A Szent János Kórház is csúcsterhelés mellett működik

– A járvány harmadik hulláma – csakúgy, mint a világ számos részén – itthon is minden eddiginél nagyobb próbatétel elé állította az egészségügyi ellátórendszert. A Szent János Kórház mennyire van most terhelve?

– Nagyon! Vissza kellett állítanunk minden a korábbi COVID-ellátásban részt vevő osztályt. A belgyógyászat, a kardiológia és az ortopédia is koronavírus-fertőzött betegeket fogad, a Kútvölgyi Klinikai Tömbben újabb emeleteket kellett elkülönítenünk. Mindeközben a Szent János Kórház osztályai is működnek, hiszen például egy baleseti, sebészeti vagy neurológiai ellátást nem lehet leállítani. Két hete óriási terhelésnek vannak kitéve az egészségügyi dolgozók.

– Dél-afrikai, brit, brazil – sajnos bekövetkezett az, amitől korábban a leginkább tartottunk: megjelentek a COVID-variánsok. Miben különböznek ezek az „eredeti” koronavírustól?

– Úgy látjuk, hogy a vírusmutánsok terjedése jóval erőteljesebb, gyorsabban fertőznek, és a fiatalabbakra is veszélyt jelentenek. Most már olyanok is kórházi ellátásra szorulnak, akik a 70-es, 80-as vagy a 2000-es években születtek. Sokan közülük nagyon súlyos állapotban vannak; sajnos fiatalokat is elveszítettünk.

– Kinek van esélye a gyógyulásra?

– Ahogy korábban, most is rengeteget számít, hogy milyen alapbetegsége van az illetőnek, de egy elhízott embert is nehéz kezelni. Fontos, hogy a beteg meg akarjon gyógyulni. Jó néhány ismerősöm volt, akinek légzőtornával, minimális gyógyszeres kezelés mellett, otthon sikerült felépülnie. A kórházi ellátáskor is jellemző, hogy lassabban gyógyul az, aki fekszik, és „húzza az ágy, mint a szirénhang a hajóst”. Ez olyan fertőzés, amiből ágyban fekve jóval nehezebb felépülni.

– A vírusmutánsok esetében mik az első tünetek?

– Magasabb lázzal jelentkeznek, sokkal gyakoribb a 39 Celsius-fok feletti testhőmérséklet.

– Mit tanácsol, mikor kell kórházba vonulnia annak, aki elkapta a koronavírus-fertőzést?

– Ha fullad, vagy pedig akkor, ha tartósan 90 alatt van az oxigénszaturáció értéke. Tudniillik a betegek nem minden esetben észlelik az oxigénhiányt. Néhány ezer forintért már lehet kapni pulzoximétert. Sokan elfelejtik, hogy ambulánsan is be lehet jönni a Szent János Kórházba. Az ortopédián kialakított ambulancián megvizsgálják a beteget, szükség esetén mellkasröntgent végeznek a kollégák. Ha megfelelők a feltételek, akkor gyógyszeres kezelés mellett hazaengedjük a pácienst. Tehát nem feltétlenül kell mindenkinek befeküdnie.

– Ők Favipiravirt kapnak?

– Igen, és mindenkinek pontosan elmondjuk, hogyan kell szednie.

– Március 22-ig újabb szigorító intézkedések léptek életbe. Mit gondol, ez segíthet a fertőzésszám csökkentésében?

– Mindenképpen! Szükség van azonban az átoltottság növelésére is, csak így lehet megfékezni a járvány további terjedését.

– Magyarországon már egymillió felett van a beoltottak száma.

– Jó lenne, ha ez a szám már hárommillió felett lenne, de minden a vakcina mennyiségétől függ. A kollégáim hétvégén is oltanak. Úgy látom, a vírus- és vakcinaszkeptikusok is kezdik belátni, hogy a járványnak csak akkor lehet vége, ha mindenki beoltatja magát. Nekem is volt olyan ismerősöm, aki korábban mondvacsinált okokra hivatkozva nem kérte az injekciót – majd megkérdezte, hogyan kell regisztrálni.

– Továbbra is gördülékenyen halad a védőoltások beadása?

– Igen, azonban mindenkitől türelmet és megértést szeretnék kérni. Tömegesen oltunk, ezért óhatatlanul lehetnek apróbb csúszások. Az is előfordulhat, hogy egy fiatal, mivel alapbetegsége van, előbb kapja meg a vakcinát, mint idősebb embertársa. Az oltási sorrendet a veszélyeztetettség mértéke határozza meg.

– A Hegyvidéken nagyon sok idős ember él, akik az elmúlt egy évben nem találkozhattak szeretteikkel. Az első vakcina beadása után ők már átölelhetik gyermekeiket, unokáikat?

– A legbiztonságosabb az, ha megvárják a második védőoltást is, de úgy gondolom, kellő elővigyázatossággal az első vakcina beadása után is találkozhatnak szeretteikkel. Tartsanak távolságot, viseljenek maszkot, és – tudom, hogy nagyon nehéz megállni – a teljes védettségig ne puszilják össze az unokákat! Volt olyan idős úr, akinek beadtuk az első adag vakcinát, és két hét elteltével COVID-pozitív lett. Ő enyhébb tünetekkel átvészelte a fertőzést, nem kellett kórházba mennie. Ez is azt bizonyítja, hogy már az első oltás is védelmet ad.

– A mostani, jóval veszélyesebb vírusmutánsoktól is védenek a Magyarországon használt vakcinák?

– Tudomásom szerint igen.

– Mi történik akkor, ha valakinek a második oltásra nem jut ugyanabból a készítményből, amivel az első adagot megkapta?

– Jut.

– És ha valamiért mégsem?

– Higgye el, hogy jut. Csak ezen a héten hétszáznyolcvan ampulla érkezett hozzánk. Akit az első körben Pfizerrel oltottunk, a második körben is Pfizert kap – ugyanez igaz a többi készítményre is. Folyamatos a szállítás.

– Magyarországon közel félmillió koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, a beoltottak száma pedig folyamatosan nő. A járvány elején arról lehetett hallani, hogy az emberek nyolcvan százaléka tünetmentesen vészeli át a vírust. Mikor érhetjük el végre a nyájimmunitást?

– Úgy gondolom, a diagnosztizált fertőzöttekhez képest három-négyszeres szorzóval kell számolni azokat, akik tünetmentesen estek át a betegségen. Ugyanakkor nem győzöm hangsúlyozni: az ő védettségük nem garantált! Egy bizonyos idő után nekik is be kellene oltatniuk magukat. Én örülnék, ha húsvétra valamelyest szabadulhatnánk a járvány szorításából.

B. M.