Milliárdokból újulhattak meg a védett hegyvidéki épületek
Különösen sok védett épület van a Hegyvidéken. Ezek felújítását értékvédelmi pályázati támogatásokkal és szabályozási eszközökkel ösztönzi az önkormányzat, vagy – saját tulajdon esetében – maga végzi el a beruházást. Erről beszélt Pokorni Zoltán polgármester azon a konferencián, amit az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága rendezett a műemléki világnap alkalmából a MOM Kulturális Központban.
„A Hegyvidéken közel ötszázötven épület érintett helyi értékvédelemmel, ami a kerületi ingatlanok mintegy tíz százalékát teszi ki. Ez elég sok, főleg ha összehasonlítjuk a szomszédos kerületek számaival: a XI. kerületben például összesen négy darab helyi egyedi védelmet élvező épület található. Az országos és fővárosi védelemmel együtt megközelíti a kilencszázat a hegyvidéki védett épületek száma” – adott helyzetképet házigazdaként Pokorni Zoltán a műemlékvédelmi szakemberek MOMkultban tartott tanácskozásán.
A polgármester elmondta, hogy az értékes hegyvidéki épületek felújítását huszonkét éve támogatja az önkormányzat az értékvédelmi pályázataival. Csak a mögöttünk hagyott öt évben több mint 155 millió forint támogatást ítélt meg a kerület a védett értékek rendbetételére, amivel közel 1 milliárd forint értékű beruházáshoz járult hozzá. A pályázati rendszer fennállása óta – a felújítások mai költségeit figyelembe véve – nagyjából 4 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a Hegyvidéken.
A védett épületek megújítását az építési szabályozás keretében biztosított bónuszokkal is ösztönzi az önkormányzat. A polgármester példaként említette az épületmagasság-számítási kedvezményt, ami az övezeti előírásoknál jellemzően már eleve magasabb védett épületek megújulását teszi lehetővé.
A Hegyvidéki Önkormányzat azokat a védett épületeket, amik a saját tulajdonában vannak, maga újítja fel. Pokorni Zoltán kiemelte a Barabás-villa, a MOM Kulturális Központ és a Lóvasút épületének rekonstrukcióit, az egykori Fácán vendéglő iskolává történő átalakítását, az Eötvös út 48. szám alatti, Rajk-villaként elhíresült ház helyreállítását a Normafa Park Látogatóközpont részeként, valamint a Normafa Síház rendbetételét. Az Alkotás utca 21. szám alatti bérház is megszépült, és az önkormányzat közszolgálati apartmanháza lett.
A zugligeti Hild-villa további pusztulását szintén sikerült megakadályozni azáltal, hogy megkezdődött a felújítása. Ennek funkciója még kérdéses: a polgármester felidézte, hogy a korábbi tervek szerint Aba-Novák múzeum jött volna létre a villában, a kormány azonban úgy döntött, mégsem itt, hanem Szolnokon biztosít teret a kulturális intézménynek.
Az önkormányzat tervei között szerepel az egykori 58-as villamos végállomás-épületének helyreállítása – itt étterem és jégpálya nyílna –, valamint terveket készített a hajdani Istenszeme fogadó újjáélesztésére, amit a kerület kezdeményezésére a kormány vásárolt meg a fővárostól, hogy az ne kerüljön magántulajdonba, hanem maradjon a közösségé. Pokorni Zoltán a fogaskerekű vasút svábhegyi állomásépületéről is beszélt, amit átvenne az önkormányzat a BKV-tól, és rendbe tenné, ám a fővárosi társaság nem akar megválni ettől, viszont nem is tud kezdeni semmit sem a rossz állapotú épülettel.
„A műemléki világnap alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet épített történeti értékeinkre és jelentőségükre. Azt tudjuk megmutatni, amit értéknek tartunk, de ennek előfeltétele, hogy az értékeket mi magunk is méltóképpen meg tudjuk becsülni. Az, hogy hogyan kezeljük saját múltunk értékeit, minket minősít önmagunk és a világ előtt” – fogalmazott dr. Nagy Gergely, a konferenciát szervező ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület elnöke.
A műemléki világnap alkalmából rendezett szakmai tanácskozás központi témájáról, a hatvan évvel ezelőtt elfogadott Velencei Chartáról – aminek új magyar fordítása erre a napra készült el –, valamint a charta szellemében harminc évvel ezelőtt megszülető, „Narai dokumentum a hitelességről” című nemzetközi nyilatkozat kapcsán is megosztotta gondolatait az elnök. Mint mondta, „változnak az idők, a körülmények, a feltételek, a szavak jelentése, de a cél, a műemlékvédelem sokrétű feladata és a hozzá kapcsolódó társadalmi felelősség ugyanaz maradt”.
Deák Krisztina műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár arról szólt, mi mindent tesz jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium a társadalmi és szakmai igények összehangolására. Kiemelte, hogy új helyzetet teremt a magyar építészetről szóló, számos társadalmi és szakmai szervezet megkérdezésével elkészülő törvény, amely általános, az egész építésügyi szabályozásra kiterjedő alapelvként fogalmazza meg az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvét. Ugyanez a jogszabály rögzíti a tizenöt évente kötelező műemléki revíziót is.
„Az új építészeti törvény, a műemléki többletkötelezettséget elismerve, további magánszemélyeket érintő kedvezményeket tart jogosnak. Erről az illetékes Pénzügyminisztériumban folynak az egyeztetések” – tette hozzá a helyettes államtitkár, aki arról is beszélt, hogy folyamatban van a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletet felváltó, műemlékekre vonatkozó új jogszabály kidolgozása. Ennek egyik legfontosabb előrelépéseként újra az örökségvédelmi hatóság jár majd el építésügyi hatósági jogkörben, amelynek a munkájában jobban és eredményesebben érvényesülhetnek a műemlékvédelmi szempontok. A szaktárca reményei szerint egyszerűsödik a hatósági eljárás, ez pedig az ügyfeleknek is pozitív változást hoz majd.
z.