Fiatal facsemeték a hegyvidéki közterületeken

A fővárosi kertészet fapótlási munkája mellett immár öt éve zajlik a kevésbé látványos csemete- és suhángprogram, aminek a keretében fiatal facsemeték kerülnek a hegyvidéki közterületekre. Az idén a Mártonvölgy utca gazdagodott rendezett zöld területtel.
Az értelmező szótár szerint a husáng vesszőnél vastagabb, bot hosszúságú, rugalmas, levágott, de megmunkálatlan ág. A suháng jelentése nagyjából ugyanez, maga a szó a suhogó vessző hangját utánozza. A XII. kerületi facsemetéknél inkább a kertészeti értelmezés a döntő, ami egyetlen vezérhajtásból álló, oldalágak nélküli csemetét jelöl. Ezek szaporítására és kiültetésére irányul a program, amiben a Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodája a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvánnyal működik együtt.
Közterületekre általában karvastagságú – szakmailag többször iskolázottnak nevezett – fiatal, földlabdás fákat ültetnek a szakemberek. Mi lehet az előnye ezekkel szemben a sérülékenynek tűnő, vékony, konténeres csemetéknek?Fiatal_facsemetek1A válasz éppen a fák korában és kis termetében keresendő, hiszen olyan helyekre is ültethetők, ahol egy nagyobb földlabda nem férne el. Elég lehet egy arasznyi kihasználatlan talajcsík, hogy a kis növények gyökeret eresszenek benne. Sok ültetésnél gondot okoznak a talajban húzódó vezetékek, közművek is. A suháng nem veszélyezteti ezeket, mert gyökérzete a helyben adott lehetőségekhez alkalmazkodva fejlődik, és kikerüli az olyan akadályokat, mint egy föld alatti csatorna, vagy kábelköteg.
A fiatalkorától a végleges helyén cseperedő fa eleve jobban alkalmazkodik a környezetéhez, ezért ellenállóbb tud lenni a viszontagságokkal szemben – persze ez az óvatlanul parkoló autók ellen nem nyújt védelmet. A suhángok további előnye, hogy nagyobb választékban elérhetők. A kertészetek a fafajok viszonylag szűk szortimentjét nevelik, viszont suhángokat előállítani kis költséggel lehet a kevésbé népszerű, őshonos fajokból is. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy itt is fákról beszélünk, amelyek végül nagyra nőnek, amit már a csenevész suhángok telepítésénél figyelembe kell venni.Fiatal_facsemetek2Az első kerületi suhángtelepítés 2017-ben zajlott a Nárcisz utcában. Az akkor elültetett, látszólag satnya tizenhat fácskából tizenöt ma – öt évvel később – is él, csupán egyet kellett pótolni, azaz az apró méret nem jelent gyámoltalanságot. Az igazán hosszú távú sikerre még évtizedeket kell várni, de az már most is kijelenthető, hogy van a közterületeknek olyan része, ahol a nagy fák nem, de a suhángok sikerrel telepíthetők, és ezek által is növelhető a Hegyvidék lakott részeinek zöld tömege, faállománya.
A Mártonvölgy utcában a lefolyó csapadékvíz rendezését követően alakult ki a fák ültetésére alkalmas földsáv. A lakókkal történő egyeztetés alapján a kerítésektől távolabb kerültek az őshonos fák, nagyobbrészt tölgyek. A környékbeliek kérték azt is, hogy lehetőleg felnőttkorukban is alacsonyabb növények legyenek a házaik előtt. Végül az egyik leggyakoribb kérdést is sikerült megválaszolni, és a fák elhelyezésével a korábban megépített parkolóférőhelyek száma sem csökkent.Fiatal_facsemetek3A lakók többsége nagyra értékelte a lehetőséget, valamint a Hegyvidéki Zöld Iroda konstruktív, nyitott hozzáállását, és élt a felkínált egyeztetési lehetőségekkel. A fák öntözését is szívesen vállalták, ami a jövő szempontjából fontos.
Végeredményben a beruházás után rendezett környezet alakult ki, a fiatal fák mellett kisebb cserjék is helyet kaptak, a felszínt pedig mulcs takarja. Remélhetőleg a korábbi helyszínekhez – a Mindszenty térhez, a Kázmér úthoz, a Hóvirág úthoz és most már a Mártonvölgy utcához – hasonlóan egyre több olyan hegyvidéki közterület fejlesztése válik lehetségessé a suhángprogramban, ahol nem lehet nagyobb méretű, földlabdás fákat telepíteni. Fiatal_facsemetek4

BI.