Villámárvizek elleni védelem a Hegyvidéknek

Négy év áll rendelkezésre a hirtelen lezúduló csapadék által okozott károk megelőzési módszerének és a lehulló víz hasznosításának kidolgozására a Hegyvidéki Zöld Iroda által nemrég elnyert pályázat keretében. A projekt összetett kutatási és modellezési rendszert állít fel, ami alapján kiépülnek az előrejelző rendszer és az esővíz károkozását megakadályozó, a hasznosítást lehetővé tevő tározók.

Szinte naponta olvassuk, vagy halljuk a meteorológiai jelentésekben, hogy ökölnyi jégdarabok estek, egyhavi csapadék hullott egyetlen nap alatt, netán szupercellák alakultak ki. És ezek a hírek nem a tornádóövezetből, esetleg a trópusokról érkeznek, hanem a sokáig kiszámítható időjárásáról ismert Kárpát-medencéből!
A globális felmelegedés hatására egyre szélsőségesebbé váló időjárás nem a Hegyvidék évi nagyjából 600 milliméteres csapadékösszegét módosítja, hanem az esők eloszlását és intenzitását befolyásolja. Míg tavaly például száraz és napsütötte áprilist, májust élvezhettünk (120 év tizenhatodik legszárazabb tavaszát), addig az októberi mediterrán ciklonok legalább kétszeres mennyiségű esőt hoztak.Villamarvizek_elleni_vedelemA szakértők várakozásai szerint a tendencia tovább tart, és különösen a városokat sújtja. Mindehhez adódik a mi hegyvidéki domborzatunk, ami a talajba be nem szivárgó csapadék gyors lefolyását okozza. Ha ezeket a tényezőket összegezzük, akkor egyre időszerűbbé válik egy elsőre talán idegenül hangzó kezdeményezés.
A Hegyvidéki Zöld Iroda által nemrég elnyert pályázat keretében lehetőség nyílik pontos felszín feletti és felszín alatti lefolyási modellek elkészítésére, amelyekhez fogható precizitású és kiterjedésű modellre ma még nem nagyon van példa az országban. A talajtani, éghajlati és földrajzi szakterületeket felsorakoztató szakértői csapat összehangolt munkájának eredményeként meghatározhatók lesznek a legkockázatosabb területek, ahol a legindokoltabb a beavatkozás.
A védekezést egyszerű lenne a csatornahálózatra bízni, de az már most látszik, hogy az elavult és eredetileg sem a mai igénybevételre tervezett vízelvezetés nem tud megbirkózni ezzel a feladattal. A külföldi tapasztalatokat leíró szakirodalom szerint ilyen helyzetben a nagyméretű föld alatti záportározók segíthetnek, ezek telepítése azonban túlságosan költséges, és technikai nehézségeket is felvet.
A hirtelen érkező csapadék bármilyen módú gyűjtése csak pillanatnyi és korlátozott megoldás, az összegyűjtött vizet hasznosítani is kell. Ezt környezettudatosan a városi parkok öntözésével lehet megtenni.Villamarvizek_elleni_vedelem2Ha már tele vannak a tározók, akkor nyer fontosságot a kiépíteni tervezett háromtagú radarrendszer, ami az előrejelzésben jelenthet óriási lépést. Ha a kiértékelt adatokból tudni lehet a következő zivatar érkezésének idejét, akkor adott a feladat: a tározókban helyet kell csinálni a friss víznek, azaz vagy gyorsan, de kontrolláltan kiengedni egy részét, vagy mihamarabb felhasználni!
A projekt során fontos szerep hárul a hegyvidékiekre is. A kezdeti, tényfeltáró szakaszban a környékbeliek megfigyeléseire is érdeklődést tart a Hegyvidéki Zöld Iroda. A zoldpont@hegyvidek.hu elektronikus levélcímen szívesen vesz minden beszámolót, bejelentést, ami a lokálisan összegyűlő csapadékvizekre, az utcákon kialakuló patakokra vonatkozik. A későbbiekben olyan lakossági pályázati rendszer kidolgozását is tervezi, amiben a kerületiek pályázhatnának esővízgyűjtőkre és zöld tető megvalósítására.
A zöld tető kialakítását – amely más előnyei mellett a ráhulló csapadékvíznek akár a felét is képes megkötni – a belső, városias utcákban ösztönözné az iroda. A háztartási méretű, föld alatti vagy feletti ciszternák telepítésére inkább a zöldövezetben, a kertes házaknál lesz lehetőség, hiszen ott egyszerűbb a technikai kivitelezés, és könnyen biztosítható a vízkészlet öntözéssel történő hasznosítása.
A program komplexitását jól szemlélteti, hogy a Hegyvidéki Zöld Iroda milyen széles szakértői munkacsoport felépítésével tervezi a LIFE pályázat sikeres megvalósítását: feladatot kap az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Budapesti Műszaki Egyetem, továbbá a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat is. A projekt két másik budapesti kerületre is kiterjed, amelyek jelentősen eltérő adottságokkal rendelkeznek, így lehetőség lesz a legkülönbözőbb ötletek és gyakorlatok kipróbálására, tesztelésére.

(Barta)