Örmény időutazás a 13. századtól napjainkig

Az erdélyi örmények történelme és vallása, valamint a XII. kerületi örmény nemzetiségi önkormányzat munkájának bemutatása a célja a polgármesteri hivatal folyosógalériáján látható kiállításnak. Tematikus tablókon időrendi sorrendben tárul fel az örménység évezredes története.
A tárlatot bemutató Borosnyay Klára ötvösművész arról beszélt a megnyitón, hogy külön csoportokban kaptak helyet a vallási, művészeti, politikai és gazdasági érdekességek. Elmondta, hogy a legenda szerint Jézus Krisztus a mennybemenetele után leszállt az örményekhez. Innen eredeztethető az örmény nép krisztianizálása, amely Világosító Szent Gergely nevéhez fűződik, és 301-ben csúcsosodott ki, amikor a világon elsőként államvallássá tették a kereszténységet.
A korai magyar kapcsolatokról kiderült, hogy II. Endre király hívására a 13. század elején telepedtek le az első örmény csoportok a mai Esztergom környékén, lakhelyüket Terra Armenorum néven említik a krónikák. Ezt követően 1672-ben Apafi Mihály fejedelem adott letelepedési engedélyt és különböző előjogokat a Moldvából Erdélybe érkező örményeknek. Az 1700-as évek második felében újabb 3000 családdal nőtt az erdélyi örmények száma, ekkor kezdődött Szamosújvár, „Örményváros” építése, amely szabad királyi városként az örménység központja lett.Ormeny_idoutazas1Az örmények 1880-tól már magyarul intézték hivatalos ügyeiket, lassan a családon belül is kikopott az anyanyelv használata, megtörtént a nevek magyarosítása. Az 1880-as évek végére az örmény nyelv és kultúra őrzésének feladatát az örmény katolikus egyház vette át.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 1200 örmény harcolt a magyar lobogó alatt, az aradi vértanúk között Lázár Vilmos és Kiss Ernő volt örmény származású. Nem véletlenül nevezték az örményeket a leghűségesebb szövetségesnek.Ormeny_idoutazas2Egyre több örmény kapott fontos tisztséget a politikában, számos országgyűlési képviselő mellett Lukács László 1912–13-ban Magyarország miniszterelnöki tisztét is ellátta, míg Dániel Ernő és Lukács Béla kereskedelemügyi, Lukács György vallás- és közoktatásügyi, Gorove István pedig földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint közmunka- és közlekedésügyi miniszter volt.
Jeles alakja a legújabb kori magyar történelemnek Pongrátz Gergely, aki több testvérével együtt a felkelőcsoport második és utolsó főparancsnokaként harcolt a Corvin közben 1956-ban. Az örmény származású egyházi személyek közül az egyik legismertebb Márton Áron, a magyarságért kiálló gyulafehérvári püspök, akit 1949-ben a román hatóságok bebörtönöztek, és csak hat évvel később folytathatta hivatását.Ormeny_idoutazas3Több szakrális épület köthető az örménységhez: ilyen a gyergyószentmiklósi, a lembergi, a csíkszépvízi és az erzsébetvárosi templom, a velencei Szent Lázár-szigeten épült kolostor, a bécsi mechitarista kongregáció, a szamosújvári székesegyház és a Salamon-templom, valamint az Ararát-völgyi Ecsmiadzin, amit az „örmény Vatikánként” is emlegetnek. Kiemelt szerep jut a kiállításon az Orlay utcai Fogolykiváltó Boldogasszony- és Világosító Szent Gergely-templomnak, a háromszintes épületben kapott helyet az örmény katolikus muzeális gyűjtemény.
Külön tabló foglalkozik a magyar-örmény írókkal, költőkkel, tudósokkal, jogászokkal, így szó esik mások mellett Ady Endréről, Jankovics Marcellről, Bánffy Györgyről, Agárdy Gáborról, Chikán Attiláról, Katona Tamásról, dr. Issekutz Béláról. A XII. kerületi örmény nemzetiségi önkormányzat elmúlt öt évben végzett munkájáról is képet kaphatnak a látogatók, akik a tárlat utolsó mozzanataként a leghíresebb magyar-örmények faragott portréit tekinthetik meg.
A megnyitót követően Várady Mária színművész és az Albinoni zenekar szórakoztatta a jelenlévőket.

sm.

A kiállítás október 4-ig ügyfélfogadási időben látogatható. Cím: polgármesteri hivatal – XII., Böszörményi út 23–25.