Változnak az építményadó szabályai

A hegyvidéki képviselő-testület legutóbbi ülésén egyhangúlag döntött a helyi építményadó szabályainak módosításáról. A magánszemélyek tulajdonában álló lakások továbbra is építményadó-mentességet élveznek, de ebbe a körbe 2023. január 1-jétől már nem tartoznak bele a nem lakás céljára használt lakások.

Akkor sem jár majd a mentesség, ha a lakás háromnál több gazdasági társaság székhelyéül szolgál, vagy ha legfeljebb három gazdasági társaság székhelye található a lakásban, de valamelyik társaságnak nem tulajdonosa a lakás tulajdonosa vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója. Abban az esetben, ha legfeljebb három cég van bejelentve a lakásba, és a lakás tulajdonosa vagy a vele együtt élő hozzátartozója egyben cégtulajdonos is, viszont nem él életvitelszerűen az adott címen, nem 100, hanem 74%-os adókedvezmény jár a jövő évtől.

A nem magánszemélyek által fizetendő építményadó mértéke 1930-ról 2190 Ft/m²-re emelkedik 2023. január 1-jétől, a magánszemélyek nem lakás céljára szolgáló épületei után viszont – az 5%-ról 17%-ra emelt kedvezmény révén – kicsivel kevesebbet, 1833,5 helyett 1817,7 forintot kell majd fizetni négyzetméterenként. Az idősek vagy fogyatékosok bentlakásos ellátását biztosító épületek után változatlanul 200 Ft/m² fizetendő. A társasházi tárolóhelyiségek utáni kedvezmény 75%-ról 77%-ra bővül, ezeknél így az adómérték emelkedése az általánosnál alacsonyabb lesz, nagyjából 20 forint négyzetméterenként.

A közösségi együttélés rendeletben rögzített alapvető szabályainak megszegése esetén kiróható bírságok összegének felső határát a törvényi maximumhoz igazította az önkormányzat. Természetes személyekre vonatkozóan 200 ezer forintra, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig 2 millió forintra nő a kiszabható legmagasabb összeg. Az emelés célja, hogy a bírságok továbbra is visszatartó erőt jelentsenek, elbíráláskor pedig tágabb körű mérlegelésre és a konkrét szabályszegéshez jobban igazodó, differenciáltabb szankcionálásra nyíljon lehetőség.

A gazdátlan állatok, különösen a madarak és macskák szennyező módon történő etetésére vonatkozó rendelkezés kiegészült a közterületi etetéssel, továbbá nemcsak vaddisznóknak, hanem más vadállatoknak sem lehet ezentúl élelmet kihelyezni. A zöld területek járművel történő károsítása esetén – néhány kivételtől eltekintve – a jármű üzembentartójának kell majd felelnie.

Vastagabb szigetelés a tűzfalakra

A szeptember végi testületi ülésen született döntés arról, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet miatt későbbi időpontra csúszik a Böszörményi úti lebontott irodaházak területére tervezett építkezés. A BBSZ Ingatlan 2022 Kft. a kiviteli terveknek megfelelően – a munkafázist az elhalasztott építkezés miatt előrehozva – 10 centiméter vastag hőszigetelést helyezett el a szomszédos lakóépületek szabadon maradó tűzfalain, de a lakók kérésére, Fonti Krisztina alpolgármester és Sikota Krisztina helyi képviselő előterjesztése alapján, az önkormányzat további 10 centiméter – összesen 20 centiméter – vastagságú hőszigetelő réteg kialakítására biztosított forrást.

A képviselő-testület módosította a Hegyvidéki Egészségügyi Központ alapító okiratát, ugyanis a Szilágyi Erzsébet fasor 18. szám alatti, felújított műemlék épület első emeletén négy felnőtt háziorvosi praxisnak helyet adó rendelő jött létre. Fonti Krisztina alpolgármester elmondta, hogy ezzel lezárult az önkormányzat 2016-ban elindított nagyszabású rendelőfelújítási programja, aminek keretében 1,2 milliárd forintból megszépült az összes felnőtt- és gyermekháziorvosi rendelő.

A hegyvidéki lakosok sportolását lehetővé tévő szervezetek támogatására első ízben hirdetett pályázatot az önkormányzat ez év szeptemberében. A határidőig összesen nyolc szervezet jelentkezett, ezek összesen 6,4 millió forint támogatást kaptak sportprogramjaik megvalósítására.

A jogszabályi változások miatt ezentúl a központi E-TÉR digitális felületen véleményezteti az önkormányzat a lakossággal, valamint az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel a kerületi építési szabályzatokat és azok módosításait. A képviselő-testület javasolja a Budapest Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a Diana köz teljes területe ezen a néven jelenjen meg az ingatlan-nyilvántartásban, abban ugyanis két helyrajzi számon nem az évtizedek óta használt utcanév szerepel.

A testület a megnövekedő energiaköltségek miatt két hónapra elengedi a MOM Sport, valamint a Városmajor utcai sportközpont és tanuszoda havi bérleti díját. A díjfizetés-mentességet az önkormányzat két saját tulajdonú cége, a Hegyvidéki Sportcsarnok és Sportközpont Kft., valamint a Hegyvidéki Szabadidősport Nonprofit Kft. számára biztosítja ez év novemberében és decemberében.

Energiatakarékossági céllal, a központi közigazgatásban elrendelt szünethez igazodva, a képviselő-testület meghosszabbította a polgármesteri hivatal igazgatási szünetét, ami így 2022. december 22-től 2023. január 6-ig tart. Ez idő alatt nem lesz általános ügyfélfogadás, azonban halaszthatatlan – például anyakönyvi – ügyekben folyamatos marad a feladatellátás, továbbá a Hegyvidéki Rendészet működése sem áll le.

A fogaskerekű újraindítását kérik

Fonti Krisztina alpolgármester arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Budapesti Közlekedési Központ a teljes téli időszakra leállította a fogaskerekű vasutat, holott korábbi közleményeiben még november 17-ig tartó üzemszünet szerepelt. Az újraindítás pontos dátumát mostanáig nem tette közzé a főváros, ezért sokan attól félnek, hogy nem csak ideiglenes leállásról van szó – emiatt két petíciót is indítottak a lakók.

Az alpolgármester levélben kérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy tegye lehetővé a fogaskerekű újraindítását, ez ugyanis fontos közlekedési eszköz a környékbeliek számára, egyes svábhegyi és kissvábhegyi területek csak nehezen közelíthetők meg más járatokkal. Megemlítette, hogy a téli szüneteltetéssel megtakarítható mintegy 100 millió forint jóval kevesebb, mint amennyit a főváros egy jubileumi rózsakert kialakítására, a Budapest brand markentingiroda fenntartására, vagy épp egy brüsszeli irodára költ. Fonti Krisztina elmondta, hogy nem kapott választ, ezért újabb levélben arra kérte a főpolgármestert, „ha véglegesen eldöntötte, hogy a téli időszakban megfosztja a hegyvidékieket a fogaskerekűtől, legalább arra tegyen ígéretet, valóban újraindítja tavasszal”.

Vágó István képviselő (DK) azt javasolta, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat felerészben vállalja át a fogaskerekű vasút téli fenntartásának költségét, amit szerinte elő lehetne teremteni, ha elhalasztanák a Lejtő úti és a Pethényi úti játszótér fejlesztését. Hajdu Mária képviselő (független) ellenezte, hogy elvonják a játszóterekre szánt forrásokat.

A DK-s képviselő az ülésen tolmácsolta a Csörsz utcaiak kérdését, miszerint részesülhetnek-e helyi adókedvezményben amiatt, hogy évek óta kénytelenek elviselni a Testnevelési Egyetem sok kellemetlenséggel járó beruházását. Vágó István az iránt is érdeklődött, hogy – több más budai kerülethez hasonlóan – a XII. kerületi nyugdíjasoknak is lehetne-e kedvezményt biztosítani a Lukács fürdőben.

Pokorni Zoltán polgármester szerint alapos megfontolást igényel, hogy az építkezések miatti kellemetlenségekért járhat-e adókedvezmény, sok végiggondolandó kérdés van a felvetésben. Ami a kedvezményes fürdőbelépőt illeti, az önkormányzat ez ügyben felveszi a kapcsolatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei zrt.-vel.

Hajdu Mária arról is beszélt, hogy a szabálytalan parkolás több helyen nehezíti a közlekedést, a buszok néhol még a megállóba sem tudnak beállni. A polgármester kiemelte, hogy a rendészek és a rendőrök fokozottan ellenőrzik az érintett helyszíneket. Több iskolától is kérték, lehetőség szerint a saját területükön biztosítsanak megállási lehetőséget az autóval érkező szülőknek. Ezt sikerült elérni például a Zsolna utcai nemzetközi iskolánál, míg a Budapesti Osztrák Iskola kapcsán újabb kísérletet tesznek a probléma megoldása érdekében.

Kovács Gergely képviselő (MKKP) egyebek mellett arra volt kíváncsi, lezárult-e már Béla király út 30. szám alatti ingatlan értékesítése. Borsodi Klaudia aljegyző elmondta, hogy sokan érdeklődtek a meghirdetett ingatlan iránt, de végül csak egy jelentkező volt, ezért visszavonták a pályázatot. Az önkormányzat úgy döntött, előbb elvégezteti a telekalakítást – három telekrészből alakul ki a végleges ingatlan –, és utána írja ki ismét a nyilvános licitet.

n.