A szegények fagylaltja, avagy a színpompás jégkása

Tőlünk délebbre, és még azon is túl, például Szicíliában hallatlan népszerűségnek örvend a „szegények fagylaltja”, a granitá, azaz a jégkása. Természetesen a leggazdagabbak éppúgy boldogan kóstolgatják, mint a szerény pénztárcájúak, és mára már nemcsak az olaszoknál, hanem a világ minden táján, kivált kánikula idején.

A jégkása a földkerekség legegyszerűbb hűsítője, nem kell hozzá más csak egyharmad–kétharmad arányban alaposan összekevert hideg víz és 100%-os – lehetőleg rostos – gyümölcslé. Ez lehet ananász, narancs, vérnarancs, málna, ribiszke (bár ez utóbbit előbb illik átpasszírozni), citrom, de turmixolt görögdinnye (ezt nem kell vízzel keverni, csak egyszerűen lefagyasztani), erős, kihűtött mentatea friss mentalevelekkel, hámozott kivihús is megteszi. És még hosszan sorolhatnánk.A_szegenyek_fagyaltja

A megfelelő arányban simára kevert levet lapos tálba vagy tepsibe öntjük, és jéggé fagyasztjuk. Ezután jégvágóval, esetleg egy húskalapáccsal nagyobb darabokra zúzzuk, és turmixgépbe töltve néhány másodpercig forgatjuk, de csak annyira, hogy kásásra törjön, ám ne váljék krémmé…

Egyszerűbb, de fizikailag fárasztóbb, ha egy nagyobb evőkanállal rétegenként kaparjuk fel a jégkását. Azonnal poharakba töltjük, s ha megtelt, kanalat és szívószálat szúrunk bele. Néhány szem friss gyümölccsel, mentalevéllel díszítve kínálhatjuk.

Szomjoltó, üdítő nassolnivaló, és ami nem mellékes: minimális a kalóriatartalma!

Pákozdi Judit