Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Pontpontpont – illékony kapcsolatunk a valósággal

Ahogy azt a kiállítás címe – Pontpontpont – is sejteti, jelzi, Köves Éva festőművész színes pontokból felépülő képei láthatók a Hegyvidék Galéria kiállítóterében decemberben. Kaszás Gábor művészettörténész tárlatot kísérő szövegében olvashatjuk, hogy a művész legújabb munkáin a színerő, valamint a sűrűsödés és a ritkulás optikai lehetőségeivel kísérletezik. Pöttyözött festményein képpontokból, festékpigment-részecskékből felépülő alakzatok tűnnek elő, a néző szemét, látását és tudati működését megdolgoztatva. A pöttyök egymáshoz fűződő viszonya – hol sűrűsödnek, hol ritkulnak, hol túlcsordulnak, hol áramlanak, hol hullámzanak – egyszerre tűnik kaotikusnak és tudatosan felépítettnek.Pontpontpont__illekony_kapcsolatunk_a_valosaggal1

A sprayzett rétegek és az arra egyenként felvitt pontok rendszere mögött – tovább idézve Kaszás Gábor leírásából – egyrészt „a 21. századi információs társadalom analóg, illetve digitális képtípusainak hagyományos – például olaj-vászon, akril-papír – műfajokba történő átírása húzódik meg, másrészt a maguk illékonyságával a nézőben inkább csak sejtéseket keltő vibráló és örvénylő felületek megkérdőjelezik a mai ember és a külvilág kapcsolatát. Köves munkái maguk is olyan pulzáló, a pillanat töredéke alatt alakot váltani képes formációk, melyek a szem megtévesztésén alapuló 21. századi optikai médiumok működési elvét, illetve az azok által létrehozott illuzórikus kép természetét tükrözik. Ilyen értelemben a valósághoz fűződő kapcsolatunk legalább annyira illékonnyá vált, mint Köves folyamatszerű képeinek világa, mely szándékoltan hagyja bizonytalanságban, vég nélkül artikulálódó mozgásban a receptorokat követni igyekvő értelemadást”.Pontpontpont__illekony_kapcsolatunk_a_valosaggal2

Köves Éva művészete a 20. század első felének avantgárd szellemiségéből, a geometrikus absztrakció szín-forma kísérleteinek hagyományaiból építkezik. Eleinte ipari vagy mesterséges tájrészletekkel, valamint a geometrikus absztrakció különböző képződményeivel találkozhattunk alkotásain, majd a 2010-es évek közepétől a hétköznapi, látható valóságtól a természet elemi-strukturális rendszerei, szerkezetei felé fordult a figyelme, fodrozódó vízfelületek, méhkaptár- és sejtszerű mintázatok jelentek meg munkáin. Fragmentum- és kollázsszerű művei már nem konkrét „látvány-témákra” épültek, hanem a percepció folyamatának modellálására törekedtek – írja Kaszás Gábor.Pontpontpont__illekony_kapcsolatunk_a_valosaggal3

Dr. Gábor György filozófus a kiállítás megnyitóján utalt arra, hogy Köves Éva képei erkölcsi-morális tartalmat hordoznak és közvetítenek, „az erényeket is láttatni kívánják, megmutatni az erkölcsi szépet, vagyis a boldog életet”. Ott van a képeiben a rendezetlen káoszban a rendezett kozmosz megteremtésének és vizualizálásának igénye.

Világának alapja a geometrikus rend, valamint „a valóságnak az az elemi formákba szerkesztett látványa, amely a szem és az értelem számára koherenciát, logikus és racionális kapcsolódásokat, az összetartozás szűnni nem akaró, feladhatatlan reményét és a világos és tiszta érthetőség vágyát artikulálja”. Köves Éva festői világában „a gondolat és értelem rendje és az érzelem, az emóció világló, színes áradata egymásban békévé oldódik, s a belefeledkezőt felszabadítja az odakint fenyegető rettenet és félelem alól” – emelte ki Gábor György.Pontpontpont__illekony_kapcsolatunk_a_valosaggal4

A megnyitót Rostás Zoltán divattervező és Köves Éva közösen megalkotott, „Permutáció” című ruhakollekciójának bemutatója színesítette. A Rostás Zoltán által tervezett öltözékeken – amelyek bátran kombinálhatók egymással – Köves Éva képeinek pontozott világa jelenik meg. A kollekció a festőművész 2017-es kiállításán volt először látható Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyedben, az m21 Galériában, a Hegyvidék Galéria tereiben pedig újabb alkotásokkal egészült ki. A pécsi bemutatóról készült videódokumentáció megtekinthető a mostani tárlaton.Pontpontpont__illekony_kapcsolatunk_a_valosaggal5

KJ.

 

Köves Éva Pontpontpont című kiállítása a Szikra Képzőművészeti Bemutatóteremmel együttműködve valósult meg. A tárlat ingyenesen megtekinthető 2024. január 6-ig a Hegyvidék Galériában (Királyhágó tér 10.), amelynek decemberi és ünnepi nyitvatartása az alábbiak szerint alakul: vasárnap kivételével december 22-ig, valamint december 27–29-ig 10.00–18.00 óráig nyitva, december 23–26-ig és december 30-tól 2024. január 1-jéig pedig zárva tart. December 16-án 10.00–14.00 óráig és december 21-én 14.00–18.00 óráig zárt körű rendezvény miatt szintén zárva lesz a galéria, majd 2024. január 2-tól már a szokásos rend szerint várja a látogatókat.