Bonthatók a Böszörményi úti irodaházak

A Böszörményi úti ingatlanfejlesztés további lépéseiről, a Szilágyi Erzsébet fasori rendelőépület felújításáról, az Anna-rétre tervezett, szabadtéri misék megtartására is alkalmas kis kápolna megvalósításáról, valamint a hajléktalanok személyre szabott gondozási programjának folytatásáról is tárgyalt ez évi utolsó ülésén az önkormányzat képviselő-testülete.

A képviselő-testület eddig két alkalommal foglalkozott a Böszörményi úti irodaházak helyére tervezett új épületekkel. Először tavaly nyáron, amikor a projekt struktúrájáról döntött, majd pedig az idén, miután elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és a BBSZ Ingatlan 2022 Kft. részére fedezetet biztosított a további dokumentumok elkészítéséhez – ismertette a tervezett beruházás előzményeit Borsodi Klaudia aljegyző a decemberi testületi ülésen. Mint mondta, mostanra elkészült az építési engedélyezési tervdokumentáció, a közlekedési hatástanulmány, az irodaházak bontási és azbesztmentesítési terve, valamint a szükséges bontási engedélyeket is megszerezte az önkormányzat projektcége.

Az új lakóépületeket tervező csapat vezetőjeként Zsoldos Lehel arról beszélt, hogy a meglévő, leromlott állapotú irodaházak zárványt képeznek a Böszörményi úton. A helyükre tervezett új épületegyüttes – a környezetéhez hasonlóan – zárt sorú beépítésű lesz, ugyanakkor messze nem éri el azt a beépítettséget, amit a szabályok engednek. Az épületek alatt kétszintes pincegarázs létesül, amelyet – hogy a forgalmat kettéosszák – két irányba, a Szoboszlai és a Beethoven utca felé nyitnak meg. A Böszörményi út felé azért nem nyílhat a mélygarázs, mert ezt tiltják az útügyi szabványok.

Az új épületbe visszaköltöző orvosi rendelők a Szoboszlai utcai oldalon, a földszinten kapnak helyet, és akadálymentesen, akár a mélygarázsból is megközelíthetők lesznek. A tömb belsejében pihenőkertet alakítanak ki a lakóknak, míg az utca felőli részeken új előkerteket hoznak létre. A zöld szemlélet jegyében zöldtetők lesznek az épületeken, a homlokzat egy részére pedig nagyméretű „zöldfüggönyt” terveznek.

Vadász Gábor képviselő (Momentum) elmondta, tetszenek neki a tervek, és nem ellenzi a beruházást, ezzel együtt úgy látja, a környékbeli lakók jelentős részéhez kevés információ jutott el a projekttel kapcsolatban. Észrevételei mellett arról is érdeklődött, mennyibe került eddig az önkormányzatnak a fejlesztés előkészítése. Kovács Gergely (MKKP) arra volt kíváncsi, hogy a projektcég miért nem írt ki közbeszerzést a tervezésre. Hajdu Mária (LMP) szerint vannak, akiket aggodalommal töltenek el a kerület infrastruktúráját megterhelő beruházások, míg Vágó István (DK) ismét annak a véleményének adott hangot, hogy az önkormányzatnak nem feladata a piaci alapú ingatlanfejlesztés.

Élő Norbert (DK) arról szólt, hogy az ellenzéki képviselők többször is személyesen kaphattak tájékoztatást a BBSZ Ingatlan 2022 Kft. munkatársaitól. Azt javasolta, hogy miután lebontották a régi irodaépületeket, tárgyalja meg a képviselő-testület, az eddigi konstrukcióban folytassák-e a beruházást. A képviselő szerint, ha megvalósítják a terveket, a leendő mélygarázsból mintegy száz helyet önkormányzati tulajdonban kellene tartani, hogy bérbe adhassák a környékbelieknek. A 119 lakásból húszat pedig bérlakásként hasznosíthatnának, vagy a húsz lakás árából más, kevésbé frekventált helyen lehetne több, olcsóbb bérlakást kialakítani.

Szűtsné Kiss Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal költségvetési tervezésért felelős munkatársa elmondta, hogy az önkormányzati tulajdonú cégnek nem a közbeszerzési törvény szerint kell eljárnia, hanem a saját beszerzési szabályzata szerint árajánlatokat kell bekérnie, ami megtörtént. Az önkormányzat az alapításkor 63 millió forintot, ezt követően pedig 350 millió forintot biztosított a projektcégnek, aminek saját bevétele nincs, csak önkormányzati forrásokból és hitelből tud gazdálkodni.

A BBSZ Ingatlan 2022 Kft. vezetője, Orbán Imre arról beszélt, hogy a beruházással kapcsolatos összes kérdésre szívesen választ adnak, a megkereséseket az info@bbsz2022.hu e-mail-címen várják. Az ügyvezető szerint nem megalapozott az az aggodalom, miszerint túl sok lakás épül a környéken, hiszen a Hegyvidék lakossága közel 20 ezer fővel csökkent 1990 óta, és ez a létszám főleg a kerület alsó részéről hiányzik. Ahhoz, hogy a Böszörményi úti kisboltok, szolgáltatások megmaradjanak, tovább fejlődjenek, fontos, hogy legyen elég lakó, vásárlóképes kereslet a területen.Bonthatok_a_Boszormenyi_uti_irodahazak

„Az a jó, ha a város kompakt, gyalog bejárható, nem terül nagyon szét, az emberek a városközponthoz, tömegközlekedéshez közel lakhatnak. Azok a városok jók, amik gyalogosként is élhetők, ezzel a fejlesztéssel is a kompakt városszövetet erősítjük” – kapcsolódott az előbbi gondolatmenethez Pokorni Zoltán polgármester. Arról, hogy miért vág bele az önkormányzat egy ingatlanfejlesztésbe, ahelyett, hogy eladná a telket, azt mondta: szeretnék, ha a beruházás haszna nem magánszereplők zsebébe kerülne, hanem a közösséget gyarapítaná. Az önkormányzati fejlesztés előnyének nevezte azt is, hogy ebben a formában jobban tudnak hatni az építészeti minőségre, továbbá urbanisztikai, városfejlesztési szempontokat is figyelembe vehetnek. Befolyásolhatják például, hogy olyan funkciójú üzletek kapjanak helyet a leendő épületegyüttesben, amik a környéken lakók igényeit elégítik ki, és erősítik a Böszörményi út „főutcajellegét”.

A polgármester egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a projektcég is központosított közbeszerzéseket folytasson le a továbbiakban, valamint támogatta, hogy a képviselő-testület a bontás végeztével tárgyaljon a fejlesztés folytatásáról – arról, hogy az önkormányzat cége vigye tovább a beruházást, vagy ezt bízzák másra. Osztotta azt a véleményt is, miszerint száz parkolóhelyet a jövőben az önkormányzatnak kellene hasznosítania, és jó javaslatnak nevezte, hogy a leendő haszon egy részét forgassák majd vissza a bérlakások felújításába, vásárlásába. Ez utóbbi ötletről azonban szerinte még korai dönteni: erre a kérdésre, mint mondta, akkor érdemes visszatérni, amikor már jobban látják a bekerülési költségeket.

A képviselő-testület ezúttal azzal bízta meg BBSZ Ingatlan 2022 Kft.-t, hogy készíttesse el a kiviteli terveket, folytassa le a kivitelezői és egyéb szolgáltatói tendereket, továbbá végeztesse el az irodaházak bontását a jóváhagyott tervek alapján. Arról is döntött, hogy az ingatlanvagyont, valamint összesen 822 millió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulást – az önkormányzat tulajdonában lévő OTP-részvénycsomag egy részének értékesítéséből befolyó bevételt – bocsássák a projektcég rendelkezésére.

 

Megújuló rendelőépület a Szilágyi Erzsébet fasorban

Pokorni Zoltán arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a kormány és a főváros együttműködése keretében, az Egészséges Budapest Programhoz kapcsolódva, az önkormányzat megkapta azt a 300 millió forintot, amit – 83 millió forint önrésszel kiegészítve – a Szilágyi Erzsébet fasor 18. szám alatti rendelőépület felújítására fordít. Az épület földszintjén házi gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat található, míg a jelenleg üresen álló emeleti szinten – ahol korábban a Szent János Kórház bőr- és nemibeteg-gondozója üzemelt – felnőttháziorvosi rendelő működik majd. Vadász Gábor kérdésére, hogy a Böszörményi útról kiköltöző felnőtt praxisok hol kapnak helyet, amíg nem készül el a Szilágyi Erzsébet fasori rendelő, Varga-Kovács Emese, a polgármesteri hivatal népjóléti irodájának vezetője elmondta: a Szent János Kórház Kútvölgyi úti részlege biztosít majd ideiglenes elhelyezést a háziorvosoknak.

A rendelőfelújítási tervek kapcsán Nagy Gergely építész arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szilágyi Erzsébet fasori épület az egyetlen fennmaradt 18–19. századi budai vámház, az úgynevezett „Laszlovszky-vám”, amely az 1850-es évek végén épült, és 1930-ig töltötte be az eredeti funkcióját. A kiemelten védett műemlék homlokzatának rekonstrukciója során visszaállítják a korábbi, elpusztult díszítményeket. A belső terek korszerűsítésének egyik fontos eleme a lift kialakítása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy akadálymentesen meg lehessen közelíteni az emeleti rendelőket.

 

Új építési szabályzatok a Hegyvidéken

A jelenleg érvényes országos és fővárosi terveknek megfelelő Kerületi Építési Szabályzatok léptek hatályba a Kissvábhegy KÉSZ, valamint Dél-Hegyvidék KÉSZ elfogadásával, míg az Észak-Hegyvidékre vonatkozó szabályzatban hibajavítások, továbbá az Egészséges Budapest Program kiemelő rendeletéhez való igazítások történtek. Kovács Gergely arra volt kíváncsi, hogy a Moha utca és a Magas út közötti területen miért csökkent 65-ről 60%-ra a minimálisan előírt zöld felület aránya, valamint a Csíz utca egy szakaszán miért soroltak át ingatlanokat intézményiből lakóövezetbe.

Szabó-Kalmár Éva, a polgármesteri hivatal városrendezési és főépítészi irodájának vezetője elmondta, hogy a zöld felületi előírásokat azért kellett módosítani, mert a korábbi országos szabályok szerint a víz- és légáteresztő burkolatokat bizonyos mértékig be lehetett számítani a zöld területbe, most viszont erre már nincs lehetőség. Ugyanakkor – a fővárosban szinte egyedülálló módon – a zöld területnek nem minősülő burkolt felületeknek a továbbiakban legalább 30%-ban víz- és légáteresztőknek kell lenniük. A keretövezeteket a fővárosi rendezési szabályzat szerint határozták meg, az elhelyezhető funkciók azonban nem változtak. Az irodavezető példaként hozta fel, hogy van olyan iskola is, ami lakóövezetbe került, de ott sem engedik a lakófunkciók kialakítását.

Élő Norbert kérdésére, aki a csillebérci üdülőtelep helyzetéről érdeklődött, Pokorni Zoltán elmondta, a Miniszterelnökséggel együttműködve készül az a törvényjavaslat, ami lehetővé tenné, hogy a jelenlegi, osztatlan közös tulajdonban lévő területen önálló tulajdonú ingatlanokat lehessen kialakítani. A törvénytervezetet még ezen a télen szeretnék bemutatni a környéken lakóknak.

 

Park és múzeum kapott védelmet

Változatási tilalmat rendelt el a testület a Városmajor területére, amit a polgármester szerint az indokol, hogy a kormány a zöld terület megújítását, bővítését tervezi, és a Budapest Fejlesztési Központ hamarosan tervpályázatot ír ki. Az önkormányzat döntésével megakadályozható, hogy a parkfejlesztést ellehetetlenítő folyamatok induljanak meg a területen.

Vadász Gábor indítványozta, hogy az állam által nemrégiben alapítványi tulajdonba adott Bajor Gizi Színészmúzeum villaépületét helyezzék helyi védelem alá, kertjének egy részére pedig – amely külön helyrajzi számon szerepel, és az alapítvány által elvileg szabadon értékesíthető – rendeljenek el telekalakítási és építési tilalmat. A javaslatot nem szavazta meg a képviselő-testület, mégpedig azért, mert a villa és a kert védelméhez szükséges intézkedéseket már meghozta az önkormányzat.

Szabó-Kalmár Éva elmondta, hogy az újonnan elfogadott Kissvábhegy KÉSZ szerint, Mikó Gergely képviselő (Fidesz–KDNP) javaslatára, a színészmúzeum területén megszüntették a lakófunkció elhelyezésének lehetőségét, ez pedig biztosítja, hogy a jövőben is kulturális, közösségi intézmény működjön ott. A tulajdonosi és városfejlesztési bizottság pedig döntött a villa és a kert védettségi eljárásának elindításáról, ezáltal ugyanolyan kötelezettségek vonatkoznak az ingatlanokra, mintha már helyi védettek lennének.

 

Kis kápolna épülhet az Anna-réten

A képviselő-testület jóváhagyta, hogy az Anna-rét alsó részén egy kicsi, alig 30 négyzetméteres, de a nyitható véghomlokzatai révén kisebb és nagyobb szabadtéri misék megtartására is alkalmas kápolna épüljön (az előzményeket és a terveket előző lapszámunkban ismertettük részletesen – a szerk.). A misézőhely kialakítását az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Hegyvidéki Önkormányzat – központi költségvetési forrásból – közösen finanszírozza, a későbbi fenntartásról pedig az egyház gondoskodik.

A Nemzeti Művelődési Intézet felajánlásának köszönhetően négy egyházi mártír szobrát állítják fel jövőre a Szent Család parkban. Esterházy János politikus, a szlovák parlament képviselője, Márton Áron római katolikus püspök, Jerzy Popieluszko római katolikus pap, a lengyel ellenzék közismert alakja és Boldog Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspök bronz mellszobrát Mihály Gábor szobrászművész készíti el.

Vadász Gábor képviselő kezdeményezésére, a második világháború XII. kerületi áldozatainak emlékművéhez hasonlóan, a Diana utcában található, fővárosi tulajdonú első világháborús emlékműről is lekerülnek azoknak a nevei, akik nyilas párttagok, pártszolgálatosok voltak. A fővárosi önkormányzat hozzájárulását kérve a Hegyvidéki Önkormányzat vállalja, hogy eltávolítja Adamek József, valamint Szédelyi János nevét. (Utóbbi keresztneve valószínűleg tévesen, Gábor helyett Jánosként szerepel az emléktáblán. Szédelyi Gábor svábhegyi vendéglős volt az, aki a kutatások szerint közreműködött a deportálás előtt álló zsidók kifosztásában.)

 

Emelkedik a jogosultsági összeghatár

Annak érdekében, hogy az emelkedő nyugdíjak miatt senki se szoruljon ki az önkormányzat által biztosított szociális ellátásokból, az egy főre jutó jövedelem tekintetében a jogosultsági összeghatár 99 800 forintról 104 700 forintra emelkedik 2022. január 1-jétől – tájékoztatta a testületet Fonti Krisztina alpolgármester. A gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátások esetében ugyanígy változik a jogosultsági összeghatár.

Harmadik alkalommal módosult az önkormányzat idei költségvetési rendelete. Élő Norbert, a pénzügyi bizottság elnöke elmondta, hogy a költségvetés készítői óvatosan és jól becsülték meg a várható folyamatokat, valamint az adóbeszedés hatékonyságának köszönhetően emelkedtek a bevételek. Az iparűzési adóbevétel a tervezetthez képest mintegy 20%-kal nőtt.

A Szilágyi Erzsébet fasor és a Virányos út között található egy hosszú és keskeny, két állami ingatlan közé ékelődő, nehezen hasznosítható önkormányzati ingatlan, ami az itt működő honvédelmi és kormányzati intézmények kérésére, a képviselő-testület jóváhagyásával, az önkormányzattól az államhoz kerülhet. A Libegő hegyállomását viszont a tervezett rekonstrukció miatt az állam átadhatja az önkormányzatnak.

Az önkormányzat ideiglenesen meghosszabbította a házi gyermekorvosi ügyelet biztosításáról szóló szerződését az Inter-Ambulance Egészségügyi és Szolgáltató Zrt.-vel, amely az I., a II. és a XII. kerület részére együttesen biztosít ellátást a Szent János Kórházban. A három kerület önkormányzata hamarosan új, közös közbeszerzési eljárást ír ki az ügyeleti szolgáltatásra.

 

Krízisellátás a hajléktalanoknak

A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködés keretében folytatódik a hajléktalanok személyre szabott gondozási programja, valamint életbe lépett az úgynevezett krízisellátási terv. Fonti Krisztina elmondta, hogy a téli hónapok kibővített szolgáltatásai részeként a szeretetszolgálat munkatársai egyebek mellett időszakos éjjeli menedékhelyekkel, éjszakai utcai szolgálattal és 24 órás orvosi ellátással segítik az utcán élő, nehéz helyzetbe került embereket.

Bence Domonkos, Bognár Árpád, Kis-Szölgyémi Ferenc és dr. Váczi János személyében új tagokat jelölt a képviselő-testület az önkormányzat által alapított Budapest Hegyvidék Közrendvédelmi Közalapítvány kuratóriumába. Dr. Váczi János, a XII. kerület korábbi alpolgármestere tölti be az elnöki tisztséget.

Eredményt hirdettek a civil szervezetek pályázatán, tizennyolc szervezet kapott támogatást közösségfejlesztő programok megvalósítására. Egyhangúlag támogatták a képviselők Hajdu Mária környezetvédelmi témájú előterjesztését: a fényszennyezés elkerülése és csökkentése érdekében az önkormányzat kezdeményezi a törvényalkotónál a helyi feladat- és hatáskörök bővítését.

n.