Őszi séta a nemzet nagyjainak síremlékei között

Újabb sétára invitálta az érdeklődőket a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény. Szilágyi Rita, a Budapesti Temetkezési Intézet munkatársa mesélt a Farkasréti temetőben nyugvó kiemelkedő személyiségek életéről és művészeti szempontból is jelentős síremlékeikről.

Bartók Béla földi maradványai New York-i halálát követően több mint negyven évvel kerültek haza fiainak köszönhetően, 1988-ban helyezték őt örök nyugalomra a XII. kerület legnagyobb sírkertjében, a Farkasréti temetőben. A hagyományos őszi temetőtörténeti sétán először a világhírű zeneszerző és családja márványból faragott síremlékénél álltunk meg, amely arra emlékeztet bennünket, hogy Bartók népzenegyűjtőként és zeneszerzőként is világszínvonalú munkát végzett.
Az Aranycsapat egykori menedzsere, Östreicher Emil 1956-ban több futballistával együtt külföldre emigrált, és évekig a Real Madrid technikai igazgatójaként dolgozott. Közvetítésével került oda később a kint is legendává váló Puskás Ferenc, vagy Pancho, ahogy Spanyolországban nevezték. Östreicher sírja mellett az Aranycsapat másik két tagja, Bozsik József és Zakariás József sírhelyét is felkerestük sétánkon.
A hétszeres olimpiai bajnok kardvívó, Gerevich Aladár és felesége, Bogáthy Éva bronzérmes tőrvívó közös nyughelyénél, valamint a hatszoros aranyérmes Kárpáti Rudolf sírjánál is fejet hajtottunk. Papp László háromszoros olimpiai bajnok, a Hegyvidék díszpolgára szintén itt alussza örök álmát, az ő bokszkesztyűkkel díszített sírját sem hagyhattuk ki. Neves sportolóink olyan emberfeletti teljesítményről tettek tanúbizonyságot sportágaikban, ami nemcsak a huszadik század nehéz évtizedeiben, hanem napjainkban is – a jogosan érzett büszkeség mellett – reménységgel tölthet el minket.
A XII. kerülethez sok szállal kötődő Devecseri Gábor költő, író, műfordító és családja különleges sírszobra, valamint a fogaskerekű tervezője, a svájci származású mérnök, Cathry Szaléz Ferenc impozáns síremléke alkalmat adott a helytörténeti szempontból is jelentős személyiségek méltatására.Oszi_seta_a_nemzet_nagyjainak_siremlekei_kozott1A művészparcella, sajnos, több új sírhellyel bővült az idén, így Csukás Istvánról és Térey Jánosról is megemlékeztünk nyughelyüknél. Örkény István sírjánál, Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor, valamint Illyés Gyula és hitvese, Kozmutza Flóra közös sírhelyénél is elidőztünk, de a parcellán kívül is találtunk ismerős neveket: Tóth Árpád, vagy Ady Endre múzsája, Boncza Berta, vagyis Csinszka is a Farkasréten nyugszik.
Básti Lajos, Domján Edit, Bajor Imre, Zenthe Ferenc, Bubik István, Garas Dezső, Jávor Pál, Honthy Hanna, Sztankay István és Ruttkai Éva síremlékénél egy-egy színházi világgal kapcsolatos történetet idéztünk fel. Antal Imre sírja arra emlékeztet, hogy a műsorvezető és humorista karrierje zongoraművészként kezdődött.
Kiemelkedő képzőművészeink közül többek között Országh Lili, Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Gulácsy Lajos, Kassák Lajos és az olaszföldön híressé váló Amerigo Tot, vagyis Tóth Imre szobrászművész síremlékeit tekintettük meg, amelyek önmagukban is kiemelkedő műalkotásoknak számítanak. Borsos Miklós sírján Arión című szobrának másolata kapott helyet – mint sétánk vezetője, Szilágyi Rita, a Budapesti Temetkezési Intézet munkatársa elmondta, az eredetit valaki évekkel ezelőtt elvitte. A szobor a görög mitológia egyik legszebb történetét idézi fel, amely a művészet hatalmát hirdeti.Oszi_seta_a_nemzet_nagyjainak_siremlekei_kozott3Az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb építésze, a temető főbejárata mellett található ravatalozó tervezője, Makovecz Imre emlékére megkongathattuk a nyughelye fölött elhelyezett harangot. A Kodály Zoltán sírjánál felelevenített történet rávilágít arra, hogy még a legsötétebb időkben is fontos művészeink hatalommal szembeni időnkénti állásfoglalása. Rákosi Mátyásnak az volt az elképzelése az ötvenes években, hogy új himnuszt kell írni a Magyar Népköztársaság számára. Erre zeneszerzőként Kodály Zoltán, szövegíróként Illyés Gyula lett volna leginkább alkalmas. Meg is kapták a megbízást, ők azonban személyes találkozóikon meg tudták győzni a politikust, hogy semmi szükség egy új himnuszra, a régi tökéletesen megfelel. Két ekkora szaktekintéllyel pedig még Rákosi sem akart vitába szállni, és elfogadta döntésüket.Oszi_seta_a_nemzet_nagyjainak_siremlekei_kozott2Két történész, Szekfű Gyula és az 1956-ban mártírhalált halt I. Tóth Zoltán, az ELTE bölcsészkarának akkor regnáló dékánja, valamint Ferenczi Sándor világhírű pszichoanalitikus nyughelye is fontos állomásai voltak utunknak. Sétánk a fiatalon elhunyt kétszeres olimpiai bajnok kajak-kenus, Kolonics György sírjánál ért véget, ahol elhangzott, hogy a korábban a síron lévő evezőt ellopták, jelenleg egy másik látható a helyén, immár biztosan rögzítve.
Sajnos sűrűn előfordul, hogy lelkes ereklyevadászok magukkal visznek valamit a neves halottak síremlékeiről. Ennek kapcsán szóba került, hogy a hozzátartozók hiánya miatt néha eltűnik egy-egy jelentős személy sírja, miután lejárt a sírhelybérlet. Ennek megakadályozása érdekében Szilágyi Rita olyan sírok után kutat, amik gondozatlanul állnak a temetőben. Sok esetben személyesen keres fel különböző hatóságokat, hogy az adott sírhely megkapja a védettségi státuszt, és megmaradjon az utókor számára.
Az 1894 óta működő Farkasréti temetőben több híres magyar ember nyugszik, mint a Fiumei Úti Sírkertben és a kolozsvári Házsongárdi temetőben együttvéve. Remélhetőleg halottak napján sokunknak eszébe jutott egy-egy gyertyát gyújtani a nemzet nagyjainak emlékére is.

Tüske Tamás–Földváry Gergely