Kerti élet a tuján túl

A kert évtizedekig a kerítés mellett sorakozó tujákat és a közrezárt részen terpeszkedő gyepet jelentette. Ez a struktúra sok igényt kielégített, például akadályozta a belátást, kevés gondozást igényelt, és módfelett olcsó volt. Igaz, esztétikai szempontból igénytelen, és a kevés faj miatt nagyon sérülékeny is. A tavalyi, kiugróan aszályos és forró nyár tovább rontotta a tujasorok optikáját, mert – egyes becslések szerint – a nyitvatermők 20-25%-a kiszáradt.
A favágás és a romok eltakarítása után a következő lépés az újratervezés, hiszen semmi értelme ugyanazokkal a fajokkal pótolni a foghíjas sövényeket, különösen ha belegondolunk, hogy az eddigi túlélők kilátásai sem túl perspektivikusak. Sajnos a korábban egységesen zöldellő gyep sem vészelte át a nyári meleget károsodás nélkül, tehát a kert e leggyakoribb komponensének fenntartásán is törhetjük a fejünket. Az újratervezés egyébként nemcsak a fent leírt kertekben válik szükségessé, hanem lényegében mindenhol, ahol szeretnénk fenntartani a zöld környezetet.
A kertek klímaállóságának növelése felé több út is vezet. A legkézenfekvőbb megoldásként az öntözést szokták emlegetni: ha nincs elég víz a melegben kókadozó növényeknek, akkor locsoljunk többet! A szakemberek azonban egyre hangosabban kongatják a vészharangot, mivel a készletek fogynak, és a kertben felelőtlenül elfogyasztott víz nem megoldja a problémákat, hanem csupán elodázza a szembenézés keserű pillanatát, miközben elpazarolja a még elérhető erőforrásokat. Az öntözés ma már elsősorban nem anyagi kérdés. Kertjeink esetében annyira takarékosan kell bánni a vízzel, amennyire csak lehetséges.
Szintén sokat hangoztatott teória a visszavadítás. A természet már sok környezeti változást túlélt, ragyogóan – ugyanakkor nagyon lassan – alkalmazkodik a legkülönfélébb hatásokhoz. Nincs más teendő tehát, mint békén hagyni a kertet, és ami kipusztul, attól elbúcsúzni, az új jövevényeket pedig üdvözölni. A környék rétjeiről, erdeiből azok a növényfajok jelennek meg a kertben, amelyek a szélsőséges csapadékeloszlás és melegedés ellenére is jól érzik magukat, azaz a mediterrán, balkáni jövevények. Ez a megoldás ugyan kényelmes, és talán sikerre van kárhoztatva, de az emberek – különösen a hobbikertészek – szeretik a saját kezükben tartani környezetük alakításának ásóját, metszőollóját.A perzselő, nyári napsugarak ellen megoldást jelenthet a kert részleges árnyékolása is. Ezt hirdeti az erdőskert koncepció, amely laza lombozatú fákkal védi a talaj növényeit a kiszáradástól. Fontos, hogy az árnyékolást olyan fajokra bízzuk, amik ellenállnak az éghajlatváltozásnak – és az egyébként mindig jelen lévő városi szennyezésnek.
Ennek a megoldásnak a kulcsa az arany középút megtalálása: egyszerre legyen védett a kert, de ne legyen teljes árnyék, mert akkor semmi nem marad meg a talajszinten. Ráadásul tekintettel kell lenni az árnyékoló fák növekedésének időigényére is, mert amit ma megtervezünk, az legkorábban egy évtized múlva lép működésbe, addig pedig egyrészt védtelen a kert, másrészt (tovább) változik az éghajlat is.
A klímaváltozás hatásai nem érnek véget a szárazsággal és a meleggel. A kedvezőtlen körülmények között sínylődő növények ellenálló képessége csökken, és sok kártevő, kórokozó elszaporodása válik lehetővé, amelyek nagy számban történő megjelenését az enyhe telek sem vetik vissza.
Amíg mi a poloskák inváziójával szembesülünk, addig kertjeinkben rohamosan szaporodnak a kórokozó gombák, a levéltetvek és társaik. A tömeges elszaporodás korábban csak a nyár derekán volt szembetűnő, manapság viszont már áprilisban bárki láthat tetvektől feketéllő hajtásokat, vagy néhány héttel a kihajtás után máris kórosan foltos leveleket. E hatásokkal szemben is a tervezés jelentheti az egyik leghatékonyabb megoldást.
Tervezéskor, átalakításkor eddig nem jelent meg felmerülő szempontként, hogy a lakókörnyezetünket körülvevő városi kerteknek – túl azon, hogy elviselik az egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyokat – segíteniük kellene a mi jóllétünk előmozdításában is. Azaz a klímabarát kerttől egyre inkább elvárnánk, hogy a hűvös, párás mikrokörnyezet biztosításával számunkra is vonzó módon szolgálja az egészségünket, a pihenéssel, rekreációval szabadban töltött perceinket.
Az éghajlatváltozást jobban toleráló növények számbavételével, az alkalmazható kertészeti módszerek ismertetésével és az érthető módon napjainkban dinamikusan alakuló témakörben felbukkanó egyéb érdekességekkel a továbbiakban is foglalkozunk lapunkban. A klímaváltozás elleni küzdelem és a védekezés, alkalmazkodás ugyanis mindannyiunk közös ügye, amiben eredményt elérni is csak együttműködve tudunk.

BI.