Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Terményáldás és mulatság sváb hagyományok szerint

Hosszú sorok kígyóztak az alföldi lovaskocsira épített, füstölgő mobilkemence, az idei terményünnep egyik fő attrakciója előtt a Diana parkban. A kemencében egymás után sültek az Adjon Isten! Kézműves Pékség kovászos kenyérlángosai, amikből bárki kaphatott egy szeletet a rendezvényen.

„A búza, ami végigkísérte civilizációnk felemelkedését, és a mai napig fontos társunk, méltó helyen van itt, a terményünnepen” – mondta Király Roland, a kenyérlángosokat készítő kecskeméti csapat vezetője. A molnár és pék lapunknak arról is beszélt, hogy a vállalkozásuk nemcsak pékséget működtet, hanem búzanemesítéssel, fajtafenntartással is foglalkozik, a maguk által megtermelt búzát pedig saját köves és hengerszékes malmukban őrlik meg. A Svábhegyre most – stílszerűen – egy kis tiroli malmot hoztak, hogy bemutathassák az érdeklődőknek az őrlés hagyományos technikáját.Termenyaldas_es_mulatsag_svab_hagyomanyok_szerint1

A kenyérlángoson kívül bort, mustot is kóstolhattak a látogatók, aki pedig a friss szőlőt szereti, a parkba kitelepülő svábhegyi zöldséges standjánál válogathatott számtalan fajtából. Ami az illatokat illeti, a kézműves pékséggel csak a kürtőskalácsos tudott versenybe szállni, a cukros finomságot árusító hely mágnesként vonzotta a családokat.

A kismarosi monostorból érkező Ciszterci Nővérek asztalánál lekvárok, szörpök, ivólevek kellették magukat. „A vásár kiváló lehetőséget teremt a beszélgetésre, az ismerkedésre” – vélekedett Ildi nővér, aki azt is kiemelte, hogy közösségük a ciszterciek Szent Benedek regulája szerint él. Ennek része, hogy a saját kezük munkájával biztosítják a megélhetésüket.

A szerzetesek közel húsz éve indították el a lekvár- és szörpkészítő manufaktúrájukat, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak a környékbeli gazdáknak, akik nem tudták helyben értékesíteni az általuk megtermelt málnát, szedret és más bogyós gyümölcsöket. Összefogtak a termelőkkel, és az állami támogatással felépült üzemüknek köszönhetően ma már öt-hat tonna gyümölcsöt tudnak feldolgozni évente. „A természetes, tartósítószer-mentes termékeinkkel is az élet és az Úristen szeretetének tisztaságát próbáljuk közvetíteni” – mondta a nővér.

A svábhegyi közösségi esemény részeként Kocsis István plébános vezetésével adtak hálát a hívek a terményekért a Szent László-templomban. A szentmisét követően a templom előtti téren a Tamási és a Jókai iskola diákjainak műsora, valamint soroksári és zsámbéki német nemzetiségi együttesek zenés, táncos produkciói színesítették a programot.Termenyaldas_es_mulatsag_svab_hagyomanyok_szerint2

„Ahol a lehetőség, ott a felelősség – Kövesdiné Martin Nóra, a Budapest Hegyvidék XII. kerület Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Szentgyörgyi Albert gondolatát idézte beszédében. – Ma megvan a lehetőségünk, hogy a zöldségesnél szőlőt, vagy a közértben kenyeret vásároljunk, de hogy lássuk, emiatt kinek kell hálát adni, az a mi felelősségünk.”

„A terményünnepen a svábhegyiek bemutatják, a természet milyen sok ajándékot ad az embereknek” – mondta lapunknak Fonti Krisztina alpolgármester. Hozzátette, hogy a Hegyvidék életében jelentős szerepe van a sváboknak, német nemzetiségieknek, akiknek a közösséggé formálása, tradícióik ápolása érdekében rendkívül fontos munkát végez a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület és a helyi német nemzetiségi önkormányzat.Termenyaldas_es_mulatsag_svab_hagyomanyok_szerint3

z.