Bolyongó Erzsébet királyné-szobrok
Mítoszok és visszaemlékezések gazdag tárháza maradt ránk Erzsébet királynéról, Ferenc József hitveséről. Az iránta érzett szeretet és rajongás másfél évszázad alatt sem múlt el. Az 1860-as évek óta városrészeket, utcákat, tereket, hidakat neveztek el róla szerte a Kárpát-medencében; szinte minden magyar városban felállították egész alakos vagy mellszobrát, domborművét vagy emléktábláját. A különleges tisztelet a mai napig megmaradt, bár az 1950-es évek diktatúrája minden erőfeszítéssel ki akarta törölni az emlékét, eltávolítva szobrait, kicserélve a terek, utcák neveit. A rendszerváltoztatás kellett ahhoz, hogy visszakerüljenek az utcatáblák és a raktárakban tárolt képzőművészeti alkotások.
Erzsébet királyné 1857 és 1897 között – 62 alkalommal – összesen 2663 napot töltött Magyarországon. Szeretett itt lenni, szabadon sétálhatott, kirándulásokat tehetett Budán, Gödöllőn, vidéki városokban, mindenhol megkülönböztetett szeretettel körülvéve. Sokszor és szívesen járta a budai hegyeket magyar társalkodónőjével, Turay Idával, később gyermekeivel, alkalmanként főúri társasággal is. Leggyakrabban a Svábhegy és Zugliget erdőiben sétált.
Erzsébet 1866-ban egy nyarat töltött gyermekeivel Budán, a Ferenc-halmi Kochmeister-villában. Ennek oka az abban az évben zajló porosz–osztrák háború volt, amikor a poroszok már Bécs alatt jártak, és célszerűbbnek tűnt biztonságosabb környezetben tudni a császári családot. A svájci stílusú villában helyezték el a gyerekeket, az alsó szinten Gizellát a társalkodónővel, az emeleten Rudolfot és a királynét, aki rendszeresen kikocsizott ide a budai királyi várból, és innen járt a Ferenc-halmi kápolnába.
Kirándulásai közben gyakran találkozott földművesekkel, akik nem is sejtették, hogy a „deli termetű úrnő, ki köszönésüket oly nyájasan viszonozza, Magyarország királynéja” – ahogy a Pesti Napló 1887-ben írta cikkében. Néha felkéredzkedett egy rőzsehordó szekérre, máskor a Szép Juhásznéhoz sétált le a csúcsról, miközben egy cigánygyerek zeneszóval kísérte végig az úton. Erzsébet a szívébe zárta a budai hegyvidék tájait, és az itt lakók is mindig szeretettel emlékeztek rá.
A budai hegyekben számos hely őrzi „Sisi” emlékét. Nagyon kedvelt a János-hegy csúcsán időzni, ahonnan akkoriban még csak egy egyszerű, faszerkezetű kilátóból nyílt gyönyörű panoráma a városra és a környező hegyekre. Ennek helyére – a Svábhegyi Turista Egyesület és Glück Frigyes szállodatulajdonos javaslatára – épült fel a késő historizmus szellemében tervezett kő kilátótorony, Klunzinger Pál, majd Schulek Frigyes tervei alapján. Az előcsarnokban márvány emléktábla hívja fel a figyelmet az építkezés előzményeire. Az 1910-ben felavatott kilátó Erzsébet királynéról kapta a nevét.
Néhány éve a közelben a Hegyvidéki Önkormányzat újra felállíttatta a királynéra emlékeztető, a korabelivel megegyező mészkőtáblát, rajta az eredeti felirattal: „Itt állt és nézett szét Erzsébet drága királynénk,/Hol koronát viselő fő soha nem vala még/S míg itt elragadó látványon lelke merengett/Érzé országunk szíve feléje dobog/Hódolatunk e hegyet nevezé Erzsébet-oromnak,/Fogják míg magyar él, áldani lába nyomát.”
A kilátó belső, földszinti fülkéjében kapott helyet 1908-tól a királyné ruskicai márvány mellszobra, Strobl Alajos alkotása. A hátterét – Kölber Dezső és Tardos Kremer Viktor festőművészek terve alapján – Róth Miksa műtermében készült ornamentális mozaikfreskó díszítette. A szobrot az 1950-es években eltávolították. Először a Budapest Galéria Kossuth Lajos utcai irodájának emeleti folyosójára került, majd meglehetősen méltatlan módon a Kiscelli Múzeumba, a Fővárosi Képtár pincei raktárába, műanyag fóliába csomagolva. Még a Hegyvidéki Önkormányzat kérésére sem adták vissza.
A közeli erdőben, a Normafa és a János-hegy között, egy rejtett tisztáson állt egy öreg bükkfán függő Mária-kegykép, gyakran imádkozott ott az arrafelé sétáló királyné. Mellette állították fel Strobl Alajos ónból öntött Erzsébet-mellszobrát 1906-ban, magas terméskő lábazat fölött. Ezt, sajnálatos módon, feltehetően fémtolvajok 1933-ban ellopták és összetörték. A helyére Csúcs Ferenc készített új, kőből faragott Erzsébet-szobrot 1942-ben. Ez a második világháború idején eltűnt, a kegyképpel és a térdeplővel együtt. Most egy modern térdeplő és fakeresztre erősített kis kép pótolja az emlékhely eredeti darabjait.
Erzsébet királyné tiszteletére több hegyvidéki kórházat is elneveztek róla. A legkorábbi, a Hauszmann Alajos által a Győri út és Alkotás utca között épített Vöröskereszt Erzsébet Kórház volt, amelyet 1884-ben Ferenc József császár avatott fel, és a kórház nevéhez a királyné is a beleegyezését adta. A második világháború után Sportkórházra változott az elnevezés, a műemlék épületegyüttest 2020 óta a Testnevelési Egyetem használja oktatási épületként.
A másik nagy kórházegyüttes az Erzsébet Királyné Szanatórium volt, a mai Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet a János-hegy alatti Budakeszierdőben. A Czigler Győző által 1900-ban tervezett épületet Klotild főhercegnő avatta fel, és Ferenc József is meglátogatta.
A homlokzaton, a földszinti pilléreken Erzsébet-dombormű monogramja látható, kör alakú medálokban. A főépület bejárati előterében, impozáns építészeti környezetben, magas posztamensen állították fel 1910 körül Erzsébet királyné Jankovics Gyula által készített mellszobrát. A kórház neve az államosítás idején megváltozott, és a vezetőség sietve eltávolíttatta a műalkotást, amelyet a budavári Mátyás-templom fogadott be. Azóta a karzat lépcsőházában áll, szép környezetben.
A rendszerváltozás után a kórház akkori vezetői próbálták visszakérni a szobrot, eredménytelenül, mondván, ha akkor nem kellett, most megfelelő helyen van. Helyette az egykor a Budavári Palota Habsburg-termét ékesítő és csodálatos módon épségben maradó Erzsébet-szobrot sikerült megkapniuk. Sennyei Károly gyönyörű műve, kissé restaurálva, még mai állapotában is szépséget és méltóságot sugároz, bár az elhelyezése némi kívánnivalót hagy maga után: a J épület emeleti falfülkéjében látható. (A szobor egyébként a budavári átépítés idején egy-két évig a szabad ég alatt feküdt, az épület előtt, a törmelékek között.)
Meg kell megemlíteni a Ferenc József által alapított „tébolydát”, a bezárt OPNI épületét is, ahol Erzsébet két fát ültetett el. Ma emléktábla jelzi ezt az eseményt. A királyné életrajzi adatai között azt is feljegyezték, hogy látogatást tett a svábhegyi fogaskerekű-állomás melletti Eötvös-villában, tiszteletét kifejezni a neves magyar író és reformpolitikus iránt. Szemben, az Eötvös parknál szintén Erzsébet emlékét idézi a Svábhegyi Nagyszálló homlokzatán elhelyezett emléktábla, amely szerint 1896. október 4-én járt az épületben, amelyet 1914-ben a trónörökös, a későbbi IV. Károly is meglátogatott anyja emlékére.
Rosch Gábor