Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Önvédelem és taekwondo

Új sportággal bővül március 1-jétől a XII. kerületi lakosok számára ingyenes sportolási lehetőségeket kínáló Aktív Hegyvidék program. A TFSE jóvoltából taekwondoedzéseken vehetnek részt az érdeklődők, akik hatékony önvédelmi technikákat is elsajátíthatnak.

Fekete-fehér, igen-nem?

Természetesen a retekről van szó, amelyet nagy becsben tartottak elődeink, mert a nehezen elviselhető téli hónapokban fontos erőforrást jelentett az embereknek. Mára szinte kikopott a konyhánkból, ritkán vesszük-esszük, kevesen szeretik, nem sokat tudunk értékes tulajdonságairól. A retket már 4000 évvel ezelőtt termesztették Egyiptomban, a piramisokat építő rabszolgák mindennapi tápláléka volt, de ősidők óta ismerik Kínában és Indiában is. Európába a közel-keleti népek közvetítésével került. Régi házi gyógyszer, közismert a mondás: a retek reggel méreg, délben étek, este orvosság. Nagyszerű ennivaló is, több formában igyekszik felhívni magára a figyelmet. A szerény fekete retek mellett étvágygerjesztő a karcsú, fehér jégcsapretek, és vonzó a gömbölyded sörretek. Persze a retekkel való barátkozás mellett sort keríthetünk a különleges sütőtökös pecsenyére és a finom mákos süteményre is.

A sikerhez nem elég a tehetség

Finta Gábor 2016-ban alapította meg a Jókai Klubban működő Budapest Musical Iskolát, amelynek a legfőbb célja – a Nemzeti Tehetség Program támogatásával – az előadó-művészeti tehetséggondozás. Tanítványai nemcsak felnéznek rá, de az elhivatottsága és a táncszeretete olyannyira megfertőzte őket is, hogy sokszor abba sem akarják hagyni az órákat. A tehetségkutatásról, valamint régi és új kívánságokról is beszélgettünk a nemzetközi hírű táncossal.

Híres nők a Hegyvidéken

Erzsébet királyné, Dienes Valéria, Bajor Gizi, Kaffka Margit, Polcz Alaine, Nemes Nagy Ágnes, Csinszka, Gyarmati Fanni, Csák Ibolya, Komlós Juci – híres nők, akiknek az életútja kapcsolódik a Hegyvidékhez. Róluk is szó lesz abban az előadásban, amelyet nőnap alkalmából a Hegyvidéki Kulturális Szalon szervez. Alább ehhez adunk egy kis kedvcsinálót.

Szobanövényeink tél végén

Napról napra érezzük, hogy közeleg a kikelet, letagadhatatlanul tavaszodott már február közepén is. A szobanövényeink ugyanígy vannak ezzel, sokszor mégsem a felhőtlen öröm látszik rajtuk: hullik a levelük, tetvek telepszenek meg rajtuk, vagy értéktelen hajtásokat hoznak.

Spóroljunk a gépészeti beruházásokkal – de hogyan?

Hogyan csökkenthetjük az energiafelhasználásunkat és növelhetjük lakásunk komfortját épületgépészeti korszerűsítésekkel? Erről tartott előadást dr. Horváth Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék egyetemi adjunktusa a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.

Mitől élhető egy város?

Mit lehet tenni egy város, egy városrész élhetőségének javítása érdekében? Erre az összetett kérdésre más-más nézőpontból keresték a választ az Urbanisztikai beszélgetések című sorozat legutóbbi összejövetelének résztvevői: a moderátor, Kocsis János Balázs városszociológus, valamint Albrecht Ute és Szabó Árpád építész, Bojár Iván András művészettörténész, Dúll Andrea környezetpszichológus, Gerendai Károly vállalkozó és Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester.

Folytatódik az „Otthon megöregedni” önkormányzati program

Az idősek otthonainak akadálymentesítését segítő pályázatról, egy új esélyegyenlőségi programról, a Thomán István utcai ideiglenes parkolóról, valamint az idei költségvetésről is tárgyalt legutóbbi ülésén a Hegyvidéki Önkormányzat képviselő-testülete.

„Pár perc alatt tűnt el a civilizáció”

Február 6-án megrengett a föld a török és szír határon. Nemzetközi, így magyar mentőcsapatok is azonnal a helyszínre siettek, hogy segítsenek. A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat tagjai már a katasztrófa napjának délutánján repülőn ültek. Köztük volt beszélgetőpartnerünk, dr. Horváth Ákos mentő- és sürgősségi szakorvos, három gyermek édesapja, a Szent János Kórház munkatársa is. Csapata 17 embert mentett meg.