Sóbánya-kúra asztma és allergia ellen

Sóbánya-kúra
A fiúk a "bányában" játszanak

Sóbánya a Sportkórházban? Amikor először hallottam róla, bevallom, kétkedtem. Kalandvágyam azonban nem hagyott nyugton. Néhány telefonhívás, s irány az Alkotás utcában lévő, már-már legendásnak számító intézménykomplexum! Ekkor már tudtam, hogy alsó és felső légúti betegségek terápiájáról van szó. De miért a sóbánya elnevezés? S amennyiben ez jogos, miképpen állítják elő egy sóbánya klímáját? "A 4-es számú pavilonban talál ránk", mondja a vonalban Tóth Mónika ügyvezető igazgató. Este hat óra lévén, a takarítóbrigád éppen ablakokat pucol, a folyosók kövét mossák fel.

"Á, az Indisót keresi? A sóbányát?" – kérdezi valaki egy létra tetejéről – "Erre tessék..." A makulátlan fehér előtérben egy tucat ember várakozik, elemistől a legérettebb korig mindkét nem képviselve van. Ajtó nyílik, fehér bárányfelhő gomolyog ki a résen. Erőteljes, kedves arcú fi atalember jelenik meg a küszöbön. A kezeiben lévő, krómosan csillogó, sterilizáló kályhához hasonló készüléket óvatosan a sarokba állítja. Bemutatkozik: Fehér Ádám, a "sóbánya", azaz az INDISO Kft. társügyvezetője.

– Beállítottam a mikroklímát a felnőttszobában – közli titokzatosan, majd hozzáteszi: – a műszerek szerint a sókoncentráció odabent eléri a huszonkét milligrammot köbméterenként. Néhány perc, és megkezdődhet a ma esti csoportos terápia...

Nem kis meglepetésemre, az egész társaság, úgy ahogy van, bevonul a terembe.

Bekukkanthatok? – kérdem.
– Természetesen! Ádám társaságában követem a kezelendő "betegeket". A szoba hangulata? Mint amikor az Alpesekben kinyitjuk a síház ablakát egy ködös reggelen. Fehér pára úszik szerteszét a helyiségben. Csakhogy itt, a "sóbányában" kellemes szobahőmérséklet uralkodik. A "pára" száraz, mikronnyi méretű sórészecskék felhője, alig megkülönböztethetők a hófehér falaktól. Az üveglap borította asztalokra mobilok kerülnek, magazinok, egy plexianyagból faragott sakk-készlet. Kényelmes, pasztellszínű fotelek, fehér kerti székek. Ki olvasni, ki szundizni készül, egy hölgy kék pulóvert köt, apa és fia a sakkbábukat állítgatják. A sarokban egy diák a leckéjét kezdi írni.

Mennyi időt töltenek itt a páciensek? – kérdezem Ádámot.
– Egy órát az itt látható csoport, negyvenöt percet a kicsik, de ők a másik helyiségben, a játszószobában.

Úgy érzem magam, mintha a tengerparton lennék. Néhány perc odabent, s máris könnyebben lélegzem. Illúzió?
– Nem, a valóság – válaszolja kísérőm. – A láthatatlan nagyságú sószemcsék bejutnak a legkisebb tüdőhörgőcskébe is, ott lekötik a beszívott port, idegen anyagot. Fokozatosan egyre nagyobb tüdőfelület képes felvenni a levegőben lévő, belélegzett oxigént. Aki valamilyen légúti betegségben szenved, ugyanezt a hatást éri el ebben a szobában, természetesen hosszabb terápiás kezelés után. Más szóval, helyreáll a tüdő természetes kapacitása, megszűnik az allergiás állapot, amely kiválthatja az asztmás rohamokat.

Mekkora a gyógyulási arány?
– Felnőtteknél 88-90, gyerekeknél 90-96 százalék – válaszolja Ádám. Időközben megérkezik Mónika, kiülünk a váróterembe. A csinos fiatalasszony elmagyarázza e szellemes légúti terápia eredetét, lényegét. Szaknyelven speleo-terápiának nevezik, a görögök után, akik már az ókorban észrevették, hogy a sóbányákban levegőbe kerülő sópor könnyít a köhögési ingeren. A XIX. század fordulóján egy lengyel üzemorvos észlelte, hogy a sóbányákban dolgozó férfi ak körében ritkán fordul elő tüdőbetegség. Krakkó mellett nyitották meg az első sóbányaklinikát. Habár az eff ajta terápiára berendezett bányák hatásosnak bizonyulnak légúti megbetegedések ellen, van néhány hátrányuk. Nehezen megközelíthetőek, szállodákat kell építeni a közelükben, s napi hat-hét órán át lent tartózkodni, sötétben, hidegben. Kidolgozták a párologtatott, gőzölt, sótéglás sóskúrát, melyet már terápiaként is lehetett alkalmazni. A megoldás azonban csak részleges eredményt kínált. A nedves só megtapadt a nyálkahártyákon, s nem jutott le a tüdő finomabb légútjaiba. A kutatók a száraz terápia lehetőségét keresték és találták meg egy kárpátaljai orvos-kutatócsoport és egy magyar elektroműszerész, Fehér János együttműködésének köszönhetően. Az INDISO ezt a száraz sóterápiás eljárást alkalmazza a Sportkórházban. Egy különleges speleo-generátor segítségével modellezik a természetes sóbányák mikroklímáját. A hatóanyagként használt ionizált sót közvetlenül az említett aknaszlatinai sóbányából hozatják, melyet a generátor félmikronnyi részecskékre porlaszt, s így azok utat találnak a tüdő legrejtettebb zugaiba is. Mónika elmondja, hogy alapos orvosi szűrővizsgálat után a kúra húsz kezelésből áll. Ajánlott a minimum hetenként háromszori látogatás, munkanapokon. Az "elhúzott" terápia kevésbé hatásos.

Dr. Tóth László fül-orr-gégész főorvos áll specialistaként a vállalkozás hátterében.
– Összességében olyan betegeknek és egészségeseknek ajánlott a terápia – mondja –, akik meg kívánnak szabadulni krónikus, gyakran gyulladás okozta légúti panaszaiktól, köhögésüktől, az állandó betegeskedésektől, és ellenállóbb szervezetet szeretnének. A kifejezetten asztmás, Kruppos tünetekkel küzdők voltak az eredeti célcsoport, de ma már tudjuk, a terápia hatásos a légúti allergiák más vállfajaira is. Sőt, kitűnően bevált hörghurut, arcüreggyulladás, bőrproblémák és szénanátha esetében is. Dohányosok immunerősítőként, sportolók a teherbíró képesség fokozására használhatják. Ez utóbbi két esetben a sóbányakoncepció nagy jövő előtt áll.

Amennyiben bárki többet szeretne tudni a sóterápiáról, tárcsázza a 789-8270-es budapesti telefonszámot, vagy hívja Tóth Mónikát a 70/317-6959-es mobilszámon. INDISO-honlap: www.indiso.eu, e-mail: info@indiso.eu.

Somogyvári D. György