Hagyományostól a kötözöttig. Hogyan bánjunk a húsvéti sonkával?

Már a húsvéti sonka kiválasztása is fontos, a legjobb a hagyományosan pácolt és lassan füstölt parasztsonka. A gyorspácban tartósított sonkákat kerüljük, e pácok összetétele erősen vitatható! A parasztsonka minőségét szemre meg tudjuk ítélni: mennyire erezett, mennyire zsíros, húsos, csontos; kényelmesen ki tudjuk választani az igényeinknek megfelelőt. A kötözött sonka „zsákbamacska”, nem tudni, mit rejt a belseje, a kalandot kedvelőknek való.
Hagyományosan vízben főzve.
A sonkát először tisztára mossuk, és egy akkora fazékba tesszük, hogy kényelmesen elférjen benne. Miután a pácolás erős sózással jár, egy éjszakán át hideg vízben hagyjuk ázni, majd ezt az áztatólevet leöntjük róla. A főzést annyi hideg vízben kezdjük el, amennyi bőven ellepi a sonkát, és lassú tűzön több órán át főzzük. Ha nagyon sós, az első levét, amiben egy ideig már forrt, le kell önteni róla, és másik vízben főzni tovább. A főzéshez irányadó, hogy kilónként legalább egy órát rá kell szánni, de arról, hogy igazán megpuhult-e, meg kell győződni. Ennek két módja van:

  • ha sonkánk csontos, viszonylag könnyű megállapítani a puhaságát, mert ha a csontját ki tudjuk belőle forgatni, akkor biztosan megfőtt;
  • a csont nélküli sonkába húsvillát kell szúrni, s ha az könnyen kicsúszik belőle, akkor puha.

A megfőtt sonkát levében hagyhatjuk kihűlni, de szebb lesz a formája, és könnyebben tudjuk majd szeletelni, ha kiemeljük, és egy vágódeszkát fektetünk a tetejére, amire súlyokat rakunk, s így tartjuk, amíg kihűl. Tálalásig hűvös helyre tesszük, majd rostjaira merőlegesen felszeleteljük. A maradék becsomagolva hűtőben néhány napig, mélyhűtőben akár hónapokig eláll.
Különlegesebb tejben főzve.
A főzést megelőző este a nyers sonka bőrét és kissé az alatta húzódó zsírréteget is sűrűn bevagdaljuk. Annyi tejet öntünk rá, amennyi éppen ellepi. Hideg helyen egy napig állni hagyjuk, ezalatt nemcsak a felesleges só ázik ki belőle, hanem a füstölés során kiszáradt izomrostok is fellazulnak.

Főzés előtt kivesszük a tejből, leöblítjük, és annyi vízben, amennyi ellepi, lassan felforraljuk, majd a lángot mérsékelve gyöngyöző forralással puhára főzzük. Hogy elég puha-e, azt úgy állapítjuk meg, hogy húsvillát szúrunk bele, s ha az könnyedén kijön a sonkából, akkor jó. Lehet levében is kihűteni, de ezt is kivehetjük, és súllyal lenyomva szépen szeletelhető formát adhatunk neki.

Pákozdi Judit