Természeti kincsekben is gazdag a Hegyvidék
A fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú természeti kérdések és a Hegyvidék páratlan történeti kincsestárának idevonatkozó emlékei jelennek meg egymás mellett a Vízben rejlő értékeink című új kiadványban. A XII. kerület természetes vizes élőhelyeit és a kerti tavak kiemelt értékeit bemutató füzet a „Természeti kincsek a Hegyvidéken” sorozat ötödik részeként jelent meg.
A Hegyvidéki Zöld Iroda gondozásában látott napvilágot a Vízben rejlő értékeink című kiadvány, amelyet Barta Barbara, Horváth Zsófia és Márton Zsuzsanna, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai, valamint Földváry Gergely, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény történésze állítottak össze. Miként a szöveg kapcsolatot teremt a múlt és a jelen között, úgy a fotók közt is feltűnnek az előző évszázadot felidéző fekete-fehér felvételek és a Hegyvidék mai arculatát meghatározó, jól ismert részletek egyaránt.
Az első oldalakon a kis tavak ökológiai jelentőségéről olvashatunk, és az elméleti leírások mellett gyakorlati tanácsokat is kapunk arról, miként alakíthatunk ki valóban élettel teli tavat a kertünkben. Természetesen annak sem kell ezen a ponton letennie a füzetet, aki nem rendelkezik megfelelően nagy kerttel, mert a javaslatoknak megfelelő tó akár egy hordóban is elfér, a terasz vagy az erkély sarkában.
Sokakat visszatart a kerti tó karbantartási igénye. Nekik szól a következő rész, amely azt is bemutatja, hogy nemcsak vegyszerek sokaságával tarthatjuk egyensúlyban a tavacskánkat, hanem egészen egyszerű, természetközeli módszerekkel is, amik ráadásul a fenntartást is megkönnyítik.
A tavak leglátványosabb kísérői a pompás vízinövények, amiket felhasználhatóságuk szempontjából csoportosított listában ad közre a kiadvány. Az állatvilágról sem feledkeztek meg azonban a szerzők: a legapróbbaktól az alkalmi látogató szárnyasokig rengeteg élőlénynek adhat otthont egy tó, amely változatosságával mindenki számára értékes és tanulságos látványosságot kínál.
Földrajzi adottságai miatt a Hegyvidék kevés természetes állóvízzel büszkélkedhet, de a Normafánál található Béka-tó mindenképpen megér egy kiadós sétát. A részletes leírás annak is kedvet csinálhat az ismerkedéshez, aki egyébként nem érezné a fákkal körülvett, apró víztükör vonzerejét.
A második részben a XII. kerület kertjeinek tavai jelennek meg fekete-fehér felvételeken. Megismerkedhetünk az Istenszeme fogadó egykori csónakázótavával, patinás hegyvidéki villák kertjeivel, sőt, még Bajor Gizit is megleshetjük, amint a mai színészmúzeum kertjében, a tavacskájában mezítláb állva eteti a lúdjait. A tavak mellett a források sem maradtak ki a kiadványból.
Számtalan helytörténeti érdekességről is olvashatunk, a Városkútról puttonyos csacsikkal szállított ivóvíz útjától egészen az Ördögárok névadójának pusztításáig. A klímaváltozás időszakát élve különösen érdekes történeti emléket villant fel Jókai egyik írása, amiben az épülő vízvezeték-hálózatra panaszkodik: „Már negyedik napja, hogy a Svábhegy közönsége nem kap vizet. Negyvenfokú afrikai hőség mellett nem lehet vízhez jutni […] a Svábhegy visszasüllyed a félszázad előtti állapotába.”
Az áttekintő térkép jól szemlélteti, milyen gazdag a kerület a vizekkel kapcsolatos értékekben, érdekességekben. A „Víz a Hegyvidéken – Egy csepp történelem” című korábbi időszaki kiállításhoz készült vázlat akár a lakókörnyezetünk közelében tett séták alapja is lehet, arra inspirálva minket, hogy új szempontból ismerjük meg a Hegyvidéket.
BI.
A kiadvány letölthető a hegyvidek.hu/elet-a-hegyvideken/kiadvanyaink/vizben-rejlo-ertekeink webcímről.