Adományokból épült fel a Szent Anna-réti engesztelőkápolna

„Több évtizedes vágyunk, óhajunk valósult most meg” – fogalmazott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Szent Anna-réti kápolna avatásán. A politikus az eseményen arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben több mint kétszáz új templom épült a Kárpát-medencében, amire keresztény hitünk és nemzetünk megmaradása szempontjából óriási szükség van.

A Szent Anna-réten most elkészült Boldogságos Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője engesztelőkápolnát Soltész Miklós szerint azért is ünnepelhetjük, mert „a nemzet fővárosa felett áll, ránéz és rávilágít arra a városra, melyet annyira szeretünk, és amelynek annyira fontos a keresztény hit és a keresztényi üzenet”. A kápolna üzenete – tette hozzá –, hogy az engesztelés is fontos a mai világunkban, amikor annyi a békétlenség, hiszen nemcsak a háborús vidékeken, hanem a nemzeten, országon, egyházon, családon belül is van mit engesztelni. Mint mondta, „nem azt kell nézni, milyen tervek alapján, milyen méretben épült meg, hanem a szándékot, és azt a csodát, ami itt megvalósult – ezért is támogattuk a templom felépítését”.

„Közel nyolcvan évvel ezelőtt tették le az első alapkövet, azóta várakozunk, hogy megépüljön ez a kápolna, amiről olyan sokan ábrándoztak. Hosszú, izgalmas és eseményteli várakozás volt ez” – idézte fel az előzményeket Pokorni Zoltán polgármester. Felelevenítette, hogy néhány évvel ezelőtt a Hegyvidéki Önkormányzat az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyével közösen tervpályázatot írt ki a misézőhely megvalósítására. Példátlanul sokan, közel hatvanan jelentkeztek az építészeti pályázatra, közülük Koczka Kristóf és Márkus Péter terve kapta a legtöbb szavazatot a zsűritől.

A két fiatal építész koncepciója alapján a kiviteli terveket Merkel Tamás és Rónai Piros készítette el. Az üveg oltárkép, az oltár és a kereszt Lenzsér Péter és Lenzsér-Mezei Kata munkáját dicséri, a harang pedig a Világ Királynője Engesztelő Kápolnáért Alapítvány adománya. Salamin András is sokat tett azért, hogy a kápolna létrejöjjön: a családja építette a közeli, kis kápolnát, továbbá ő kezdeményezte, hogy az Anna-rét neve ismét Szent Anna-rét legyen.

„A Normafa-program keretében terveztük felépíteni ezt a kápolnát, de az orosz–ukrán háború miatt minden beruházást felfüggesztett a kormány – folytatta Pokorni Zoltán. – Soltész Miklós, valamint Eperjes Károly színművész biztatta az önkormányzatot, hogy akkor se hagyjuk magunkat, ha nincs költségvetési támogatás, ezért a hívekhez fordultunk. Nem hittem volna, hogy ilyen példátlanul rövid idő alatt összejön a kívánt összeg.”

A hívek több mint kilencvenmillió forintot adtak össze, mintegy ötszáz ember és közösség nyújtott anyagi segítséget. A legnagyobb pénzösszeget, harmincmillió forintot egy orvos házaspár, Márkus Szilvia és Márkus Attila biztosította. A polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki akár csak pár száz forinttal is segítette az építkezést.

A Világ Győzelmes Királynője tiszteletére épített új engesztelőkápolnát megáldó dr. Erdő Péter bíboros az ünnepi szentmise keretében elmondta, hogy hosszú évtizedek óta sokan járnak a Szent Anna-rétre imádkozni, engesztelni. Az engesztelés mozgalmának a fatimai jelenések adtak különös lendületet, már több mint száz évvel ezelőtt. A második világháború idején sokan gondoltak arra, hogy épüljön engesztelőkápolna a Szent Anna-réten, ahol a Boldogságos Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának, a Világ Győzelmes Királynéjának közbenjárását kell kérni, hogy vége legyen a háborúknak, hazánk és nemzetünk megmeneküljön a pusztulástól.

„Idestova három emberöltő telt el, de nem szűnt meg az imádság. Ez már maga is különös felszólítás és kegyelem lehet. Bátorítás arra, hogy tegyünk valamit a régi álom megvalósulásáért” – emelte ki a bíboros, hozzáfűzve, hogy mivel a terület nem volt az egyház tulajdona, és ma sem az, széles körű együttműködés kellett, hogy ha szerény méretekben is, de művészi igénnyel itt valósulhasson meg az építkezés.

„A mostani kápolnaszentelés még nem jelenti semmilyen magánkinyilatkoztatás egyházi jóváhagyását, de imádság és esedezés azért, hogy ez a hely különleges kegyelmek forrása legyen a magyar nép számára – mondta ünnepi beszédében dr. Erdő Péter. – Akik ide jönnek, részesüljenek sok áldásban, kapjanak olyan kegyelmeket, amelyekről emberi fantáziával még csak nem is álmodhatunk, folytatódjék másképp, boldogabban, szentebbül az életük.”

sz.