„A véletlenek megett mindig az Isten nevet”

A Hegyvidéki Ősz programjaival egy időben a Diana parkban is zajlott az élet: a terményünnepre várta az érdeklődőket a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület és a Budapest Hegyvidék XII. Kerület Német Nemzetiségi Önkormányzat. A népszerű rendezvény a Hegyvidéki Őszhöz hasonlóan a közösségépítést szolgálja, miközben a résztvevők a német népszokásokkal ismerkedhetnek.

Szeptember vége, október eleje az őszi munkák befejezésének időszaka. A német nyelvterületeken ekkortájt tartják a terményünnepet, amin köszönetet mondanak a betakarított termésért, és azért imádkoznak, hogy a következő évben is legyen mit az asztalra tenni. Ez a hagyomány elevenedik meg minden esztendőben a Diana parkban, ahol az idén is a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület és a Budapest Hegyvidék XII. Kerület Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezett vidám, egyben lélekemelő családi napot.A_veletlenek_megett_mindig_az_Isten_nevet2Miután a délelőtti szentmisét celebráló Kocsis István plébános megáldotta a terményeket, a Szent László-templom előtti téren kezdetét vette a vásári forgatag. A felnőtteket szőlőpréselés, mustkóstolás, kenyérdagasztás, rétessütés várta, míg a gyerekek meghallgathatták Róka Szabolcs meséit, vagy ha kedvük tartotta, bekapcsolódhattak a kizárólag természetes alapanyagokat használó kézműves foglalkozásokba. A színpadi produkciókról a szomszédos Jókai iskola kisdiákjai és a zsámbéki Lochberg táncegyüttes gondoskodott.
„A terményünnep a német nyelvterületeken egyszerre egyházi és világi esemény. Alkalmat ad arra, hogy találkozzunk azokkal a terményekkel, amelyek létezését természetesnek vesszük – bár ez koránt sincs így –, egyben hálát adjunk értük Istennek. És annak is, hogy békében élhetünk, és megkapjuk a mindennapi betevőt, hiszen voltak idők, amikor ez nem volt így” – magyarázta Sallay Miklós, a német önkormányzat képviselője. Azt is kiemelte, hogy a svábhegyi ünnep a német népszokásokat bemutatva építi a közösséget. Lehetőséget ad arra, hogy bárki átélje ennek az alkalomnak a vallási és világi vonatkozásait.A_veletlenek_megett_mindig_az_Isten_nevet1A résztvevőket köszöntő Fonti Krisztina alpolgármester arra emlékeztetett, hogy a mögöttünk hagyott másfél év mindenkit megviselt. Nemcsak a szórakozási lehetőségek elmaradása miatt, hanem leginkább azért, mert nem tudtuk kedvünk szerint megélni legszentebb ünnepeinket, magunkhoz ölelni szeretteinket. Nem voltak közösségi rendezvények, ezért is annyira fontos, hogy ezeket, hála a járványügyi intézkedéseknek, a sikeres oltakozásnak, újra meg lehet rendezni.
Idetartozik a svábhegyi terményünnep is, amely mindig érték, de most különösen az, mert ismét összehozta a helyi közösséget, sőt, távolabbról is a Hegyvidékre vonzotta az érdeklődőket. „Szükség van a hagyományok ápolására, hogy továbbadjuk ezeket a következő generációknak. Ezt teszi a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület, és erre nagyszerű alkalom a terményünnep, amely mostanra a részünkké vált. Olyannyira, hogy már nem is számoljuk, hányadik alkalom a mai” – mondta az alpolgármester.
Kövesdiné Martin Nóra, a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület elnöke úgy fogalmazott, hogy a terményünnep megannyi apró, sokszor elrejtező csodából áll össze. Ezért számára az esemény mottója az, hogy „a véletlenek megett mindig az Isten nevet”.A_veletlenek_megett_mindig_az_Isten_nevet3„Számtalan dolog természetesnek tűnik az életünkben, mint a mosolygó alma, vagy egy harmatos fürt szőlő, amiket a vásáron is láthatunk. Pedig egyáltalán nem magától értetődő, hogy ezek megteremnek és a rendelkezésünkre állnak. A népi kultúrákban a megáldott terményt hazavitték, egy almát a verembe tettek a többi mellé, egy-egy kalász kévét beakasztottak a búzatárolóba, hogy ne menjenek tönkre télen. Hittek abban, hogy az áldás megóvja a terményeiket. Hiszen, látva korunk egyre szaporodó negatív történéseit, nincs is más lehetőségünk, mint bízni Istenben” – folytatta az elnök, hozzátéve, hogy sok minden teszi széppé a terményünnepet, ami olyan, mint a megannyi búzaszemből összeálló kenyér. Ilyen búzaszemek Király molnár, aki kenyeret sütött, a bábszínház, a gyerekfellépők vagy a kézműves foglalkozások, „ezek azok a történetek, amik mögött a Jóisten biztosan nevet”. A_veletlenek_megett_mindig_az_Isten_nevet4

sm.