„Edzések vannak, még akkor is, ha 8 fokos a Balaton”

Ha valaki igazán szeret egy sportágat, nem lehet akadály számára a távolság. A Tamási Áron iskolába járó testvérpár, Kertész Lóránd és Kertész Ágoston hónapokat tölt el edzésekkel a Balatonon, hogy egyre jobb eredményeket érjen el vitorlázásban.

– Nektek is a Balatonnál kezdődött?

Kertész Ágoston: Pontosan! Sokszor nyaraltunk ott, láttuk a vitorlázókat és a kis hajókban ülő gyerekeket. Nagyon tetszett mindkettőnknek. Aztán a szüleink beírattak minket Zánkán egy vitorlástáborba, ahol megismerkedtünk a legkisebb gyerekhajóval, az optimisttel és egy fantasztikus vitorlásedzővel. Ott szerettük meg igazán ezt a sportágat, és mondtuk a szüleinknek, hogy szeretnénk még több alkalommal vízre szállni. Így kerültünk a következő nyáron egy balatonfüredi klubba, ahol egy kétszemélyes hajóba ültünk be.

– Az idősebb testvér is ösztökélte a kisebbet, vagy erre nem volt szükség?

Kertész Lóránd: Nem volt erre szükség. Mindketten elszántak voltunk, hogy megtanulunk vitorlázni. Láttuk a többi korunkbeli gyereket, aki már évek óta edzett, hogy mennyire ügyes. Bizonyítani akartunk magunknak, hogy ezt mi is meg tudjuk csinálni.

– A vitorlázás lehet sport, lehet hobbi. Nálatok minek indult?

Ágoston: Amikor beültünk a kétszemélyes hajóba, és edzésre kezdtünk járni, akkor már nem hobbi volt. Márciustól hétvégén edzések vannak, még akkor is, ha 8 fokos a Balaton. A nyári szünetben majdnem minden héten tréningezünk. Aki pedig edzésre jár, annak el kell indulnia versenyeken és a magyar bajnokságban.

– Azért is kérdeztem, mert sokan vitorláznak, kevesebben versenyeznek, és még kevesebben lesznek valódi versenyzők.

Lóránd: Általában mindig az utánpótlásból kerülnek ki a felnőttversenyzők. Így van ez a vitorlázásban is. Felnőttként meg lehet tanulni vitorlázni, elindulni versenyeken nagy hajókkal, de valódi versenyzők csak azokból lesznek, akik gyerekkorban kezdik, kis hajóban. Itt, a balatonfüredi klubban fantasztikus sportolók kezdték a pályafutásukat. Többek között az idei olimpián elinduló Érdi Mária és Vadnai Benjámin. Az ő példájuk komoly lökést ad mindannyiunknak.

– Milyen hajóval versenyeztek?

Ágoston: A gyerekek általában az optimistben kezdenek hat-hét évesen. Mi ezt a hajót csak a táborból ismerjük, nem versenyeztünk benne. Ezután lehet a korábban említett kétszemélyes hajóba, az Rs Fevába átülni, vagy a szintén kétszemélyes 29er típusba, ami igen gyors, és megtanulhatók rajta a modern vitorlázásban alkalmazott vitorlabeállítási stratégiák. Aki inkább egyszemélyest szeretne, az ILCA típust választhatja, amiben mi is ülünk jelenleg.Edzesek_vannak_meg_akkor_is_ha_8_fokos_a_Balaton

– Mit kell tudni erről a hajótípusról?

Lóránd: Ez tulajdonképpen három hajóosztályt képvisel. A hajótest nagysága azonos, a különbség köztük a vitorla mérete. A legkisebb – 4,7 négyzetméteres vitorlával – az ILCA 4, amiben az 50-65 kilós gyerekek ülnek. Ezután következik az ILCA 6, 65-80 kilogramm testsúlyig. Ezzel versenyzek én. Érdi Mária ebben a típusban indult Tokióban. Ezután következik a hét négyzetméteres vitorlával szerelt ILCA 7, amiben a testvérem versenyzik. Ilyennel állt rajthoz az olimpián Vadnai Benjámin. Ezeknek a hajóknak nincs tőkesúlyuk, tehát a testünkkel kell egyensúlyban tartani a hajót. Rendkívül nagy fizikai erőre, felkészültségre van szükség.

– Mennyire nehéz megtanulni a híres vitorlás csomókat, és pontosan mi ezeknek a jelentősége?

Ágoston: Egyáltalán nem nehéz megtanulni. Ráadásul csak néhány olyan csomó van, amit gyakran használunk, de azok nagyon fontosak. Ezeket el kell sajátítani az első vízre menetel előtt, nélkülük nem lehet biztonsággal hajózni. A legfontosabb tulajdonságuk, hogy nagyon erősen tartanak, nem tudnak maguktól kibomlani. Viszont kézzel könnyen kicsomózhatók.

– Mi a következő lépés a tanulásban?

Ágoston: Még mindig sokat kell tanulnunk a versenyzési taktikákról, arról, hogy a vízen pillanatok alatt fel tudjuk ismerni a szél erejének, irányának változásait. Az idén nyáron részt vettünk Horvátországban az ifjúsági Európa-bajnokságon, ahol ízelítőt kaptunk a tengeri körülményekből, valamint abból, hogy milyen az, amikor kétszáz versenyző indul egy viadalon. Sokat tanultunk, jó lenne jövőre is kijutni.

– Mit gondoltok, mik az erősségeitek, és miben kell még fejlődni?

Lóránd: A Balatonon általában a gyenge szeles vitorlázás technikáját lehet elsajátítani. Így abban elég jók vagyunk, de még mindig van hová fejlődnünk. Erős szélben fizikálisan kell nagyon bírni, ezért még több figyelmet kell fordítanunk a kondiedzésekre, hogy előre tudjunk lépni.

– Milyen eredményeitek vannak?

Lóránd: A Balatonfüredi Yacht Klubban versenyzünk, ahol az országban egyedülálló utánpótlás-nevelés zajlik. Kitűnő edzők foglalkoznak velünk, és az előttünk járó sikeres versenyzők motiválnak minket. Ágó kétszer lett harmadik U17-ben a magyar bajnokságban, most szeptemberben pedig a magyar bajnokságban a felnőttek között negyedik és Európa Kupa-nyolcadik helyezést ért el a huszonöt indulóból. Én a 2020-as magyar bajnokságban U17-ben úgy lettem negyedik, hogy csak tizennégy éves voltam. Két hete a magyar bajnokságban bronzérmet nyertem U17-ben.Edzesek_vannak_meg_akkor_is_ha_8_fokos_a_Balaton2

– Magyarországon mit csinál a vitorlázó télen?

Ágoston: Akkor a kondiedzés veszi át a főszerepet: futás, biciklizés, súlyzózás. Ilyenkor tudunk felkészülni fizikailag a következő szezonra. Emellett a hideg hónapokban is vannak külföldi edzőtáborok, ahová megpróbálunk kijutni.

– Nemrégiben óriási sikert ért el a magyar vitorlázósport, Berecz Zsombor ezüstérmet szerzett az olimpián. Mit szóltok az eredményéhez?

Lóránd: Óriási dolog, hiszen nemzetközi szinten a tengerrel rendelkező országokból érkező versenyzők állnak mindig az élen. Mi még nem találkoztunk Zsomborral, viszont tudomásunk szerint az olimpia után visszavonult, és edzőként szeretne a Balatonon dolgozni, így van esélyünk, hogy a tudását és a tapasztalatait átadhatja talán nekünk is. Reméljük, lesz még ilyen magyar siker, hiszen van három fantasztikus felnőttvitorlázónk ILCA-ban, akik éremesélyesek lehetnek a következő nemzetközi versenyeken. Természetesen mi is mindent megteszünk annak érdekében, hogy egyszer a legjobbak lehessünk, és a nyomdokaikba lépjünk.

-os