A zöld környezet egészségesebbé tesz

Ha tudatosabban fejlesztjük a városok zöld területeit, egészségesebbek lesznek a lakóik? Erre a kérdésre keresi a választ kilenc európai város a Hegyvidéki Önkormányzat vezetésével egy új, uniós támogatással megvalósuló projekt keretében.

Breda (Hollandia), Espoo (Finnország), Limerick (Írország), Messina (Olaszország), Poznań (Lengyelország), Santa Pola (Spanyolország), Szucsáva (Románia), Tartu (Észtország) képviselői, valamint a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai tartottak megbeszélést a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. Az összejövetelt a 2019-ben induló „Zöld környezet és egészség” program részeként szervezték meg.

„Célunk, hogy a jó példák alapján bemutassuk egymásnak, hogyan lehet a zöld területeket az egészségmegőrzéssel összekapcsolva gondozni, fejleszteni” – foglalta össze a XII. kerület által irányított nemzetközi projekt lényegét Kovács Lajos, a hegyvidéki zöld bizottság elnöke. Jó példaként hozta fel az önkormányzat és a Szent Ferenc Kórház együttműködésével kialakított normafai kardioösvényt, amely a szív- és érrendszeri betegséggel, magas vérnyomással élőknek, valamint a cukorbetegeknek nyújt segítséget a betegségmegelőzéshez és az állapotfelméréshez.A_zold_kornyezet_egeszsegesebbe_tesz

A kardioösvényt bejárók maguknak mérhetik a pulzusukat, az eredményeket pedig a helyszínen található ládába bedobva a kórház kapja meg és értékeli ki. Akinél baj van, azt értesíti – számos műtét történt már annak köszönhetően, hogy még időben kiderült a szívprobléma. Kovács Lajos szerint a kardiösvény nagyszerű példa a zöldterület-fejlesztés és az egészségügy összekapcsolására, de számos más megoldás is létezik, ezeket tanulják meg és veszik át egymástól a városok.

„Amíg a korábbi pályázati programjaink száz százalékban a környezetvédelemhez kapcsolódtak, ezúttal egyesítjük az egészségügyi és »zöld« kérdéseket” – egészítette ki az elhangzottakat Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője. Ezzel, mint fogalmazott, izgalmas egyeztetés és közös gondolkodás veszi kezdetét, hiszen eddig nem feltétlenül úgy tekintettek zöld területeinkre, mint a prevenció és rehabilitáció, vagy a közösségépítés fontos eszközeire.

Kállay Tamás, a projekt vezető szakértője elmondta, hogy a nemzetközi együttműködés négy fő témakörre fókuszál. Egyrészt arra, hogyan tudják a városi zöld felületek hatékonyan csökkenteni a hőmérsékletet, aminek az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá és szélsőségesebbé váló hőhullámok idején van nagy jelentősége. A növényzet levegőminőségre gyakorolt kedvező hatásait is vizsgálják, emellett a zöld területek terápiás célú hasznosítási lehetőségeit veszik górcső alá. A városi parkok általános jóléti funkcióira is szeretnének ráerősíteni, hiszen a testi-lelki egészségmegőrzés szempontjából sokféle fontos tevékenység kötődhet ezekhez a helyekhez, a testmozgástól a közösségi programokig.

A fenntartható városfejlesztés érdekében meghirdetett európai uniós URBACT programra tavaly mintegy kétszáz konzorcium jelentkezett, közülük huszonhárom kapott lehetőséget a közös munkára. A Hegyvidéki Önkormányzat vezetésével létrejövő konzorcium munkájának első szakasza most ér véget, ezért hamarosan beadnak egy újabb pályázatot, hogy a következő két évben a részt vevő városok elkészíthessék az „egészségtudatos zöldinfrastruktúra-akciótervüket”. Ez azt jelenti, hogy mindenhol az egészségügyi szervezetek, a zöldterület-fejlesztéssel foglalkozó intézmények és a civilek bevonásával hoznak létre és valósítanak meg az adott helyszínre szabott terveket.

z.

 

Miért érezzük magunkat jobban a zöld területeken?

Természetközeli környezetben jobban működik a testünk és a lelkünk. Ezt a valószínűleg mindenki által megtapasztalt érzést egyre több tudományos kutatás eredménye alátámasztja. Vizsgálatok igazolták például, hogy a zöldebb városokban kevesebb az asztmás, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedés. A természet közelsége emellett csökkenti a stressz szintjét, enyhíti a depressziós tüneteket, sőt a gondolkodásunkra, kreativitásunkra is pozitívan hat.