„Soha nem lehet majd megbocsátani”

„Gyilkossággal vádoljuk a szovjet kormányt. Vádoljuk továbbá hitvány szószegéssel és a történelem folyamán elkövetett legaljasabb csalással. Azzal vádoljuk, hogy a magyar nép ellen tegnap olyan szörnyű és gyalázatos büntettet hajtott végre, amelyet soha nem lehet majd megbocsátani, vagy elfeledni” – így írt november 4-e másnapján a New York Times.
A francia Le Figaro szerint: „Sztálin feltámadt. Sztálin soha nem halt meg igazán. Ne legyenek kétségeink! A megtorlás nem várat magára. De a Szovjetunióra ezúttal olyan csapást mértek, amelyből sohasem fog teljesen magához térni.”
A világ magára hagyott egy egész nemzetet. Egyedül pedig, nemzetközi segítség nélkül, hiába fogott fegyvert fiatal és öreg, nő és férfi, nem bírhattak a sokszoros túlerővel. Pedig mindent megpróbáltak. Ahogy vidéken sok helyütt, úgy Budapesten is elkeseredett küzdelem folyt. A Corvin közben, a Dob utcánál, Soroksáron, Erzsébeten, a Széna téren és az Alkotás utcában is próbálták megállítani a tankokkal és nehéztüzérséggel támadó ellenséget.
Konyev marsall, a Varsói Szerződés haderejének főparancsnoka, a katonai műveletek irányítója kijelentette: három nap alatt leveri a forradalmat. Nem számolt azonban a hőssé váló egyszerű emberekkel, akik hét napig képesek voltak ellenállni a szovjet hadseregnek. Óriási tett volt, de az ára még nagyobb: közel 3000 magyar halt meg a harcokban, főként civilek, a sebesültek száma meghaladta a 20 000-et.Soha_nem_lehet_majd_megbocsataniRájuk emlékezett a Hegyvidék november 4-én a hagyományosan a polgármesteri hivatal előtt megtartott rendezvényen, ahol Rubold Ödön színművész Vörösmarty Mihály Honszeretet című versét szavalta el, Draskóczy Lydia hegedűművész népdalokat adott elő. A műsort követően elsőként Fonti Krisztina alpolgármester gyújtott mécsest az épület lépcsőjén, majd a megemlékezés résztvevői is követték példáját.
Miként az alpolgármester fogalmazott, nemcsak a dicsőséges napokat kell felelevenítenünk, hanem azokat a vészterhes időket is, amikor veszteségeket szenvedtünk. Sokak életét derékba törte a forradalom vérbe fojtása és a megtorlás. Rengeteg ember börtönbe került, és még többen szakadtak el a családjuktól, míg mások kivándoroltak.
„2020 a Nemzeti összetartozás éve. Most talán még fontosabb, hogy mi, magyarok, bárhol is éljünk, érezzük, nem vagyunk egyedül” – zárta szavait Fonti Krisztina, hozzátéve: ezen a napon az anyaországban és szerte a világban minden magyar megéli közös fájdalmunkat, emlékezik a forradalom hőseire és áldozataira.

MM.