Zöld falakkal a hőség ellen

Az épületek növénnyel történő befuttatása nem új találmány. A regényekben „repkénnyel” borított kastélyok nemcsak romantikus hangulatúak, hanem a benne lakók életminősége szempontjából is kedvezők voltak.
A múlt században következett néhány évtized, amikor megfordult a falra futó növények hatásának megítélése, és sokan állították, hogy a vakolatra tapadó vadszőlő, borostyán tönkreteszi az épületet. E nézetek hatására a Hegyvidéken is több helyről eltávolították a növényborítást. Az utóbbi évtizedekben azonban, úgy tűnik, megint változik a zöld falakkal kapcsolatos közfelfogás, és ismét előtérbe kerülnek az előnyök, különösen azért, mert a behatóbb vizsgálatok nem támasztották alá a vakolatot károsító hatásokat.
A zöld falak esztétikai értéke mellett nem szükséges túl sok érvet felsorakoztatni, mindenki látja, hogy a hatalmas felület éppolyan megnyugtató benyomást kelt, akár egy hasonló méretű fa. A zöld környezetre néző ablakok mögött élőknél kimutathatóan alacsonyabb a stressz- és a vérnyomásszint, valamint összességében is kedvezőbb általános egészségi állapotnak örvendhetnek, mint azok a szomszédaik, akik sivár betonrengeteget kénytelenek mustrálni. Persze pont az nem részesül ebből a látványból, aki a zöld fal mögött lakik – gondolhatnánk. Csakhogy a növények az ablakokat is körülfutják, és belülről tekintve is szép keretet kölcsönöznek a kilátásnak.A mai megítélés szerint az épület szerkezeti elemei szempontjából a növény jelenléte egyértelmű védelmet biztosít. A futónövények a napfény optimális „befogása” érdekében úgy rendezik el leveleiket, hogy azok a lehető legjobban hasznosítsák a fényt, ezért sem egymás árnyékába bújó levelek nem fejlődnek, sem nagyobb „üres” foltok nem maradnak a befuttatott falon.
Az így kialakuló, egyrétegű, mégis összefüggő levélpajzs alatt megrekedő levegőréteg hozzájárul a fal hűtéséhez. Egyrészt nem érik a nyári napsugarak, másrészt a környezeténél néhány fokkal hűvösebb levegőréteg szigeteli nemcsak a falat, hanem végső soron a mögötte lévő helyiségeket is. (Örökzöld növénnyel – például borostyánnal – történő befuttatás esetén ugyanez a hatás télen is érvényesül, mivel a levelek mögött rekedő légréteg ilyenkor jótékonyan „melegíti” a falakat.) Egy hőmérő segítségével egész egyszerűen kimutatható, hogy az egyes évszakokban milyen hőmérséklet-különbség alakul ki a befuttatott fal és a csupasz épületrész között.
A levelek azonban nem csak a meleg ellen nyújtanak védelmet. A csapadék a legtöbb esetben a leveleken folyik le, úgy, hogy a falfelület száraz marad. Az erős széllel érkező, intenzív és tartós esőzéseket kivéve a zöld fal a beázás esélyét is csökkenti, a lehulló vizet pedig nem a fal tövében vezeti az épület alá, hanem attól távolabb tereli. A hatalmas levélfelület lassabb átnedvesedése miatt ráadásul egy futó zápor vize sokszor el sem éri a talajt, és már a levelekről elpárolog.A falra futó növények a talajból folyamatosan vizet szállítanak a magasba, amit el is párologtatnak. A növény számára fontos élettani folyamat „mellékhatása” a levegő lehűlése. A légcserét folytató nagy levélfelület a levegőben lebegő szennyező anyagok egy részét is kiszűri. A szén-dioxid a levelekbe kerülve a növény testének építésére használódik fel, a nagyobb szemcsés por megtapad a leveleken, majd onnan az esővel a talajba mosódik.
Néhányan azért ódzkodnak a zöld falaktól, mert rovarkártevők inváziójától tartanak. Természetesen nem kizárható, hogy a növényeken hangyák vagy alkalmilag más ízeltlábúak is felmásznak, de a nyílászárók ezeknek éppúgy útját állják, ahogy a csupasz falak esetében teszik. A befuttatott épületekben lakók nem számolnak be jelentősebb változásról, hívatlan vendégekről, a különbség esetleg abból adódhat, hogy a zöld falú házak lakói sokkal szívesebben és többet szellőztetnek, ami által utat nyitnak például a fényre repülő éjjeli lepkék előtt.
Összességében tehát nem kell tartanunk a vadszőlővel, borostyánnal befuttatott épületek állagromlásától, ugyanakkor a növények összetett védelmet biztosítanak a szerkezeti elemeknek. A lakók javát pedig, az egészségügyi szempontból sem elhanyagolható esztétikai előnyökön és a szigetelőhatásból adódó gazdasági hasznon túl, a szellőztetéskor bejutó hűvösebb, párásabb, tisztább, azaz végeredményben egészségesebb levegő szolgálja. A falak befuttatása optimális esetben is éveket vesz igénybe, ezért – a klímaváltozás hatásainak várható erősödése miatt is – egyre inkább érdemes mérlegelni a növények elültetését.

B.