Soha nem látott képek Budapest ostromáról

Az elmúlt napokban rendhagyó köztéri kiállítással emlékezett a hetvenöt évvel ezelőtti ostrom áldozataira az I., a II. és a XII. kerületi önkormányzat. Az öt budai helyszínen bemutatott tárlaton számos Magyarországon eddig még nem publikált fényképet láthattak a járókelők.

„Az ostrom meghatározó élménye a Hegyvidéken élőknek mind a mai napig, hetvenöt év múltán is köztünk él ez a trauma” – mondta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere az Ostrom 75 című szabadtéri tárlat Kapisztrán téri megnyitóján. Felidézte, hogy az önkormányzat által néhány évvel ezelőtt meghirdetett „Mesélnek a Hegyvidék házai” című novellaíró pályázatra is túlnyomórészt az ostromról szóló művek érkeztek. A mostani kiállítás pozitívumaként említette, hogy az nem elveket hangoztat, hanem személyes történeteket mond el a lakóhelyünkről – ahogyan a húsz évvel ezelőtt kezdeményezett holokauszt-emléknap kapcsán is az volt a cél, hogy személyesen átélhetővé tegye az eseményeket.

Minden családnak megvan a maga emlékezete és története az ostrom idejéről. Ezek látszólag akár ellentmondhatnak egymásnak, szemben állhatnak egymással, ám valójában mindegyik egyszerre, egymás mellett és együtt is érvényes – erről Váradiné Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere beszélt. Hozzátette: eltagadhatatlan és elvitathatatlan mindenkitől a maga fájdalma, a kiállítás pedig lehetőséget ad arra, hogy a korabeli képeket végignézve „megbeszéljük egymással a fájdalmainkat, és megkíséreljük megérteni egymást”.Soha_nem_latott_kepek_Budapest_ostromarol1

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester arra emlékeztetett, hogy a második világháború végén Budapest lakosságának nagy részét feláldozták azért, hogy meghosszabbítsák egy totális diktatúra agóniáját. „Akik ma hősies tettként ünneplik a kitörést, nem tudják, miről beszélnek” – jelentette ki. 1944–45 hőseinek azokat a magyarokat nevezte, akik életük kockáztatása árán bújtatták üldözött honfitársaikat, és akik a háború poklában is megmaradtak embernek. Úgy véli, a most bemutatott dokumentumok segítenek pontosan és tárgyilagosan megismerni, mi történt Budán, és kik voltak a valódi hősök.

Budapest ostroma kapcsán nem rangsorolhatjuk, kinek a szenvedése volt fontosabb – hangsúlyozta a kiállításmegnyitón Karácsony Gergely főpolgármester. Szerinte a mostani megemlékezés, a három budai kerület különböző pártállású polgármestereinek közös fellépése, a történelemmel való közös szembenézés arra mutat példát, hogy a politika ki tud lépni a „lövészárkokból”, ahová az elmúlt évtizedekben behúzódott.

„Nem az én sorsom volt, de én éltem át” – idézte a kiállítás kurátora, Ungváry Krisztián történész az irodalmi Nobel-díjas holokauszt-túlélőt, Kertész Imrét, arra utalva, hogy Budapest ostroma idején ugyanezt érezhette a 38 ezer civil áldozat. Vannak azonban olyanok is – fűzte hozzá –, akik a saját sorsukat élhették meg a döntéseikkel: emlékeznünk kell azokra a hősökre, akik másokat mentettek, de azokra is, akik önként ölték halomra saját polgártársaikat.

Az Ostrom 75 című rendhagyó tárlaton bemutatott archív fotók többsége – amiket a szovjet hadsereg készített dokumentációs céllal a főváros elfoglalásakor – most először volt látható Magyarországon. A tervek szerint hamarosan az interneten is elérhető lesz a kiállítási anyag.Soha_nem_latott_kepek_Budapest_ostromarol2

*

Megemlékezésre gyűltek össze szélsőjobboldali csoportok a Városmajorban. A „Becsület napja” 1997 óta a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves eseménye. A rendezvény ideje alatt a kordonon kívül roma szervezetek, valamint antifasiszta csoportok ellentüntetést tartottak. Egy kisebb incidenst leszámítva – amikor az antifasiszták közé keveredő néhány fekete ruhást megrángattak – a megemlékezés komolyabb összetűzések nélkül ért véget, annak köszönhetően, hogy a rendőrök mindvégig igyekeztek egymástól jól elválasztani a két csoportot.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság, akárcsak tavaly, az idén is betiltotta a rendezvényt, mert az „alkalmas másokban félelemkeltésre, riadalom okozására”. Ezúttal azonban mégis meg lehetett tartani, mert a bíróság egy felülvizsgálati kérelem alapján hatályon kívül helyezte a rendőrség tiltó határozatát.

A kitörés évfordulóján, az Ostrom 75 című kiállításhoz kapcsolódva, közös sajtóközleményt adott ki az I., a II. és a XII. kerületi önkormányzat. Ebben azt írták, elhatárolódnak minden olyan rendezvénytől, ami az eseményeket nem egységében, minden fél szempontjait figyelembe véve, hanem valamely oldal szenvedéseit idealizálva, szélsőséges módon mutatja be. Közölték továbbá: elfogadhatatlannak tartják, hogy önkényuralmi jelképek viselésével, félelmet keltő ruházatot viselve bárki meggyalázza az áldozatok emlékét.Soha_nem_latott_kepek_Budapest_ostromarol3

„Budapest ostromában körülbelül 120 000 katona és közel 40 000 civil vesztette az életét. Emlékük ápolása közös érdekünk, az áldozatokra emlékezni magától értetődő kegyeleti gesztus. 75 évvel később a túlélőknek és a leszármazottaknak egy fontos dolguk van: emlékezni és figyelmeztetni. Emlékezni mindenkire, aki a harcok során pusztult el, és figyelmeztetni, hogy hová vezet a szélsőséges ideológia és a gyűlölet” – olvasható a három budai önkormányzat közleményében.

sz.