Coronavirus-Covid-19-DNA

Az oltás az egyetlen megoldás a COVID delta variánsa ellen

A szakértők szerint közeledik a koronavírus negyedik hulláma, azonban van megoldás az egyre gyorsabban terjedő delta variáns ellen. Ez pedig az oltás, amit a gyerekeknek is feltétlenül meg kell kapniuk – tanácsolja dr. Gilly Gyula, aki az orvosi egyetem elvégzése után a londoni School of Hygiene & Tropical Medicine-ben, a világ egyik legjelentősebb népegészségügyi és epidemiológiai tudásközpontjában szerezte meg a másoddiplomáját. A Hegyvidéki Önkormányzat egészségügyi szakértőjével beszélgettünk.

  • Miért gyorsult fel a vírus terjedése az új változattal?
  • Ennek több oka van, de elsősorban azért, mert sehol a világon nem elég gyors az oltakozás. Ez egy egyszálú RNS-vírus, éppen azért tud variálódni spontán módon, mert instabil az örökítőanyaga. A legtöbb mutáció jelentéktelen, előfordul azonban, hogy veszélyessé válik.
  • Ilyen a delta mutáns?
  • Igen, de volt azért előzménye. Tavaly ősszel indult Angliából a brit mutáns, aminek népegészségügyi értelemben azért volt jelentősége, mert másfélszer fertőzőképesebb, mint az elődje. Emiatt hamar kiszorította a többi változatot. Ráadásul másfélszer-kétszer veszélyesebb is, ami a kórházba kerülések nagyobb számában mutatkozott meg. Az Indiából elinduló delta variáns a brit mutánshoz képest kétszer fertőzőbb, és ennyivel súlyosabb is a lefolyása. Különösen vigyázni kell vele!
  • Említette, hogy gyorsabban fertőz. Mit jelent ez a gyakorlatban?
  • Az első hullám idején azt mondtuk, hogy ha tizenöt percnél hosszabb ideig tartózkodik valaki COVID-ossal, akkor jó eséllyel megfertőződik. A brit változat megjelenésével csökkent a negyedórás expozíciós idő. Továbbá lehet, hogy korábban jó volt a vászonmaszk, a brit esetében azonban ezt már nem lehet kijelenteni. Most pedig itt van a delta variáns, aminek egy perc vagy még kevesebb idő is elég, hogy az egyik emberről átterjedjen a másikra. Az oltatlanok között több lesz a súlyos lefolyású betegség, és a vászonmaszkok jó eséllyel már valóban hatástalanok.
  • Hogy áll most Magyarország?
  • Egyelőre jól, viszont nincs okunk azt hinni, hogy minket elkerül a delta változat. A szakma álláspontja szerint eddig 3-3,5 millió magyar fertőződhetett meg a koronavírussal. Ha nem lenne alultesztelés, és minden fertőzöttet ismernénk, akkor ez 1-1,2 százalékos case fatality rate-et jelent, azaz ennyi az elhalálozás a fertőzöttek körében. Tehát a harmincezer körüli halotthoz viszonyítva kiadja a hárommilliós számot. Van 5,5 millió oltottunk, ugyanakkor rengeteg oltott korábban már elkapta a fertőzést, így nem lehet összeadni ezt a két számot.
  • Ezért nincs meg a nyájimmunitás?
  • Igen, de azért sem, mert jelen pillanatban szerintem nem létezik olyan ember, aki tudja, mi a küszöbérték. Nyolcvan százalék körüli mértékről beszél a szakma. A nyájimmunitás lényege, hogy nincs rés a falon, a sok védett ember között a vírus nem találja meg azt a kevés védtelent, akit megtámadhat, és akkor megáll a terjedése. Van a koronavírusnak egy képessége a terjedésre, ez az R-érték, aminek 1 alá kell kerülnie, hogy ezt elmondhassuk. Ahogyan említettem, 5,5 millió feletti oltottnál tartunk, és lehet 3,5 millió betegségen átesett ember, de ezt nem szabad összeadni. Ráadásul egy oltás még nem jelent védettséget, különösen nem a COVID-nál. Most úgy látszik, hogy 3,5-4 millió teljesen védtelen ember él Magyarországon. Ez a tömeg pillanatnyilag nagyobb, mint ahányan eddig megfertőződtek. Szomorú, de a vírus számára óriási a tartalék, ami a gazdatesteket illeti.
  • Valami hasonlót látunk Nyugat-Európában.
  • Valóban, és ijesztő a kép. Például Skóciában, a Benelux-államokban, Portugáliában, Görögországban szinte függőleges az esetszám-növekedés. Nálunk egyfajta kegyelmi állapot van, amit ki kell használni az oltások növelésével. Rengeteg a vakcina, ezzel nincs probléma.
  • Mi a véleménye arról, hogy sokan halogatják az oltást, mert már megfertőződtek?
  • Nagyon rossz taktika ez! Senki ne higgye, hogy ha már átesett a COVID-on, akkor védett. Ez igaz a bárányhimlőre, a kanyaróra, a rubeolára, de nem igaz a koronavírusra. Mert azt, sajnos, többször is el lehet kapni. Azok se dőljenek hátra, akik már kaptak egy oltást. Igenis menjenek el, és oltassák be magukat másodszor is, hogy teljes legyen az oltási sor.
  • Miért jobb az oltás, mint a természetes védettség?
  • Azt lehet látni, hogy tízszer, százszor magasabb antitestszintjei vannak az oltottaknak, mint ami természetes immunválasz esetén kialakul. Ami szintén fontos: a vakcinázás utáni antitestszám tartósan megmarad. Az első oltások után már eltelt hét-nyolc-kilenc hónap, és az antitestszám konstans, ami nagyon jó hír.
  • Mi a tapasztalat a vakcinákkal a delta variáns esetében?
  • Valamennyire csökkenhet az oltások eredeti hatékonysága, és újrafertőződhetnek a már oltottak. De van egy óriási különbség! Az oltottak körében a kórházi kezelés esélye elenyészően kicsi, tüsszögéssel, enyhe rosszulléttel megússzák a delta vírust. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az oltatlanok viszont, még akkor is, ha átestek a betegségen, valóban veszélyben vannak.
  • És a gyerekek?
  • Rájuk ugyanez igaz! Sőt, azt kell mondanom, hogy a gyerekek most különösen nagy veszélyben vannak. A vírus ugyanis a kisebb ellenállás felé halad. Olyan, mint egy patak, amely kikerüli a köveket, amik jelen esetben az oltottak, és arra folyik, amerre szabad az út. Nos, ők a gyerekek. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minél hamarabb be kell oltani a fiatal korosztályt! Nem kérdés, hogy legkésőbb iskolakezdésre nálunk is elterjed a delta, és nem lenne jó, ha oltatlan diákok tízezrei mennének be az iskolákba.
  • Rájuk mennyire veszélyes a vírus?
  • A korábbi variánsok esetében úgy gondoltuk, hogy védettebbek, bár fokozatosan nőtt a kórházi ápolások száma a gyerekek körében. Náluk is megjelenhetnek a post-COVID események, és előfordul egy speciális szindróma, ami az erek elváltozásán keresztül sokszervi károsodást eredményez. Általában pedig elmondható, hogy az új variánsok egyre több gyereket betegítenek meg, és egyre többen szorulnak intenzív kezelésre.
  • Említette a gyógyulás utáni post-COVID eseményeket. Korcsoporttól függetlenül miről van szó pontosan?
  • Arról, hogy a COVID nem egyetlen betegség. Szó sincs erről! A COVID-ból való kigyógyulás nem azt jelenti, hogy minden rendben van. Az esetek nagy százalékában fennmarad valamilyen szívizom-károsodás, akár jelentős szívelégtelenség formájában. Ha a károsodás kicsi, a hegesedés alig látható, a későbbi terhelés hatására akkor is életveszélyes szívritmuszavar alakulhat ki. Ugyanígy trombózis, infarktus, stroke is lehet következmény, csökken a fizikai és mentális aktivitás, brain fog – ködös agyműködés, tompaság –, depresszió jelentkezhet. Hegesedés jöhet létre a tüdőben, ami szintén mérsékeli a fizikai teljesítményt. Súlyosbodhat a cukorbetegség, nagyon komolyan károsodhat a vese. A COVID valójában bármelyik szervet megtámadhatja közvetve, és maradványkárosodást okozhat. Érdekesség, hogy rengetegen számolnak be arról, a második oltást követően megszűnnek elsősorban a mentális post-COVID, long-COVID tüneteik.
  • Ez minek köszönhető?
  • A COVID-nál megfigyeltek egyfajta immunmoduláló hatást. Röviden ez annyit jelent, hogy a vírus átprogramozza, lenyomja az immunrendszer hasznos funkcióit, és felerősíti azokat a reakciókat, amik számunkra rosszak. Tulajdonképpen egy autoimmun folyamatot indít be. A vakcinák viszont, legalábbis a tapasztalatok szerint, újraprogramozzák az immunrendszert. Ez még egy érv az oltás mellett!
  • Mit tegyünk annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb bajt okozza a negyedik hullám?
  • A megoldás az oltás – ezt nem lehet elkerülni. Akik még nem oltakoztak, tegyék meg, akik csak egyszer, azok ne várjanak a másodikkal. Arra kérem a szülőket, hogy minél gyorsabban vigyék el gyermekeiket oltatni, még az iskolakezdés előtt. Így elkerülhetjük a tömeges megbetegedéseket, a kórházi kezelések számának megugrását és az ezzel járó lezárásokat.
  • Ezt szolgálja az is, hogy a kormány lehetővé tette a harmadik oltás beadását?
  • Mindenképpen! A kínai vakcinával oltott hatvan év felettiek feltétlenül vegyék fel a harmadik oltást, mert náluk előfordulhat alacsonyabb antitestszám. A negyedik hullámban pedig így kevésbé lennének védettek. Azt is tudni kell, hogy a védettség mindenkinél csökkenhet, tehát akik régebben kapták meg a második oltást, azaz legalább négy hónapja, azoknak is indokolt az ismétlés. A tudományos vizsgálatok jelenleg azt mutatják, hogy az emlékeztetőoltás megsokszorozza, akár a százszorosára is növelheti az antitestszintet és így az immunvédelmet. Aki Astra Zenecát, Szputnyikot és Johnsont kapott, azaz vektorvakcinát, az mindenképpen mRNS típusú oltást kérjen. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a lényeg a minél szélesebb körű átoltottság, mert a vírust csak így lehet megállítani. Nincs sok időnk, most nem szabad késlekedni!

sm.