Mennyi haszna van egy városi fának?

A fák kerültek a reflektorfénybe a Klímabarát Esték előadás-sorozat nyári szünet előtti utolsó alkalmán. Dr. Csontos Péter botanikus rendszerbe foglalva beszélt azokról az ismert és kevésbé köztudott tudományos tényekről, amik igazolják, hogy a lakókörnyezetünkben élő lombos növények nem csupán a hegyvidéki „díszlet” közömbös velejárói.

Aki eltölt néhány évet, évtizedet a Hegyvidéken, az megszokja, hogy a kertekben, parkokban és sokszor az utak mellett is fák sorakoznak. Csak akkor csodálkozunk rájuk ismét, amikor egy-egy új beköltöző lelkendezik a pazar természeti környezetről.
Így esett a szomszédainkkal is, akik egy kényszerűségből a fojtogató levegőjű betondzsungelben töltött nap után hazaérve megtapasztalták, hogy a verőfényes nyári napon mennyivel hűvösebb a növényekkel gazdagon beültetett városrész. Nem kerülte el a figyelmüket a megnyugtató lombsátrak látványa és a belőlük áradó béke érzete sem. Annyira erős volt a kontraszt, hogy az élményt azonnal megosztották velem is – én pedig most önökkel.Mennyi_haszna_van_egy_varosi_fanakDr. Csontos Péter botanikus előadása a Klímabarát Esték legutóbbi rendezvényén ugyanezt a tapasztalatot tárta a hallgatóság elé, rendszerbe foglalva, hét pontban összegyűjtve, tudományos igényű kutatásokkal, elemzésekkel alátámasztva. Mind a hétről most nem ejtünk szót, de néhány kevésbé közismert vagy ritkábban hangoztatott hatást érdemes kiemelni és megismételni.
Ilyen például a fák oxigéntermelése. Mindenki tudja, hogy az életünkhöz elengedhetetlen gázt a növények juttatják a levegőbe. Nem meglepő módon az oxigéntermelés intenzitása az életkorral, azaz a fa zöld tömegével arányosan növekszik, ezért az idős növények védelme elengedhetetlen. Nem elég ugyanis, ha a fák száma változatlan, mert a csemeték ilyen szempontból hosszú évtizedekig nem pótolják a korosabbakat.
A fák akkor kerülnek a hírekbe, ha kidőlnek és kárt okoznak, de gondoljunk csak bele – invitált szellemi utazásra az akadémia doktora –, hogy milyen arányt képvisel néhány kidőlt példány, letört ág abban a városban, ahol csak az ültetett és kezelt fák száma százezres nagyságrendű, a természetes városi erdők állományát nem számítva. Arról nem szólnak a híradások, hogy a fák lassították a széllökéseket, amik így nem okoztak anyagi kárt a tetőkben, hogy a fák hűtötték a várost, és kevesebben lettek rosszul, kerültek kórházba, hogy a fák tompították a városi zajt, és kevesebb lett a lakosok körében a stressz okozta tünet, vagy hogy az árnyas utcákon kevesebb a figyelmetlenségből adódó baleset. Az ember egészségén keresztül a fák a gazdaságot is óvják a termeléskieséstől. Mégis csak az autókban okozott kár tűnik fel…
A fák nem nőnek az égig – szokták mondani. Tényleg nem, de ez nem jelenti azt, hogy ne növekednének életük végéig. Az új szállítóedények kialakítása érdekében még időskorukban is fejlődnek, törzsük észrevétlenül vastagodik. Sokan ismerünk terebélyes fákat, amik már régen is óriásiak voltak. Sosem mértük meg őket, ezért aztán nem érzékeljük, hogy ma még nagyobbak, hatalmasabbak.Mennyi_haszna_van_egy_varosi_fanak2A terepbotanikus azt is elmondta, hogy a fák nem jókedvükben párologtatnak, hanem létfenntartási kényszerből. A gyökerekből a korona felé ezernyi vékony kapilláriscsövön kúszik fel folyamatosan a nedvesség, amiből a növénynek főleg az oldott anyagokra van szüksége. Az oldószerként felszívott víz 97%-át elpárologtatja, ami párásítja a környék, jelen esetben a meleg és száraz város levegőjét.
Légzőszerveink nyálkahártyája inkább akkor jelez, ha túl száraz a levegő, ami a növények nélküli városban szinte általános. Ha már párolgás, akkor fontos feladat – nem csak a hivatásos kertészeknek és a nyári hőségnapok idején – hogy öntözzük kertünk, utcánk fáit, ezzel segítve növekedésüket és a párologtatást.
A levelek azonban nemcsak párologtatnak, hanem lélegeznek is, aminek során a levegő számunkra káros gázaiból (nitrogén-oxidokból, kén-dioxidból stb.) is felvesznek, megkötnek valamennyit. Különösen érdekes az egészségügyi szempontból kritikus por megkötése. Az emberi hajszál átmérőjénél sokkal apróbb porszemek nem ülepszenek le, folyamatosan lebegnek a levegőben, egészen addig, amíg egy levél felszínén vagy belső szöveteiben csapdába nem esnek.
Sok faj levele mikroszkopikus szőrzetet visel a por megkötésére, míg mások a levelek üregeibe bejutó levegőből vonják ki a porszemcséket. Miért? Az őszi lombhulláskor vagy egy kiadós eső során a talajba mosódó por sok értékes tápanyagot szolgáltat a fának. Ráadásul a lemosódó levélfelületeken újra kezdődhet a közlekedéssel, fűtéssel a légkörbe kerülő por megkötése.
Nem elhanyagolható a fák esztétikai értéke sem. Közvéleménykutatások igazolják, hogy vannak nagyvárosok, ahol a parkokat elsősorban a lelki egészség karbantartása érdekében keresik fel az emberek. Sok helyen pedig a megkérdezettek nagy többsége szívesen fizetne is a zöld területek látogatásáért. Szerencsére itthon a kérdés nincs napirenden, ami sajnos azzal is jár, hogy nem tekintjük értéknek a gazdag növényzetet.
Egy hallgatói kérdésre válaszolva Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője arra bátorította a jelenlévőket, hogy szóljanak, ha üres fahelyet találnak. Bár az iroda munkatársai jelenleg éppen a XII. kerület teljesen fátlan utcáinak zöldítésén dolgoznak, de bárhol szívesen segítenek az ültetési lehetőségek kivizsgálásában. Sajnos sokszor a föld alatti vezetékek elhelyezkedése akadályozza a telepítést, de minden egyes hegyvidéki fáért érdemes megküzdeni, hogy a „Zöld terület, zöld kerület” mottót még gyermekeink is büszkén használhassák.

(Barta)

 A Klímabarát Esték ismeretterjesztő rendezvénysorozat és ez a cikk a KEHOP 1-2.1-18-2019-00242 „Helyi klímastratégia elkészítése, valamint klímatudatosságot erősítő szemléletformálás a Hegyvidéken” című támogatási program keretében jött létre.