Emlékezés a „rettenthetetlen lokálmatadorra”, Ráday Mihályra

A Budapesti Városvédő Egyesület nemrég elhunyt örökös tiszteletbeli elnöke, Ráday Mihály emlékét és pótolhatatlan munkáját idézték fel barátai és tisztelői a Hegyvidék Galériában rendezett emlékesten.

„Mindenkinek van róla valamilyen szívmelengető, személyes emléke, mert nagyon barátságos, közvetlen, őszinte tudott lenni. Fájó a hiánya, de nehéz róla szomorkásan beszélni, hiszen hallatlan életteli, derűs, magával ragadó ember volt” – így emlékezett Ráday Mihályra a róla szóló emlékesten a Hegyvidék polgármestere. Pokorni Zoltán szerint Ráday „a magáénak, otthonának tekintette a várost”, ez a közvetlenség vezérelte városvédő munkájában. A Hegyvidéken pedig azt is megmutatta, hogy nemcsak védeni, hanem teremteni is tudja a hagyományokat: miután otthona közelében felfedezte Kovács J. honvéd síremlékét, minden év március 15-én ünnepséget szervezett oda.

Surányi András, a Budapesti Városvédő Egyesület (BVE) új elnöke arról beszélt a Hegyvidék Galériában tartott esten, hogy a napokban kísérték végső útjára Ráday Mihályt, „szerető férjet, apát, nagyapát, Budapest és a Hegyvidék rettenthetetlen lokálmatadorját, az ország városvédőjét”, akinek személyét és életművét „határtalan tisztelet és szeretet” övezi. Az elnök kijelentette: „a szellemet a palackból Mihály kieresztette, ez a szellem szállt meg minket, városvédőket, és ebben a szellemben visszük tovább Mihály szellemiségét”.Emlakezes_Raday_Mihalyra2

„Ráday Mihálynak sikerült felrázni az egész nemzetet, és egy párját ritkító mozgalmat elindítani. Műsora nemzedékek figyelmét irányította hétköznapjaink észrevétlenül maradt értékei iránt” – méltatta az „Unokáink sem fogják látni…” című, több mint harminc évig létező tévéműsor jelentőségét Baliga Kornél, a BVE szakmai alelnöke. Hozzátette, hogy Ráday az építészeti gondolkodásra is hatással volt, hiszen az értékes részletek – tárgyak, épületrészek – iránt is érzékennyé tette a műemlékvédelemmel kapcsolatba kerülő szakembereket.Emlakezes_Raday_Mihalyra1

„Számára nem létezett kis horderejű dolog. A hagyományőrző utcabútorok barátja volt, akinek fájt minden pusztítás” – kapcsolódott a szakmai alelnök gondolataihoz Hidvégi Violetta, a BVE általános alelnöke. Mint fogalmazott, Ráday Mihály „emlékezni tanított, nekünk pedig rá kell emlékezni, összefogással továbbvinni az értékek védelmét”.

Személyes emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel Beöthy-Zsigmond Mária, a BVE XII. kerületi csoportjának vezetője, Müller Éva, a BVE fotóscsoportjának tagja, Széphegyi László, a Város- és Faluvédők Szövetségének alelnöke, valamint Szöllősi Ferenc, a Város- és Faluvédő Alapítvány elnöke is. Nagy Gergely építész, az UNESCO Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi és kulturális örökségvédelmi szakértő intézménye, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szerint Ráday Mihály arra tanított bennünket, hogy „mindaz, ami körülöttünk van, örökség, amiben – függetlenül attól, hogy védett, vagy sem – fel kell tudni ismerni az értéket”.

 

*

Ráday Mihály 79 évesen, július 16-án hunyt el, hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Budapesti Városvédő Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke, a Nemzeti Panteon Alapítvány társelnöke, Budapest díszpolgára, a Kossuth-, a Táncsics- és a Podmaniczky-díj, valamint sok más elismerés tulajdonosa a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmoperatőri, majd az ELTE művészettörténet szakán végezte tanulmányait. 1968-tól a Magyar Televízióban dolgozott, ahol 1980-ban indította el híres városvédő műsorát.

Társaival 1982–83 telén alapította meg a Budapesti Városvédő Egyesületet, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. Az SZDSZ színeiben 1990–94 között országgyűlési képviselő, tizenhét éven át a Budapest Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Döntő szerepet játszott a város helyi értékvédelmi rendeletének és helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.

Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. A vidámparki körhinta felújítását, valamint a Centrál kávéház és a Gresham-palota újjáépítését is kezdeményezte.

Számtalan városvédelemmel, épített örökséggel és az 1848–49-es szabadságharccal foglalkozó könyvet, cikket írt. Tagja volt a helytörténészek, újságírók, civilek részvételével működő Nagy Budapest Törzsasztalnak, amely 2004 márciusában újraindította a Budapest folyóiratot. A lap tavaly decemberben anyagi okok miatt megszűnt, a korábbi szerkesztőség munkatársai azonban most egy ingyenes Ráday Mihály-emlékszám kiadását tervezik. A kiadvány a szeptember 18–19-i Kulturális Örökség Napjain jelenhet meg.

n.