Egyedulallo_konyv_a_magyar_szentekrol

Egyedülálló könyv a magyar szentekről

Magyar kapcsolatokkal rendelkező vagy Nagy-Magyarország területéhez köthető 530 szent, boldoggá avatott, felterjesztett és boldog emlékezetű személy kapott helyet dr. Buzády Tibor legújabb könyvében. A maga nemében egyedülálló, Magyar Szentek Csarnoka című kötetet a Hegyvidéken élő szerző mutatta be a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.
A programot megnyitó Fonti Krisztina alpolgármester a „civilben” évtizedekig orvosként praktizáló dr. Buzády Tiborról elmondta, hogy az 1956-os forradalomban vállalt aktív szerepe miatt (tíz napra a pécsi rádió vezetője lett) kénytelen volt nyugatra menekülni. Londonban folytatta Pécsett megkezdett orvosi tanulmányait, majd Dániában, Svédországban élt, végül Münchenben telepedett le, onnan tért haza a rendszerváltás után.
Irodalmárként maradandót alkotott, három nyelven írt könyvet a magyar kutyafajtákról, kötete jelent meg a Lázár lovagrendről, kiadói tevékenységet folytatott. Magyar kutyafajták tenyésztésével is foglalkozott. Münchenben megalapította a Széchenyi Kört, amely a mai napig működik. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el.
„A szerző szembesít minket azzal, hogy a szentek itt vannak közöttünk. Ez a kötet legnagyobb értéke, testközelbe hozza a szenteket. Jó szívvel ajánlható valamennyi korosztálynak, a fiatalok számára is izgalmas olvasmány” – fogalmazott Fonti Krisztina.
Dr. Buzády Tibor a boldoggá és szentté avatás folyamatáról beszélt. Előbbihez legalább egy, utóbbihoz két igazolt csodatételre van szükség. Általában gyógyuláshoz fűződő csodákat ismernek el, a feltétel az, hogy a mai tudásunk szerint megmagyarázhatatlan eseményről legyen szó. Magyarországon egyébként még soha nem történt az egyház által elfogadott csoda.
Vértanúk esetében a boldoggá avatásnak nincs ilyen feltétele. Ez a szabály vonatkozott a magyar elsőfogadalmas ciszterci szerzetesre, Brenner Jánosra, aki az 1956-ot követő üldöztetések során halt vértanúhalált. A magyar szentek közül egyedül Szent István tiszteletét rendelte el a katolikus egyház. Szintén hiányérzetünk lehet amiatt, hogy Rómában még nem avattak magyar szentet. Dr. Buzády Tibor szerint egyébként is kevés a magyar, s még kevesebb a civil szent. Kritikaként fogalmazta meg a szentté avatás hosszú idejét: jelenleg 7000 kanonizált mellett 2500-an várnak az elfogadásra.
Nemrégiben a magyar származású Antal Veronikát avatták boldoggá Moldvában, Csángóföldön. Boldog Merz Ivánt, akinek kalocsai az édesanyja, a horvátok szeretnék szentté avattatni. Hamarosan boldoggá avathatják Vándor József szalézi szerzetest, aki Kubában tevékenykedett. Folyamatban van Kaszap István és Marton Boldizsár boldoggá avatása, esetükben is a csoda bizonyítása van hátra. A vértanú Bódi Mária szentté avatási eljárásának egyházmegyei szakasza 2016. október 22-én véget ért, ezt követően a kongregáció határozhat először boldoggá, majd szentté avatásáról. Dr. Buzády Tibor külön is szólt Slachta Margit szerzetesnőről, az első magyar női országgyűlési képviselőről, akinek esetében szintén indokolt lenne a kanonizáció.

M.