellenesek, mi az eltúlzott lezárásokat, kötelezéseket elleneztük. Az elmúlt két évben mindig az éppen aktuális járványhelyzetnek és az ismereteinknek megfelelő módon fejtettük ki álláspontunkat. A kormánypártokon kívül mi voltunk az egyetlenek, akik 2020 tavaszán megszavaztuk a veszélyhelyzet bevezetését. Akkor még semmit nem tudtunk a koronavírusról, és indokolt volt felkészülni arra, hogy határozott lépésekre lesz szükség. De tavaly tavasz óta, amikor már mindenki számára rendelkezésre állt az oltás, azt mondtuk, hogy mindenki maga dönthesse el, szeretne-e élni vele, az oltottság alapján pedig ne lehessen különbséget tenni az emberek között. Valós indokok szólnak az oltás mellett és ellene is. Én ötvenévesen úgy láttam jónak, ha háromszor is beoltatom magam, de egyáltalán nem kárhoztatom azokat, akik másképp döntöttek.

 

Jenei Dávid

(Megoldás Mozgalom)Jenei_David

  • Eddig nem találkoztunk a nevével a politikában. Volt korábban bármilyen közéleti szerepvállalása?
  • Valóban, a Megoldás Mozgalom előtt nem volt politikai szerepvállalásom, ugyanakkor az épületeket érintő energiahatékonyság és a fenntarthatóság területén részt vettem számos hazai szakpolitikai stratégiaalkotásban, európai uniós irányelv hazai implementálásában és a szakmámmal kapcsolatos rendeletkészítésben. Ezek egy része kihatással van a hazai építési ágazatra. A Solar Decathlon Europe 2019 esemény projektvezetőjeként hozzájárultam a régiónkban először megrendezésre kerülő nemzetközi házépítő verseny sikeres megvalósításához. Több száz fő munkájáért feleltem a folyamatban. A verseny fő célja az épületekkel kapcsolatos szemléletformálás, az innovációk és a megújuló energiákat hasznosító rendszerek két hét alatt felépített, kulcsrakész házakban történő bemutatása volt. Úgy gondolom, ezzel a több tízezer látogatót vonzó eseménnyel hozzá tudtam járulni a hazai felújítók, építtetők tudatosságnöveléséhez. Önkéntes jellegű feladataim közül kiemelném a zsidó közösségekben vállaltakat. Ilyen volt például a nagy múltú Maccabi VAC kosárlabdacsapatának újraszervezése önkéntes szakosztályvezetőként. Ezenkívül játékosként is részt vettem a csapat életében. Érdekesség, hogy az edzéseinket egy időben a Lauder iskolában tartottuk.
  • Miért éppen a frissen alakult Megoldás Mozgalom színeiben kíván elindulni az országgyűlési választáson? Esetleg személyes ismeretség fűzi az alapítóhoz, Gattyán Györgyhöz?
  • A politika mindig is az érdeklődési köröm egy kiemelt helyén szerepelt, hiszen meghatározza, gyökeresen befolyásolja a mindennapjainkat. Lassan több mint egy évtizede, de kiemelten az elmúlt két évben teljes megdöbbenéssel és értetlenül állok a magyar politikai színtér előtt. Egyszerűen nem hiszem el, hogy nincs az én értékrendemnek megfelelő alternatíva. Azt gondoltam, nem nagy az elvárásom azzal, hogy egy mérsékelt szabadelvű, a problémák megoldásaira összpontosító, szolgáltató államot elképzelő politikai felfogással találkozzak. Az egyre romló közhangulat, közbizalom, ami ma a magyar társadalmat jellemzi, véleményem szerint a harminc éve egymás lejáratására épülő politika egyik eredménye. Egy olyan projektmegbeszéléshez tudom hasonlítani, ami hosszú órákig tart, célok, ütemezés, feladatok és felelősök kijelölése nélkül fejeződik be, de közben sokan elhiszik, hogy a hozzászólásaikkal, mások felelősségre vonásával aktívan részt vettek benne. Valójában mindez a projekt szempontjából értelmetlen és nem célravezető. Sajnos sok ilyen politikai ciklust láttam már. Tudom, hogy ezen már rövid távon lehetne fejleszteni. A megoldások feltérképezésén és megvalósításán a projektjeim múlnak, és a megélhetésem. Gattyán Györgyöt nem ismertem személyesen, de amit és ahogyan a Megoldás Mozgalommal képvisel, amit el szeretne érni a hazai politikában, az rettentően motivál és ösztönöz, mivel teljesen egybeesik az én elképzeléseimmel.
  • Miért a Hegyvidéken indul képviselőjelöltként? Mi köti a XII. kerülethez?
  • Nagyon szeretem a Hegyvidéket, kiemelten annak hangulatát. A feleségemmel van itt egy közös lakásunk, így elég jól ismerem a körzetet. Az a véleményem, hogy a XII. kerület élhetőség és értéktartás szempontjából a nyugati országok átlaga felett teljesít, aminek a megőrzésére nagyon oda kell figyelnünk.
  • Képviselőjelölti bemutatkozásában azt írja, szeretne korszerű, jól működő megoldásokat kínálni a kerület problémáira. Milyen problémákra és megoldásokra gondol?
  • Tapasztalt, BME-diplomával rendelkező mérnökként, menedzserként, üzletfejlesztési vezetőként, ingatlanbefektetőként és nem utolsósorban családapaként a körzetet érintő számos multidiszciplináris kérdést hitelesen tudnám képviselni, a szükséges döntéseket támogatni, és lobbizni egy-egy ügy érdekében – például: fejlesztési irányok, lehetőségek, potenciálok, reális célkitűzések rövid, közép- és hosszú távon, a Déli pályaudvar kérdésköre, parkolási kérdések, az M0-ás befejezőszakaszának a megépítése, helyi közintézmények állapota, és így tovább. Ezek közül kiemelnék egyet. A digitalizáció életünk szinte minden részét érinti. Gyermekeink és mi magunk is egyre több időt töltünk az online világban, ami az eddigi irányok alapján csak növekedni és mélyülni fog. Az ezt körülvevő rendszerek is bonyolultabbá válnak. Véleményem szerint ezek használatát is tanulni, oktatni szükséges, hiszen a saját adatainkra és életünket övező információkra épül a közösségi média. A tudatos, biztonságos felhasználóvá válást, a „social media” veszélyeivel kapcsolatos tudatformálást már általános iskolás kortól fontosnak tartom. Az iskoláskortól kezdődő rendszeres, ingyenes oktatás megszervezését kiemelten fontosnak tartom külön a gyerekek és külön a szülők számára. Ezt a kezdeményezést a kerületi iskolásoknak és szüleiknek már azonnal meg lehetne valósítani. A szülők sokat tehetnek gyermekeik közösségi médiafelületeken való védelme érdekében komolyabb korlátozások bevezetése nélkül is. Rendszeresen lakossági fórumot tartanék, amin beszámolnék, hogy kivel mit egyeztettem a körzet érdekében, és mik a következő fórumig elérendő célok. Meghallgatnám a különböző észrevételeket, problémákat, és folyamatosan ehhez igazítanám a feladataimat.
  • Mik azok az országos kérdések, amik a leginkább foglalkoztatják, s amiknek a megoldására vannak ötletei, javaslatai?
  • A jövőbe való befektetés egyik legfontosabb alappilléreként az oktatási rendszer teljes átstrukturálását tartom szükségesnek elindítani. Ez az a kérdés például, ami hosszú, bonyolult és későn megtérülő beavatkozás, és az elmúlt harminc évben nem igazán láttam, hogy érdemben foglalkoztak volna vele. A másik ilyen az egészségügy helyzete, ami szintén lassú, hihetetlenül drága és lassan eredményt hozó terület, és aminek a fejlesztése eddig nem állt érdekében semmilyen politikai hatalomnak. A megelőzésre történő fókuszálást tartom az elsődleges szempontnak. A kerületben számos országos jelentőségű kórház található, ezek fejlesztésével az itt lakók életminősége is növekedni tudna.

n.