Mesés élmények a Barabás Villában

– Megijedtél? – kérdezte egy nyolcévesforma kislány, aki mellettem ejtett el egy óriási pókot.

– Igen, elég rémisztő! Elsőre azt hittem, hogy igazi... – válaszoltam.

– Ő Pókica. Nem kell tőle félni. Plüssjáték, de az igaziak sem mindig veszélyesek – nyugtatott meg Marina.

– Láttad egyébként a kiállítást?

– Persze, azzal kezdtük! Nagyon tetszettek a rajzok, ezért is kaptam kedvet ahhoz, hogy fessek valamit. Jó, mert így a papíron is megmutathatod azt, ami az eszedbe jut – mondta, majd Pikler Éva illusztrációs foglalkozásához csatlakozott, ahol azonnal ecsetet ragadott.

– Szereted a meséket?

– Ki nem szereti?

– Igaz. Szerinted mitől lesz jó egy mese?

– Attól, hogy a szereplő helyébe képzelheted magad, gondolkozhatsz azon, hogy ha te ő lennél, akkor mit tennél. Egyébként a családommal szinte mindennap olvasunk valamit – mesélte Marina, aki az édesanyjával együtt érkezett a Barabás Villába.

„A mesének fontos szerepe van a személyiségfejlődésben. Meglepő, hogy vannak olyan történetek, amik gyerekként tetszettek, de felnőttként már nem. Ez fordítva is igaz – fűzte hozzá az anyuka, Lilla, aki a 2021-es Pozsonyi Illusztrációs Biennálén (BIB) részt vevő magyar illusztrátorok munkáiból nyílt kiállításról is beszélt. – Rengeteg nemzetközi mesekönyvet ismerünk, de szerintem a magyar illusztrációknak nincs párja!”
A mesés élményekben gazdag délutánon Wittmann Ildikó, a Barabás Villa tagintézmény-vezetője, a Gyermekirodalmi Intézet munkatársa, dr. Révész Emese egyetemi tanár, művészettörténész, a 2021-es BIB nemzetközi zsűrijének tagja, valamint dr. habil. Magonyné Varga Emőke, a Szegedi Tudományegyetem pedagógusképzésének tanszékvezető tanára tartott szakmai bemutatót a hazai és nemzetközi gyermekkönyvekről.„A gyerekkönyv alapvetően két médiumból tevődik össze: a képből és a szövegből. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az írás valójában hangzószöveg az olvasni nem tudó gyerekek számára! – emelte ki Magonyné Varga Emőke, aki azt is elmondta, hogyan lehet a kicsik részére vonzóbbá tenni a jó minőségű, illusztrált köteteket. – Anyaként azt gondolom, nem érdemes tiltani a gyerektől azokat a könyveket, amiket a szülő nem tart elég esztétikusnak. Én hagytam, hogy megnézze azt is, ami nekem nem volt szimpatikus, mert sokkal rosszabb hatást érünk el, ha kivesszük a kezéből. Úgy vélem, a szülőnek ügyesen kell terelgetnie. Tegye a jó könyvet a gyermek elé, érdemes múzeumba járni, és megmutatni a jó képeket. Következetesen, szeretettel kell mindezt átadni.”
Az előadáson érdekes tanulmányokat is megismerhettünk, ilyen volt a Rút kiskacsa című mesekönyv illusztrációja. A gyerekek között akadtak, akik a kiskacsa könnyeit bogaraknak nézték, mások együttéreztek a főszereplővel, és sajnálták őt, amiért csúfolják.
„A Gyermekirodalmi Intézetnek köszönhetően ma már kiváló szakemberek véleménye alapján dől el, ki képviselje Magyarországot a BIB-en. Büszkék lehetünk a hazai válogatás sokszínűségére!” – jelentette ki dr. Révész Emese.„A BIB rangos nemzetközi esemény, de végső soron a legfontosabb mégis az, hogy a szülő és a gyermek milyen könyvet olvas majd. Az a cél, hogy a mesék a mindennapok részei legyenek” – húzta alá Wittmann Ildikó, aki az idei biennálén részt vevő magyar illusztrátorok kilétét is elárulta. A szakmai zsűri döntése alapján Bíró Anna, Grela Alexandra, Herbszt László, Nagy Norbert, Rofusz Kinga, Turi Lilla, Orosz Annabella, Szinvay Dániel, Demény Andrea és Nagy Norbert képviselik majd hazánkat.
„A BIB-en nincsenek szabályok, különböző országok és így más-más kultúrák találkoznak egymással – magyarázta Zuzana Liptáková, a Pozsonyi Illusztrációs Biennálénak otthont adó Bibiana igazgatója. – Nem csak a nemzetközi zsűri dönti el, hogy mely alkotások kapnak díjat. Ahogy korábban, most is a gyerekek segítségét kérjük, hiszen az ő véleményük nagyon fontos. Mindenkit sok szeretettel várunk Pozsonyban, mesés programokkal készülünk a családok számára is!”

BM.