Fergeteges latin fieszta a MOM Kulturális Központban

Nem kell bizonygatni, mennyire hiányzott már az embereknek az élő zene varázsa. A MOM Kulturális Központban Mario „Mayito” Rivera és zenekara játszott július közepén, és mint a rendező GetCloser koncertiroda művészeti vezetője, Kleb Attila rövid bevezetőjében elmondta, a kubai zenészek is boldogok voltak, hogy végre megvalósulhatott ez a régóta esedékes, többször elhalasztott koncert.

A rasztafrizurás énekes-zenekarvezető harsány „buenos noches” köszöntéssel üdvözölte a publikumot, ami természetesen óriási ovációt váltott ki. A vérbő latin zene mindig is közel állt hozzánk, magyarokhoz, az argentin tangótól a brazil bossa nováig, a fergeteges kubai ritmusok, a rumba, a mambó, a cha cha cha pedig még inkább hódítottak mifelénk, emlékezzünk csak Perez Prado és Xavier Cugat népszerűségére! Persze a Buena Vista Social Club melodikus, szívmelengető zenéje, Ibrahim Ferrer és Omara Portuondo lebilincselő előadása is öregbítette a latin muzsika jó hírét. A járvány előtt Roberto Fonseca triója, Pedro „El Nene” Martinez együttese és a guatemalai énekesnő, Gaby Moreno is járt a MOMkult-ban.Fergeteges_latin_fieszta1

„Mayito” a kubai zene igazi sztárénekese, úgy emlegetik őt, mint a rumba költőjét („El Poeta de la Rumba”), műsorában többnyire a saját szerzeményeit adja elő a Sons of Cuba zenekarral. Rivera a Los Van Van együttesben töltött több mint húsz év során tett szert hírnévre, begyűjtött egy Grammyt, és sok jelölést is magáénak mondhat. Vele egy új nemzedék lépett a színre, amelynek tagjai a modern időkhöz igazítják a hagyományos kubai dallamvilágot, előadásukba belecsempészve a jazz és a funky elemeit.

A MOMkult-ban a vérpezsdítő rumbák mellett hallhattuk a bolero, a son, a salsa és a timba gyöngyszemeit is, azaz a kubai zene minden irányzatából kaptunk ízelítőt. Azt, hogy mennyire dominál mindebben a ritmus, mi sem mutatja jobban, mint hogy a színpadra lépő muzsikusok fele ritmushangszereket is megszólaltatott.

A dobok mögött zsonglőrködő Pedro Rodriguez mellett Benicio Martinez személyében volt kongás is, míg Andiley Martinez pozanos olykor a güiro nevű, rovátkolt felületű, üres lopótökre emlékeztető ritmushangszert is használta, s valaki mindig akadt, aki a maracast, a mifelénk csak rumbatöknek nevezett csörgőket rázta. A két rézfúvós – az említett pozanos és főleg a hangszeréből tűhangokat kicsaló trombitás, Juan Alvarez – remekül színesítette a harsány tuttikat, szinte eksztatikus előadásmódban. A melodikusabb darabokban kapott szerepet Dayron Beato billentyűs és az akusztikus gitár mestere, Mariam Rivere Leon. Eulier Fuentes basszusgitáros, valamint „Mayito” tette teljessé a nyolcfős együttest. Egy-egy számban kiemelt szerep jutott a szólóknak, így mindenkinek volt módja a „jutalomjátékra”.Fergeteges_latin_fieszta2

Már az első dalok elhangzása után érezhető volt, hogy valami rendkívüli érlelődik, Rivera spanyol nyelvű konferálása a szokottnál is élénkebb reakciót váltott ki a közönségből. A koncertre ugyanis eljött számos hazánkban élő kubai és más latin-amerikai rajongó, kellően kiéhezve egy kis hazai hangulatra. Nem telt el sok idő, és „Mayito” máris megvitatta az első sorban helyet foglaló honfitársaival, hogy legjobb lesz, ha a nézőtér két oldalán lévő teret kihasználva táncra perdülne, aki szeretne, de legalábbis a helyén felállva ringatózna a ritmusokra. Így is történt, és néhány szempillantás alatt a megszokott koncertforma igazi latin fiesztává alakult át.

Sajnos egyszer minden véget ér, ám ezúttal ez sem úgy zajlott le, ahogy szokott. Már nem is számoltuk, hányadszor adtak ráadást a szemlátomást boldog, felszabadult zenészek – de befejeződhet-e egy ilyen est a Buena Vista legismertebb dala, a Chan Chan, vagy az ikonikus Guantanamera nélkül? Még a kubai nemzeti zászló is előkerült, és általános örömünneppé vált a koncert, ami jól illusztrálta, mekkora igénye volt már mindenkinek a felhőtlen szórakozásra. Reméljük, ősszel sok egyebet is bepótolhatunk az elmúlt időszak elmaradt programjaiból!Fergeteges_latin_fieszta3

Márton Attila