Történelmi legendákról mesélő tablók

„A Hegyvidék rendkívül gazdag történelmi helyszínekben, emlékekben, hagyományokban, legendákban. Mindez pedig páratlan kincs” – jelentette ki Fonti Krisztina alpolgármester a polgármesteri hivatalban most látható helytörténeti kiállítás megnyitóján. Mint mondta, a globalizáció korában, a felfordult értékrendű világban az egyes helyek, közösségek akkor tudnak erős identitást kialakítani, ha a közösségnek otthont adó helyeknek megvan és ismert a saját története, emléke, hangulata, ugyanakkor jelen vannak a jövőre vonatkozó elképzelések is.

A Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportjának harmadik vándorkiállítását a helyi vezető, Beöthy Mária építész mutatta be. A Hegyvidéki Önkormányzat támogatásával megvalósuló tárlat anyagának összeállítását közösen végezték Földváry Gergely történésszel, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével, Rosch Gábor építész szakíróval, helytörténésszel, valamint Surányi András grafikusművésszel, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökével.

Beöthy Mária az általa összeállított Kossuth-tablók kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén ünnepeljük Kossuth Lajos születésének 220. évfordulóját. Felidézte, hogy a Szilassy út 3. szám alatti erdős területen rejtőzik a Haggenmacher-villa, az egykori Istenszeme vendégfogadó, ahol a legenda szerint 1837. május 5-re virradó éjszaka a császári tisztségviselők – a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt – elfogták Kossuthot.

Kossuth Lajos elfogása

Az évtizedek óta pusztuló épületet ez év januárjában az állam megvásárolta a fővárostól, és a Hegyvidéki Önkormányzat kezelésébe került, így lehetőség nyílhat a közösségi hasznosítására. „A tervezésbe az önkormányzat bevonta a lakosságot és a civil szervezeteket, a többi között a Budapesti Városvédő Egyesületet is. Most a villa megfelelő hasznosításáról gondolkodunk” – szólt a fejleményekről a XII. kerületi városvédő csoport vezetője.

Az építész a magyar biedermeier festészet egyik legkiválóbb mestere, Barabás Miklós Városmajor utcai villájáról, valamint a Rosch Gábor által összeállított Erzsébet királyné-tablóról és az Erzsébet-kilátóról is beszélt. Kiemelte, hogy a köznyelvben Sisiként emlegetett osztrák császárné 1857-től 62 alkalommal járt Magyarországon, és a gödöllői kastély mellett igen sokat időzött a Hegyvidéken is. Gyakran felkereste a János-hegyi kilátót, amely abban az időben még egy egyszerű, faszerkezetű építmény volt. A császárné tragikus halála után határozta el a főváros, hogy az emlékére, Schulek Frigyes tervei alapján, egy historizáló stílusú, kőből készült kilátót építtet. (Erről és a további hegyvidéki Erzsébet-emlékekről itt olvashatnak bővebben – a szerk.)

Földváry Gergely arról beszélt, hogy a XII. kerületet a megalakítását követően Mátyás király városnak nevezték el. Nem véletlenül, mivel számos – a mai napig megmaradó – emlék kapcsolódik a királyhoz, aki leginkább a vadászterületek miatt kedvelte ezt a környéket.

Jókai Mór a svábhegyi kertjében

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit is bemutatta. Elmondta, hogy az 1849. május 4–21-ig tartó budavári ostrom mindhárom főhadiszállása kerületünk területén volt. Görgei Artúr először a Remete fogadóból, aztán a Laszlovszky-majorból, végül pedig az Óra-villából irányította a honvédsereget.

A kiállítás utolsó tablójáról, Ráday Mihály örökségéről Surányi András mondott néhány szót. A Budapesti Városvédő Egyesület elnöke szerint Ráday, aki a városvédelem védjegyévé vált negyvenéves munkássága alatt, ma is köztünk él az emlékével.

A Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportja november végén a Hegyvidék Galériába viszi vándorkiállítását, ahol előadásokat, vetítéseket is tart még ebben az évben. A válogatás – az Eltűnt idő nyomában című előző tárlathoz hasonlóan – a XII. kerületi iskolákban is látható lesz később.

n.