Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Történelmi stíluskalandozások vonalról vonalra

A tavaly elhunyt Gyulai Líviusz (1937–2021), Léstyán Csaba, Pató Károly, Siklódy Ferenc és Szepessy Béla grafikusművészek sokszorosító grafikai eljárással készült munkáiból látható válogatás a Hegyvidék Galériában. A „Vonalról vonalra – grafikai kalandozások” című kiállítás elsősorban linómetszeteket és mezzotinto eljárással készült nyomatokat vonultat fel.

Amit látunk, az egyszerre nagyon régi és nagyon új – kezdte szakmai megnyitóját Dr. Habil. Révész Emese PhD művészettörténész, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet tanszékvezető docense. Az öt alkotó évszázados technikákat elevenít fel, ébren tartva azt a tudást, ami Dürer kezében is ott volt. Másrészt a digitalizáció korában egyre inkább megbecsüljük a manualitást, a mesterségbeli tudást, a figyelmes időt, amit e munkák létrehozása igényel.

Tortenelmi_stiluskalandozasok_vonalrol_vonalra1
Gyulai Líviusz: Münchausen báró (1986)


Az itt lévő anyagnak van egy „húzása” Erdély, Székelyföld felé – fogalmazott Révész Emese. Ha már az elődök szóba kerültek, érdemesnek tartotta megemlíteni Gy. Szabó Béla nevét is, aki az erdélyi fametszés, a magas nyomtatású grafika kiemelkedő alakja volt a 20. században.

Kallós Judit kurátor válogatását dicséri, hogy ebbe a körbe beemelte Gyulai Líviuszt, akinek a pályája a 20. század második felében indult, és az egyik legkiemelkedőbb grafikusművészként tartják számon őt. Történeti technikákkal dolgozott, virtuóz módon élesztette újjá a történelmi témákat is. Az Orrszarvút rajzoló című emblematikus művén összegződik a tudatos hagyománykövetés, ami őt és a hozzá kapcsolódó művésztársakat jellemzi – mutatott rá a művészettörténész, megjegyezve, hogy Gyulai Líviusz is Erdélyből indult, Barótról, mint ahogy a kiállító művészek egy része is több szálon kötődik Erdélyhez.

Tortenelmi_stiluskalandozasok_vonalrol_vonalra2
Pató Károly: Navigare Necesse Est (2020)


Pató Károly 1950-ben született, építész diplomát szerzett, linómetszéssel, rézkarcolással, fotókkal foglalkozik. Szepessy Béla tíz évvel fiatalabb, szülővárosában a Nyíregyházi Egyetem Vizuális Kultúra Intézetének igazgatója, ezenkívül a Nyíregyházi Nemzetközi Fametsző Művésztelepet szervezi, amelyen Gyulai Líviusz, valamint Vén Zoltán és Pató Károly is megfordult. Történeti stílusjátékok tekintetében az ő művészete áll a legközelebb Gyulai Líviuszéhoz, azok közé tartozik, akik a 16. század óta általánosan alkalmazott eljárást, a nagy rajzi tudást és a tér-, mesterségbeli, technikai ismeretet igénylő anamorfózist is követik. A kiállításon látható egy-két olyan lap, ami ehhez a technikához kapcsolódik.

Siklódy Ferenc 1968-ban született Gyergyószárhegyen, a Kolozsvári Művészeti Akadémián végzett, majd Kocsis Imrénél tanult a Képzőművészeti Egyetemen. Jelentős műfaja a könyvillusztráció, különösen a kortárs szépirodalomban, és könyvjegyeket (ex libriseket) is tervez, ami szintén a grafikai hagyomány fontos része. Jelenleg egy nagy rézkarcsorozaton, a székelyföldi képzőművészet arcképcsarnokán is dolgozik.

Tortenelmi_stiluskalandozasok_vonalrol_vonalra3
Szepessy Béla: Olivares II (2019)


A legfiatalabb kiállító a csíkszeredai Léstyán Csaba, ő szintén a Kolozsvári Művészeti Akadémián tanult. A székely könyvtár immár százdarabos sorozatának grafikai arculatát tervezi, aminek a könyvjegyeit Siklódy Ferenc alkotja.

Léstyán Csaba egy kevesek által használt technikát, a mezzotintót mutatja be a kiállításon. Róla egy YouTube-videót is vetítenek a galériában.

Ha a járókelők benéznek a kirakatüvegeken át, nagyon komoly, fekete-fehér, ünnepélyes és egységes képzőművészeti anyagot látnak – összegzett Révész Emese. Pató Károly Háború, Szepessy Béla Keresztek hegye vagy Siklódy Ferenc Fészek című munkája olyan művek, amik Käthe Kollwitz, Derkovits Gyula, Ámos Imre drámaiságot kifejező grafikai hagyományát juttatja eszünkbe. A rajzok nagy része történelmi stíluskalandozás, intenzíven reflektál ötszáz év európai művészettörténetére.

Tortenelmi_stiluskalandozasok_vonalrol_vonalra4
Léstyán Csaba: Placebo Veritas premitur non opprimitur (2021)


A kiállítás címe rendkívül találó, mivel a grafika itt látható műfaja azt igényli a nézőtől, hogy közel lépjen, lelassuljon, megfigyeljen, és „kiolvassa” a képeket, vonalról vonalra fedezze fel a ritkán látható, cizellált, különleges felületeket – zárta Révész Emese a megnyitót, amin Szentimrei Noémi hegedűművész, a Solti György Zeneiskola művésztanára J. S. Bach C-dúr szólószonátájából adott elő két részletet.

Tortenelmi_stiluskalandozasok_vonalrol_vonalra5
Siklódy Ferenc: A főnök

Szepesi Dóra

 

A „Vonalról vonalra – grafikai kalandozások” című kiállítást 200 forintos regisztrációs jegy megvásárlásával lehet megtekinteni október 29-ig, keddtől péntekig 10.00–18.00, szombaton 10.00–14.00 óráig. Jegyek kaphatók a hegyvidekgaleria.jegy.hu oldalon és a Hegyvidék Galériában (XII., Királyhágó tér 10.). Hegyvidék kártyával ingyenes!