Fikciók, jelképek – tájképek, tárgyképek
A Prédikálószékről elénk táruló, folyamatosan változó táj, a Dunakanyar látképe áll Nagy Gabriella festőművész Hegyvidék Galériában látható új kiállításának motívumbeli középpontjában. Egy kivételével a tizenkilenc festmény 2022-ben készült. A valóságosnak tűnő tájképek és csendéletek a webkamerák képeinek és a művész saját fotóinak felhasználásával szerkesztett fikciók, jelképek, mint ahogyan a természetben felbukkanó, sokszor visszatérő motívumok, szimbolikus jelentést hordoznak.
„Komolyan ilyen könnyű?” – ez a tárlat címe, ami egyszerre vonatkozhat egy klasszikus festészeti problémára, az alkotás közbeni figyelem, komoly koncentráció könnyed, flow-élményszerű állapottá alakulására, a könnyed ecsetkezelésre és egy pszichológiai helyzetre. Nagy Gabriella művészettörténeti parafrázisokat is idéz munkáival, Caspar David Friedrich és Pieter Bruegel munkássága előtt tiszteleg, és a motívumaikat átértelmezve további jelentésrétegekkel gazdagítja festményeit. Hagyományos olaj-vászon technikájával a figuratív festészet területén alkot, a valóság illuzórikus ábrázolása érdekli, a finoman abszurd és a valóságot megkérdőjelező szürreális elemeket vegyíti vásznain klasszikus realista stílusban.
Tavaly műterem-látogatáson vehettek részt az érdeklődők a festőművésznél, és egy ideje már tervezték ezt a kiállítást is – kezdte köszöntőjét Kallós Judit művészettörténész, a Hegyvidék Galéria vezetője, aki a különböző kísérőrendezvényeikre is felhívta a figyelmet. Művészetpedagógiai programokkal, szombatonként az aktuális kiállításokhoz kapcsolódó kreatív alkotófoglalkozásokkal várják a családokat, a kerületi iskolásokat és óvodásokat. Szeptember 22-én 18 órától Topor Tünde beszélget Nagy Gabriellával.
Muladi Brigitta művészettörténész, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa szakmai megnyitójában arra utalt, hogy a „vihar”, úgy látszik, meghatározza kapcsolatát a festőművésszel. A megnyitóra jövet ugyanis viharba került, az első sorozat pedig, amit megismert tőle, viharos tájakat mutatott, csupa villámmal, hatalmas horizontokkal.
Felmerül a kérdés: vajon miért választja a tájkép műfaját egy kortárs, jelenkorian gondolkodó művész? Úgy tűnik, a melankolikus lélekállapot mindig aktuális, emellett számára fontos, hogy kifejezze viszonyát a természethez – fejtegette Muldai Brigitta. Minden egyes képnél kultúrtörténeti, festészettörténeti vagy filozófiai mélységbe juthatunk.
Az Okos fenyő című tájképet az égbolton vízszintesen átcikázó villám osztja ketté, ezt felfoghatjuk úgy is, mint egy sérülést az égen. A Végtelen projektor szemlélésekor Caspar David Friedrich Vándor a ködtenger felett című sokat idézett képe juthat az eszünkbe.
A kiállított képsorozat mindenki számára mást jelent. A művészettörténész szerint a méhecske erős szimbólum, az egyiptomi mitológiában Ré isten egyik fontos hieroglifája, a napfényből aranyat varázsoló alkimistának tartották. Az Egy, kettő, három című képen egy rajthoz készülődést, visszaszámlálást láthatunk. Ez egy oltárképet idéző triptichon, a táblákra három, kettő és egy méhecskét is odafestett az alkotó.
A szépség a romantikáig meghatározta a művészetet, korunkban viszont nem sok köze van az arányossághoz, szimmetriához, simasághoz. Ám a szépség mégiscsak jellemzi a galériában látható képeket. Hogyan? Muladi Brigitta itt Byung-Chul Han megállapítását idézte A szép megmentése című könyvből: „A szépség egy rejtekhely. A rejtőzés lényeges a szépségben. Az átláthatóság nem fér bele. Az átlátható szépség egy oximoron. A szépség szükségképpen látszás, a homályosság mégis benne van.”
Ez a fajta homályosság határozza meg Nagy Gabriella alkotásain is az egyedi, választott festői stílust. Messziről egészen élesen látjuk a képeket, de ha közelebb lépünk hozzájuk, festékpászmákra esnek szét.
A téma szintén meghatározó, általában tájakat vagy a saját környezetéből vett tárgyakat fest a művész. Tájképfestményei között feltűnnek kisebb méretű képek, madártollat, madarat, éjjeli lepkét ábrázoló művek is, amik misztikus felfogásban ugyan, de üzeneteket hordoznak.
Sz. D.
A kiállítás megtekinthető: október 1-jéig, keddtől péntekig 10.00–18.00, szombaton 10.00–14.00 óráig. Regisztrációs jegy (200 Ft) kapható a hegyvidekgaleria.jegy.hu oldalon és a Hegyvidék Galériában (XII., Királyhágó tér 10.). Hegyvidék kártyával a belépés ingyenes.