A „kisugárzó” Tabán a világ közepe

„A Tabán a világ közepe című könyv mintapéldánya a magas színvonalú, szépirodalmi értékkel bíró szociográfiának” – így ír utószavában a kötetről Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész, arra utalva, hogy a szövegek közt prózai írások és helytörténeti barangolás, sőt, még receptek is megtalálhatók. Mindezt keretbe helyezik a Tabán tanúinak visszaemlékezései és a művészi értékű illusztrációk, amik Kisteleki Dóra munkáját dicsérik. Ez utóbbiak kultúrtörténeti érdekességűek, hiszen bár a Tabánt korábban sokan megfestették, a 21. században talán ő az egyetlen, aki ezt megtette.
A könyvről azon az Ugocsa utcai könyvtárban tartott találkozón esett szó, amelyen Bozók Ferenc piarista szerzetes, író beszélgetett a szerzővel, Szabó Zoltán Attilával. S hogy a Tabán ne csak lélekben és nyomtatva legyen jelen, a városrészt oly sokszor megfestő Zórád Ernő lánya is bekapcsolódott a társalgásba.
Elhangzott, hogy a kötet egyharmada a szerző prózáit tartalmazza, a többi egyéves kutatómunka termése, és a Tabán történetét, érdekességeit, anekdotáit dolgozza fel. Kásler Miklós, aki közemberként a könyv előszavát írta, felismerte, hogy a Tabán nemcsak pár utca, hanem maga Bel-Buda. Egy központ, amihez szervesen kapcsolódik földrajzi környezete. Akár a XI. kerületi Ballagi Mór utcáig, vagy a hegyvidéki Városmajorig is eltart. Egyszóval a Tabán „kisugárzik”, nem véletlen, hogy ha egy helyi lakos valamiért elköltözik, rendszerint a környéken keres új otthont.A_kisugarzo_Taban_a_vilag_kozepe1Az utószót jegyző Lukács Sándor a Vérmezővel szemben lakik, míg Fodor Ákos özvegye, Podonyi Hedvig az utóhang szerzője. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai is sokat segítettek a kötet megszületésében, már csak azért is, mert a várból rengeteg leletet mosott le az eső a Tabánba.
A beszélgetésen kiderült, hogy Szabó Zoltán Attila dédapja a Tabán detektívje volt, aki korát megelőző Piedoneként intézte az ügyeket, és közben Krúdy Gyulával is jó kapcsolatot ápolt. Pontosan ez a sokszínűség mutatja meg ennek a városrésznek az igazi arcát. Mert a Tabán tele van rétegekkel: egyszerre romantikus a régvolt borkocsmákkal és az újkori sörözőkkel, a hatalmas rántott szeletekkel, ugyanakkor létezett egy pokoli vetülete, az Ördögárok a mérgező kigőzölgéseivel.A_kisugarzo_Taban_a_vilag_kozepe2És persze a kettősség sem idegen tőle: az egyik utcában az idill, a komédia, kicsivel odébb a tragédiák sokasága. Holt köveken élő lábak sétálnak a helyen, amely valamiféle olvasztótégelyként működik, és benne minden tabánivá válik. Ezzel kapcsolatban Zórád Ernő lánya úgy fogalmazott, hogy a könyvben „össze vannak gereblyézve” a tabáni történetek, így ezek megmaradnak az utókornak. Mert „kit érdekel”, mit mondott Szerb Antal a Tabánról, vagy mit rajzolt Zórád Ernő – a történetek az érdekesek. Ezeket most szóban és képeken is megismerhetjük.
Habár Krúdy Gyula és Zórád Ernő nem ismerték egymást, de a festő rajongott az íróért, Krúdy lánya pedig Zórád képeiért, ezért aztán a Tabán festője számos Krúdy-kötetet illusztrálhatott. És ha már közeledünk a jelenhez, érdemes megjegyezni, hogy a Ferencvárosból nemzetközi karriert építő Nagy Ádám labdarúgó is őstabáni. Rendszeresen focizott a Czakó pályán, ahová a Fradi akkori edzője, Szerhij Rebrov is többször lement. Amúgy a Petőfi gimnázium aszfaltos focipályája a másik emblematikus helyszín, ahol generációk nőttek fel.A_kisugarzo_Taban_a_vilag_kozepe3A kötetben megjelenik tehát a saját és a családi emlékezet, megjelennek az itt élők gondolatai, jeles emberek leszármazottjainak visszaemlékezései. A vendéglők, a kiskocsmák, a dübörgő koncertek, a kiállítások. Ottlik, Kosztolányi, Márai. Török Ádám, Máté Péter, Benkő László. „Gyere, gyere ki a hegyoldalba!” – énekelte az LGT, és talán a hívó szóra, ki tudja, de egyszer csak megjelent Frank Zappa, hogy zenéljen egy kicsit. Ez is azt mutatja, hogy nincsenek határok, nincs lehetetlen, és bármi megtörténhetett a Tabánban, amely így lett valóban a világ közepe.

MM.