A járvány igazolta vissza a János kórház fejlesztési programját

A halasztható nagy műtétek kivételével már szinte minden ellátás újraindult a Szent János Kórházban – mondta el lapunknak dr. Takács Péter főigazgató. Beszélgetésünkben szólt arról is, hogy a koronavírusos betegek eddigi izolációs osztálya a Kútvölgyi-tömb toronyépületébe költözik, ahol erre a célra – a járvány esetleges második hullámára felkészülve – három szintet is fenntartanak. Az új centrumkórház előkészületi munkái nem álltak le, néhány héten belül hirdethetnek eredményt a szakrendelő, valamint a fekvőbeteg-ellátás fejlesztésének tervezői közbeszerzésén.

– Aki mostanában keresi fel a Szent János Kórházat, jó eséllyel sorban állással kezdheti látogatását a főbejáratnál. Milyen beléptetési procedúrára kell felkészülniük a pácienseknek?

– A központi intézkedésekhez igazodva elkezdtük fokozatosan újranyitni a kórházat, egyre több szakrendelésünk áll vissza a normál működésre. A tisztiorvos előírásának megfelelően, betegeink biztonsága érdekében, speciális beléptetési rendet vezettünk be a bejáratnál. A fertőzésgyanús eseteket szűrjük: megmérjük a páciensek hőmérsékletét, megkérdezzük, vannak-e a koronavírus-fertőzésre utaló tüneteik, tudnak-e arról, hogy koronavírusos személlyel találkoztak. Akinek a testhőmérséklete 37 Celsius-fok vagy annál magasabb, felső légúti tünetei vannak, vagy az elmúlt tizennégy napban koronavírusos emberrel érintkezett, elküldjük kivizsgálásra a légúti ambulanciánkra – függetlenül attól, hogy milyen problémával érkezett hozzánk. Ha az ambulanciánkon nem merül fel a fertőzésgyanú, tovább lehet menni a szakrendelésre, gyanú esetén viszont PCR-tesztet végzünk: a torokból vett mintát molekuláris laboratóriumba küldjük. Ha ott kimutatják a koronavírus-fertőzést, jön a szokásos protokoll. Amennyiben a fertőzött állapota nem indokolja a kórházi ellátást, továbbá nincs vele egy háztartásban 1 évnél fiatalabb gyermek, vagy 65 évnél idősebb személy, vagy immunhiányos, legyengült szervezetű beteg, akkor otthon kell karanténba vonulnia.

– Jelenleg hány koronavírusos beteget lát el a Szent János Kórház?

– Május közepe óta a Dél-pesti Centrumkórházba és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe viszik azokat a koronavírusos betegeket, akiknek az állapota valószínűsíti, hogy lélegeztetésre lesz szükségük. Mi továbbra is fogadjuk az enyhe-közepesen súlyos légúti tünetekkel érkező COVID-gyanús eseteket. Emellett – és ez a nagyobb feladat, amit középtávon is biztosítanunk kell – a jelenlegi beutalási rend szerint egész Budapestről legnagyobbrészt hozzánk érkezik minden más sürgősségi eset, amelynél nem a koronavírus okozta légúti panasz a vezető tünet, de felmerül a fertőzésgyanú. A kórházba kerülés oka lehet akár trauma, stroke, sebészeti vagy belgyógyászati betegség is, valamennyit képesek vagyunk izoláltan kezelni, és elvégezni a szükséges beavatkozásokat. A járvány csúcsidőszakában három izolációs osztályt működtettünk, ahol előfordult, hogy egyidejűleg mintegy száz fertőzöttet helyeztünk el, a Kútvölgyiben kialakított karanténrészlegünkön pedig hatvan embert tartottunk megfigyelés alatt. Most már csak egy izolációs osztályunk van, nagyjából tíz beteggel, és a karanténban is körülbelül ennyien vannak. Összességében 174 igazoltan koronavírusos beteg feküdt nálunk, a karanténban pedig 186-an voltak.

– A járvány előtt működő összes ellátást újraindították?

– Szinte minden elindult, csak még nem teljes kapacitással. A tervezhető, többnapos bent fekvést igénylő műtétek – jellemzően a halasztható ortopédiai vagy hasi nagy műtétek – továbbra sem végezhetők az országos eljárásrend szerint, ezek újraindulása a következő hetekben várható. Természetesen a sürgős eseteket eddig is elláttuk, például a gyulladás miatti protéziscseréket, vagy a daganatsebészetet az elmúlt hónapokban sem állítottuk le.

– Mennyire hosszúak a leállított nagy műtétek várólistái?

– Egyes sajtóorgánumok felkapták, hogy például a csípőprotézis-műtétre egy évet kell várni a várólista szerint. Ez azért van így, mert a kollégáim a járvány kezdetén egy viszonylag messzi időpontot adtak a műtétre váró betegeknek, hiszen nem tudták, mikor térhetünk vissza a régi kerékvágásba. Most már vannak információink arról, hogy várhatóan egy-két héten belül újraindulhatnak a nagy műtétek, így a tervek szerint nyáron és az ősz elején végezzük el az elmaradt beavatkozásokat, az év hátralevő részében pedig már az új esetekkel foglalkozhatunk. A valós sorra kerülési idő tehát jóval rövidebb lesz az előjegyzési időnél.

– Említette, hogy egyre kevesebb a koronavírusos betegük. A javuló járványhelyzet hogyan érinti a karanténkórház működését?

– Amíg a járványveszély fennáll, marad a Kútvögyi-tömb toronyépületének egyik szintjén létrehozott karantén, sőt, hamarosan ez alá költöztetjük az izolációs osztályunkat. A fertőző betegeket az ortopédia épületéből visszük át, erre ugyanis eredeti funkciójában van szükség: a traumatológiai esetszám – ami a kijárási korlátozások idején a szokásosnak a negyven-ötven százalékára esett vissza – mára visszaugrott a korábbi szint nyolcvan százalékára. A Kútvölgyiben kialakítandó COVID-osztály a jelenlegi betegszám mellett egy emeleten működik majd, de a járvány esetleges második hullámára felkészülve további két emeletet fenntartunk erre a célra. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól három szintre elegendő, intenzív terápiára is alkalmas ágyat kapunk, ezeken – a kiépített orvosi gázhálózattal együtt – a légzéstámogatás is megoldható.

– A járványveszély elmúltával mit kezdenek majd a toronyépülettel?

– A Kútvölgyi-toronnyal középtávon pufferépületként számolunk, itt tudunk majd területet biztosítani azoknak az osztályoknak – például a három belgyógyászati osztálynak, a kardiológiának, a gasztroenterológiának és az endokrinológiának –, amiket néhány évre el kell majd költöztetni az új, központi tömb építése miatt. A költözés tervei elkészültek, de a megvalósítás nagyban függ a járvány lefolyásától. Hamarabb lesz előrelépés az évek óta lecsupaszítottan álló homlokzat felújításában, amihez egy uniós finanszírozású energetikai pályázat biztosít fedezetet. A közbeszerzést a következő hónapokban folytatjuk le, és reményeink szerint még az idén megkezdődhet a rekonstrukció.

– Milyen átalakítások zajlanak most a Kútvölgyi-tömb „lepényében”, ahol a szakrendelők kapnak helyet?

– Egyre több a János kórház területén működő szakrendelőt költöztetünk ide. A napokban került át a kardiológiai rendelés, aminek eddigi elhelyezése kifejezetten problémás volt. Néhány hónap múlva már a szemészet is a Kútvölgyiben működhet, most alakítjuk ki a helyét. Emellett rövid időn belül a szakrendelő harmadik emeletére helyezzük át a háziorvosok által generált vérvételi forgalmat, hogy megszüntessük a kórház főbejáratánál reggelente tapasztalható tumultust.

– Az intézmény centrumkórházzá alakításával összefüggésben mikor indulhatnak el a nagyszabású építkezések?

– Eddig három tervezői közbeszerzést írtunk ki. Az első a 27-es épület, a korábbi Pulmonológiai Klinika felújítása, ahová a Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrumunk költözik. Itt, ha minden jól megy, a napokban eredményt hirdethetünk. A két nagy projekt, a szakrendelő, valamint a fekvőbeteg-ellátás fejlesztésének tervezési közbeszerzési eljárását egy központi szerv, a Beruházási Ügynökség bonyolítja. A szervezet tájékoztatása szerint mindkét projekt esetében érkezett legalább három érvényes pályázat, jelenleg ezek összesítése, priorizálása zajlik. A bírálóbizottság – aminek munkájában intézményvezetőként én is részt veszek – még ebben a hónapban megkapja a pályamunkákat, így heteken belül eredményt hirdethetünk. Ekkor jelöljük ki a tervezőt, akinek az lesz a feladata, hogy kidolgozza a tavaly nyáron elfogadott orvosszakmai programunk infrastrukturális kereteit. A kivitelezői közbeszerzés eredményhirdetését és a munka megkezdését a szakrendelő esetében 2021 végére várom. A fekvőbeteg-ellátás fejlesztése kapcsán előreláthatólag 2022 elején történne meg a kivitelezői eredményhirdetés, azaz két év múlva állhatnának fel a daruk az új, központi épület alapozásánál.

– A koronavírus-járvány eddigi tanulságait is levonják a fejlesztések előkészítésekor?

– Tavaly nyáron, amikor az orvosszakmai programunkat írtuk, volt rajtunk nyomás, hogy egy nagy tömbkórházat tervezzünk, amelybe mindent bele lehet zsúfolni. Erre konzekvensen nemet mondtam, mert a kórházakban egyre több az antibiotikumoknak ellenálló kórokozó. Úgy gondolom – és a programunk is ezt tükrözi –, hogy csak olyasmit kell elhelyezni egy központi épületben, ami feltétlenül szükséges a műtétes szakmákhoz és a sürgősségi ellátáshoz. Nem telt el egy év, és az élet visszaigazolta ezt a fajta gondolkodást. Nem örülök neki, hogy jött egy világjárvány, de hamar kiderült, hogy helyes volt a koncepciónk. A tervezőkkel is ezen az úton szeretnénk elindulni: igenis lehet modern kórházat építeni úgy, hogy egy új, kompakt központi egység mellett megmaradnak a gyönyörű pavilonépületek! Ezek a régi, külön álló épületek, még ha a föld alatt össze is vannak kötve, gyorsan izolálhatók. Amikor a Pesti úti idősotthonból hirtelen fel kellett vennünk ötven beteget, egyetlen délután alatt kiürítettünk egy osztályt, másnap délelőtt pedig átalakítottuk úgy, hogy tökéletesen alkalmas legyen a járványfunkcióra. Ez nem valósítható meg ilyen egyszerűen egy nagy tömbkórházban.

z.