Madárvédők a Hegyvidéken

A XII. kerület szerencsés természeti adottságokkal rendelkezik. Sok a zöld terület, a park és a kirándulóhely, ahol szép számmal élnek ritka madarak és más védett élőlények. Hogy ez sokáig így maradjon, a helyiek természetszeretete mellett olyan civil szervezetekre is szükség van, mint a kerületben működő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Bajor Zoltánnal, a budapesti csoport elnökével beszélgettünk.

Lehet élni a madarak társasága nélkül?
– Természetesen lehet, de mi az egyesületben úgy gondoljuk, hogy a madarak szükséges részei mindennapi életünknek, így nélkülük nem igazán érdemes. Szerencsére még a nagyvárosokban is számtalan madárfajjal találkozhatunk, Hegyvidéken pedig nem egy kiskertben valóságos városi vadon található.

A XII. kerületben több helyen
A XII. kerületben több helyen
költ a védett egerészölyv

Mit érdemes tudni a Magyar Madártani Egyesületről?
– Egyesületünk Magyarország, egyúttal a térség egyik legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. Az állatkert barlangtermében alakult 1974-ben, budapesti csoportjának székhelye itt, a Hegyvidéken, a Jókaikertben található. Bár az előző rendszerben nem szerették, ha nagyobb csoportosulások jönnek létre, az akkori hatalom mégsem gátolta működésünket, hiszen mindvégig politikamentes tevékenységet folytattunk. Mára tízezernél is több taggal büszkélkedhetünk, és országos szervezetté váltunk. Egyesületünk tagságának jelentős részét gyerekek, illetve családok alkotják. Arra törekszünk, hogy megyénként, esetleg jelentősebb tájegységenként legalább egy aktív csoporttal rendelkezzünk. A cél az, hogy az egyesületi háttér, szakmai tapasztalat és tanácsadói segítség felhasználásával a csoportok megyei szinten is képviseljék és ellássák a természetvédelemmel kapcsolatos tennivalókat.

Milyen anyagi háttér áll ehhez a rendelkezésükre?
– Mivel az államtól nem kapunk támogatást, bevételeink legnagyobb részét a pályázati források teszik ki. Rendszeresen indulunk az európai uniós faj- és élőhelyvédelmi pályázatokon. Civil szervezet lévén az adók egy százalékával is támogathatnak minket a természetbarátok – szerencsére egyre több felajánlás érkezik.

A közismert széncinege
A közismert széncinege
az egyik leggyakoribb
madárfaj a fővárosban

Mivel foglalkoznak az egyesület tagjai?
– Fő célunk a madarak, mint például a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse, a túzok védelme. Tevékenységünkhöz tartozik a gyepvédelem is. Ez azért fontos, mert védett természeti értékeink jelentős része ehhez a természeti képződményhez kötődik, a védett növényfajok mintegy negyede, a veszélyeztetett rovarfajok harmada él valamilyen gyepes területen. Említést érdemel a kétéltűek és hüllők fennmaradását célzó tevékenységünk. Ilyen a rákosi vipera hosszú távú védelmi programja, amellyel a faj végleges eltűnését szeretnénk megakadályozni. Úgy tűnik, sikerrel, hiszen egyelőre biztosítottnak tűnik a hazai populáció fennmaradása.

Milyen feladatokkal jár a madárvédelem?
– A kártékony rovarok elleni küzdelemben hasznos segítőtársaink a ház körül és a kertben élő madarak. A fenyves cinege, fekete harkály, holló, darázsölyv, de számos más madárfaj is szívesen fészkel és költ a Hegyvidéken. A téli fagyok azonban súlyosan megtizedelik őket, ezért rászorulnak az emberek segítéségére. Energiában gazdag madáreleséggel, madáretetők telepítésével sokat tehetünk megmentésükért. A legnagyobb veszély a kis testű madarakat fenyegeti, testfelületük ugyanis tömegükhöz képest nagy, ezért hidegebb napokon tetemes a hőveszteségük. A beteg madarak ápolását ugyanakkor nem mi végezzük, ez az egyedek visszavadításához hasonlóan az állatkert feladatai közé tartozik. Szerencsére sokan gondolkodnak hozzánk hasonlóan, és madáretetőket helyeznek el a kerület legkülönbözőbb pontjain, a magántulajdonú kertekben, erdőkben vagy éppen a parkokban. Néhány madárvédő a fák természetes odvaiba, a letört faágak helyén kialakult üregekbe rak táplálékot.

A rigófélékhez tartozó
A rigófélékhez tartozó
vörösbegy az erdőségek
elterjedt fészkelőfaja,
egész évben hazánkban
tartózkodik. Almával
vagy egyéb lágy eleséggel télen kertünkbe is becsalogathatjuk

Hogy néz ki egy jó madáretető, és milyen élelmet helyezzünk el benne?
– Szinte mindegy, hogy milyen anyagból készül, legyen az műanyag flakon vagy régi gumicsizma, egy kis átalakítással máris madáretető varázsolható. Mi mégis azt ajánljuk, hogy a madárbarát kertben lehetőleg természetes anyagból, fából készüljön, annál is inkább, mert hasznossága mellett csak így válik a kert díszévé. A legfontosabb, hogy olyan madáretetőt készítsünk, amely megvédi az élelmet az esőtől, hótól. Etetésre az olajos magvak a legjobbak: napraforgó-, tök-, dinnye-, kendermag, dió, de bátran használhatunk faggyút, töpörtyűt, sajtot, túrót, főtt burgonyát, almát, zöldséget és gyümölcsmaradékokat. Ne adjunk azonban a madaraknak sózott szalonnát és kenyeret!

A madárgyűrűzésnek évtizedes hagyományai vannak hazánkban, azonban még mindig nagyon kevesen tudják, hogy a madártanban, a természetvédelemben milyen szerepet tölt be.
– Rendszeresen tartunk madárgyűrűzést, erről a honlapunkon előre tájékozódhatnak az érdeklődők. Mint kutatási módszer a gyűrűzés elsősorban a vonulás sajátosságait vizsgálja, de más összefüggések megértésében és tisztázásában is jelentős szerepet játszik. Segít megtudni, miért vonulnak a madarak, merre mennek, hol vannak a telelőhelyeik, és mi alapján tájékozódnak. Gyűrűzést és a hozzá kapcsolódó bemutatókat több helyen tartunk Budapesten, egyebek mellett a kőbányai lápon, a cinkotai Naplás-tónál és furcsán hangzik, de a Kerepesi úti temetőben.

mm.