Hogyan lehet olcsóbb az áram?
A gázhoz képest hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az elektromos áramra, mintha ingyen lenne. Pedig egyáltalán nem adják ajándékba, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehet legalább valamennyivel olcsóbb, amit elfogyasztunk.
Háztartásaink energiaellátása szempontjából sajátos időket élünk: amíg évekig a rezsicsökkentés határozta meg a mérséklődő végösszegű közüzemi számláinkat, addig most nagyon oda kell figyelni, miből mennyit fogyasztunk. Eddig nem volt húsbavágó következménye a pazarló életmódnak, a nagyvonalúan megtűrt energiafaló háztartási berendezéseknek.
Mivel a gáz ára változott a leggyorsabban és a legdrasztikusabban, az első leolvasás után sokan fordultak önként vagy kényszerűségből a villamos energia felé, és ahol csak tehették, a gázkészülékeket elektromos gépekkel váltották ki. A legkézenfekvőbb megoldás a hagyományosan gázzal működtetett fűtés és a háztartási melegvíz-ellátás elektromos üzeművé alakítása. A tervezésnél vagy a már meglévő rendszerek üzemeltetése során azonban érdemes számításba venni a különböző célra igénybe vehető villanyáram-tarifákat is.
Könnyű dolgunk lenne, ha az áram ára egységes lenne, de nem az. A hegyvidéki háztartásokba az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. juttatja el a villamosságot, a szolgáltató a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatai és egyéb szabályzatok alapján végzi az árképzést.
A villamos energia ára két – egyébként hatóságilag meghatározott mértékű – díjtételből áll: a rendszerhasználati díjakból és az energiaárból. Végeredményben fogyasztói oldalról a fizetendő árat befolyásolhatja az elfogyasztott mennyiség, a fogyasztás célja és ideje is. Ha a fogyasztó az igényeihez igazodó árszabást választ, valamint kihasználja a kedvezményes lehetőségeket, a jelenlegi energiaválságban is csökkentheti a villanyszámlája végösszegét.
Általánosságban egy kWh ára 35,2 forint, amíg a fogyasztás nem éri el az évi 2523 kWh-t. Amikor a villanyóra átfordul a mágikus értéken, és a fogyasztás meghaladja a kedvezményes mértéket, akkor az ár 70,1 forintra ugrik. Ez az úgynevezett „A1” tarifa, azaz a legáltalánosabb fogyasztói ár, ami a nap minden időszakában azonos áron elérhető. Elszámolása éves leolvasás alapján történik.
Ennél kicsit bonyolultabb az „A2” tarifa, amely az éjszakai időszakban olcsóbb árat takar – a kedvezményes ár csúcsidőben 42,5 Ft, völgyidőszakban 32,2 Ft. Ezzel a két zónaidős árazással azok a lakossági fogyasztók tudnak spórolni, akik éjszaka működő vagy működtethető fogyasztókkal rendelkeznek. A köznyelvben éjszakai áram nem központi döntés alapján „jön”, vagy „nem jön”, hanem a napi völgyidőszakokat tölti ki azáltal, hogy a fogyasztás időpontjának változtatására ösztönöz. Például egy átlagos háztartásban könnyen időzíthető a mosó- vagy a mosogatógép az éjszakai időszakra, ami nyáron 23.00–7.00, télen 22.00–6.00 óráig tart.
Az „A” tarifák mellé választható a „B alap”, vagy csak egyszerűen „B” árszabás, amely vezérelt áram, azaz nem mindig áll rendelkezésre. Ezen a tarifán napi nyolc óra terjedelemben lehet áramot vételezni, nagyobb részben éjszaka – azaz ennyi ideig van a fixen bekötött fogyasztónak hozzáférése az olcsóbb (piaci áron, évi 2523 kWh felett 60,9 forintos, kedvezményesen 23,2 forintos) áramhoz. A hőtárolós berendezéseknek azonban ez általában megfelelő, mert ezzel a szaggatott üzemmel is képesek melegen tartani a használati meleg vizet.
Kifejezetten elektromos fűtés üzemeltetésére alkalmas a „H” tarifa, amely az október 15. és április 15. közötti időszakban vehető igénybe (tehát ugyanazt a klímát, amivel télen fűtűnk, nyáron nem lehet olcsó árammal hűtésre használni). Ennek a tarifának a mérése külön történik, azaz egy speciális villanyórát kell felszerelni, aminek a beszerzése, szerelése és ügyintézése kissé rontja a kedvező árszabás nyújtotta előnyöket. Hosszabb távon viszont a hőszivattyús fűtés bizonyosan kitermeli a befektetést, és a környezetbarát fűtési rendszer üzemeltetésének ösztönzése is kétségtelen előnye a rendszernek. A „H” tarifás elektromos áram kedvezményes ára 23,2 forint.
A fentiekből is jól látható, hogy 1 kWh villany ára nagyon eltérő árazással kerülhet a lakossági fogyasztókhoz. Folyamatosan változó világunkban nehéz hosszú távon is kedvezőnek bizonyuló döntést hozni, hiszen nincs garancia az árak stabilitására. Aki figyeli az energetikai híreket, egyszerre hallhatja a zöldenergia-bővítés fontosságának hangsúlyozását vagy az atomenergia-kapacitások növelésének indokait, valamint a veszélyek miatt aggályoskodók érveit. Ezeket nem befolyásolhatjuk, háztartásunkban azonban mindenképpen érdemes megfontolni, hogy van-e olyan változat, amivel észszerűen csökkenthetők a rezsiköltségek.
BI.