Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Eötvös Loránd, a hegyek szerelmese

A Svábhegyen született 175 éve a zseniális fizikus és feltaláló, az egykori kultuszminiszter és akadémiai elnök, a szenvedélyes természetjáró és hegymászó, báró Eötvös Loránd, akinek emlékét a Gesztenyés kerti szobránál rendezett koszorúzási ünnepséggel, valamint a Hegyvidéki Kulturális Szalonban megtartott előadásokkal idézték fel tisztelői.

„Jó helyre került a szobor” – fogalmazott a szalonban összegyűlt közönség előtt Pokorni Zoltán polgármester, aki felidézte: 2020-ban állították fel Eötvös Loránd egész alakos bronzszobrát. Bár gondolkodtak rajta, hogy a Normafa mellett újonnan kialakított Eötvös Loránd parkban kaphatna helyet a műalkotás, végül az egykori MOM gyár melletti területre esett a választás. A Magyar Optikai Művek, illetve annak elődje, a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet gyártotta le ugyanis a tudós által megálmodott különleges műszereket.

„Eötvös Loránd műszerésze”, Süss Nándor adta az egyik témáját a Hegyvidéki Önkormányzat és az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány által szervezett előadásoknak, amelyek keretében szó esett egyebek mellett a kutató hegyvidéki kapcsolatairól és a legismertebb találmányával, a torziós ingával megvalósított első terepi mérésekről is. Eötvös, mint arról többen is beszéltek, a sikerei mellett rendkívül szerény maradt. Erre példa az a történet, hogy amikor a pesti egyetemen szolgálati lakást kapott, nem kérte, hogy bevezessék a villanyvilágítást, ezt saját kezűleg végezte el – már kultuszminiszterként.Eotvos_Lorand_a_hegyek_szerelmese

Ha Eötvös Loránd épp nem a kutatással, a tanítással vagy a hivatali, közéleti munkájával volt elfoglalva, akkor a természetben töltötte az idejét. Előszeretettel lovagolt – az egyetemre is általában lóháton ment be pestszentlőrinci birtokáról –, valamint a hegyeket járta. Az Alpok és a Kárpátok számos csúcsát meghódította élete során; a Lomnici-csúcsra és a Fecske-toronyra 68 évesen jutott fel.

Számos alkalommal két lánya, Rolanda és Ilona is vele tartott, akik apjukhoz hasonlóan szenvedélyes mászókká váltak. A lányok lenyűgöző teljesítménye előtt – hosszú szoknyában, kenderkötéllel másztak meg több száz méter magas, függőleges sziklafalakat – Grábler Zsuzsanna hegymászó és rendező állít emléket egy izgalmasnak ígérkező dokumentumfilmmel, amely még ebben az évben a mozikba kerülhet.

sz.